Képviselőházi napló, 1939. XIII. kötet • 1942. február 5. - 1942. június 12.

Ülésnapok - 1939-242

46 v Az országgyűlés képviselőházának fontos szabályt, hogy a kormányzóhelyettes megválasztásához a kormányzói megerősítés szükséges. Egyebekben a szakasz a kormányzó­helyettes esküjéről, megválasztásának és eskütételének törvénybeiktatásáról rendel­kezik. A 7J megállapítja azokat az eseteket, amelyekben a kormányzóhelyettes a kormány­zót a kormányzói hatalom gyakorlásában he­íettesíti. A helyettesítésre akkor kerül sor, ha a kormányzót tisztének személyes ellátásában távollét, betegség, vagy más ok akadályozza, továbbá, ha a kormányzói tiszt megüresedik, ez utóbbi esetben addig, amíg az új kormányzó az esküt le nem teszi. A kormányzóhelyettes jogköre tekintetében az említett szakasz akként rendelkezik, hogy a kormányzóhelyettest a kormányzói (hatalom­ban foglalt jogoknak a kormányzó nevében való alkotmányos gyakorlása illeti meg, kivéve természetesen az utódajánlási jogot. A m. kir. minisztérium teszi közzé, hogy a kormányzó­helyettes a kormányzói hatalmat adott eset­ben mely naptól kezdve gyakorolja és közzé­teszi azt is, hogy a kormányzói hatalom sze­mélyes gyakorlását a kormányzó mely naptól veszi át tőle. A m. kir. minisztérium ezeket az intézkedéseit az országgyűlésnek haladéktala­nul bejelenteni tartozik.. A javaslat 8. $-a arra is módot kíván adni, hogy a kormányzó a kormányzói hatáskörbe tartozó egyes meghatározott tennivalók elvég­zésével a kormányzóhelyettest a helyettesítés tulajdonképpeni esetein kívül is megbízhassa és így a kormányzót a kisebb jelentőségű kor­mányzati tennivalóknak vagy egy részüknek személyes ellátásával járó munkateher tői men­tesítse. A 9. § a kormányzóhelyettes címéről, a 10. <j-a a kormányzóhelyettes büntetőjogi védelmé­ről és sérthetetlenségéről, a 12. |-a pedig: a kormányzóhelyettes tiszteletdíjáról és a felme­rülhető egyéb költségekről rendelkezik. A javaslat 11. §-a azt az egyébként itt kü­lön indokolást nem igénylő szabályt tartal­mazza, (hogy új kormányzó megválasztásával az előző kormányzó alatt választott kormányzó­helyettes tiszte megszűnik, végül a 13. § sze­rint, ha a kormányzói tiszt megüresedésekor kormányzóhelyettes van, az országtanács ha­tásköre csupán, a kormányzó megválasztása iránt szükséges intézkedések haladéktalan megtételére terjed ki. Ebből az igénytelen előadásból is nyilván­való t. Ház, hogy az ismertetett törvényjavas­lat egyike a legjelentősebb közjogi javaslatok­nak, amelyek felett az utóbbi időkben az or­szággyűlésnek döntenie kellett. Az államélet valamely alapvető fontos problémáját vagy intézményét szabályozó vagy megváltoztató közjogi javaslatok fölötti döntés minden or­szágban, minden időkben egyike a legnagyobb lelkiismeretességet és felelősségérzetet követelő elhatározásoknak, hiszen a közjogi építmény szilárdságán és az alkotmány hibátlan műkö­désén múlik minden nemzet életének bizton­sága, szilárdsága, egyensúlya, zavarmentes funkcionálása. Nekünk magyaroknak azonban az alkotmány valamely alapvető kérdésének vagy intézményének szabályozása vagy módo­sítása még ennél is fokozottabb óvatosságot, körültekintést és lelkiismeretességet igénylő fel­adat. A mi alkotmányunk ugyanis nem hideg jogászi konstrukció, amelyet csupán a jogalkotó intellektus teremtett, a mi alkotmányunk élő, 242. ülése 194-2 február 10-én, kedden. lüktető, alkotó és teremtő organizmus, ame­lyet egy nagyrahivatott nép lelke, szíve, szen­vedései, megpróbáltatásai, teljesítményei, Is­tenbe és saját jövőjébe vetett törihetetlen hite évszázadok küzdelmei ; során a saját életének örök tartalmából alakított ki. Drága kincs ne­künk ez az alkotmány nemcsak azért, mert honalapító őseink, mártírsorsú szabadsághő­seink vérének cikkelyeit a magyar ugart ezer éven át hűségesen és áldozatosan barázdáló népünk verejtékével írták, de azért is, mert az alkotmányos nemzeti élet a mi számunkra a múltban és a jelenben, de a jvőben is az egy<­dül lehetséges politikai életforma. Minél nagyobb válságok közt él ez a nem­zet, s minél hatalmasabb népi tömegerők kon­vulziója tombol körülöttünk, annál fokozottabb jelentősége van számunkra a magyar nép lel­kéből született nemzeti sajátosságainkhoz való ragaszkodásnak, s ezek között a magyar népi lélek legsajátosabb, legcsodálatosabb alkotása: a magyar alkotmány áll az első ihelyen. Ez az alkotmány nem üres közjogi keret és nem élettelen bölcseleti fikció a mi nemzeti életünkben, de valóságos dobogó, lüktető, élet­energiákat szétárasztó szív a nemzet testében, amely bármilyen régi, bármilyen r ősi és # bár­milyen viharvert legyen is, mégis minden időkben csodálatosan meg tud fiatalodni az idők szellemének érintésétől. De csak akkor, t. Ház, — és ezt nyomatékosan hangsúlyoznom kell — ha ez a szellem a mi magyar hagyo­mányainkat, magyar lelkünket s magyar élet­formáinkat tiszteletben tartja. Minden kétsé­gen és vitán felülálló követelmény, hogy ehhez a mi életünkhöz elválaszthatatlanul hozzánőtt alkotmányunkhoz s annak minden egyes tégla­darabjához csak áhítatos lélekkel és ^kegyeletes kézzel szabad hozzányúlni és rajta az idők kö­vetelményeihez igazodóan csak olyan változta­tásokat eszközölni, amelyek természetes, szer­ves és fokozatos továbbfejlesztői a benne meg­nyilvánult ősi magyar szellemnek. E gondolatök jegyében ezen követelmé­nyeknek mindenben megfelelő törvényjavasla­tot a t. Háznak elfogadásra ajánlom. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps a jobboldalon és a középen.) Méltóztassanak megengedni, hogy előadmá­nyomat befejezve, még egy rövid bejelentést tegyek, (Halljuk! Halljuk!) Jelentem a t. Ház­nak, hogy a törvényjavaslat bizottsági tárgya­lása során a '% §-hoz egy — egyébként annak érdemleges tartalmát nem érintő, csupán tech­nikai jellegű — módosítást fogok indítvá­nyozni. A 2. § új (4) bekezdéseként ugyanis a bizottsági ülésen a következő szöveg felvételét fogom indítványozni (olvassa): »Az együttes ülésen résztvevő országgyűlési tagok számát az elnök a jelenlévő országgyűlési tagok által aláírt jelenléti ív alapján állapítja meg.« Ennek a kiegészítésnek indoka az, hogy az együttes ülésen megjelent képviselők számá­nak megállapítása ne a hosszadalmas névsor­olvasással történjék, hanem az elnök már az ülés megnyitásakor bizonyossággal tudja, hány képviselő van jelen az ülés megnyitása­kor. Az új rendelkezés felvétele tehát a válasz­tási eljárásnak elkerülhető technikai proce­dúráktól való mentesítését és ilyenképpen az együttes ülés tartamának megrövidítését cé­lozza. (Helyeslés, éljenzés és taps a jobboldalon és a középen.) Elnök: Szólásra következik a vezérszóno­kok közül 1 ? Árvay Árpád jegyző; vitéz Imréd y Béla!

Next

/
Oldalképek
Tartalom