Képviselőházi napló, 1939. XIII. kötet • 1942. február 5. - 1942. június 12.
Ülésnapok - 1939-242
Az országgyűlés képviselőházának 242. ülése 1942. évi február hó 10-én, kedden, Tasnádi Nagy András és \itéz Törs Tibor elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — A kormányzóhelyettesről szóló törvényjavaslat. Hozzászóltak : Putnoky Móric előadó, vitéz Imrédy Béla, Csia Sándor. — Putnoky Móric előadó beterjesztette a közjogi bizottság jelentését a kormányzóhelyettesről szóló törvényjavaslat tárgyában. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak: Bárdossy László, vitéz Keresztes~Fischer Ferenc és Radocsay László. (Az ülés kezdődik délelőtt 12 óra 23 perckor.) (Az elnöki széket Tasnádi Nagy András foglalja el.) Elnök: A t. Ház ülését megnyitom. Az ülés jegyzőkönyvének vezetésére Arvay Árpád, a javaslatok mellett felszólalók jegyzésére Spák íván, a javaslatok ellen felszólalók jegyzéséire pedig vitéz Miskolezy Hugó jegyző urakat kérem fel. Napirend szerint következik a kormányzóhelyettesről szóló törvényjavaslat tárgyalása, (írom: 598. sz.) Mielőtt az előadó úrnak a szót megadnám, a t. Ház tudomására hozom, hogy a törvényjavaslathoz csak a Magyar Megújulás Nemzeti Szocialista Pártszövetség és a Nyilaskeresztes Párt jelentettek be vezérszónokokat éspedig vitéz Imrédy Béla és Csia Sándor képviselő urakat. A Ház a bejelentést tudomásul veszi. Putnoky Móric előadó urat illeti a szó. Putnoky Móric előadó: T. Képviselőház! (Hosszantartó élénk éljenzés és tar>s a jobboldalon a középen és a baloldalon.) Az a törvényjavaslat, amelyet a következőkben ismertetni szerencsém lesz, a magyar alkotmányosság egyik legfontosabb intézményének, az állami főhatalomnak, helyesebben: az állami főhatalom mikénti gyakorlásának eddigi közjogi szerkezetén visz végbe jelentős újításokat. Továbbfejleszti, tökéletesíti, teljesebbé teszi a kormányzói hatalom működését szabályozó közjogi normákat, megerősíti a magyar alkotmányosság egyik legfontosabb tartó pillérének az államfői hatalomnak jelenlegi alkotmányos konstrukcióját. Az államfői hatalomnak — a mai válságos időkben számunkra életkérdést jelenthető — biztonságát, szilárdságát, folytonosságát és akcióképességét akarja a törvényjavaslat minden bekövetkezhető helyzet és KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XIII. lehetőség esetére teljesebbé tenni és egy új es erőteljes közjogi boltozatnak —• a kormányzóhelyettesi intézménynek — beépítésével alátámasztani, megerősíteni, ellenállóképesebbé tenni a magyar alkotmányosság ezeréves épületét. Nem fér kétség ahhoz, hogy a törvényjavaslat ezen a téren — az államfői hatalom gyakorlásának terén — rendkívül jelentős változást, érdemleges újítást, sőt mondhatnám a politika nyelvezetének közkeletű szóhasználatával reformot visz keresztül közjogunk mai rendszerén, de e tekintetben nem egy mesterséges és erőszakolt megoldási móddal kísérletezik, hauem alkotmányjogi fejlődésünk álta; iános irányát követve organikusan fejleszti tovább a magyar közjogi építmény egyik legfontosabb intézményének, azjülamfői hatalomnak fennálló szerkezetét. E problémát közelebbről megvizsgálva alig lehet tagadni t. Ház, hogy míg erre a továbbfejlesztésre!,» újításra,' helyesebben: álkotmá,-> nyosságunk e kérdés tekintetében fennálló hiányosságának megszüntetésére szükség van, meg kell állapítanunk, hogy a törvényjavaslat a szükséges változást a hagyományos magyar alkotmányfejlődés szellemében viszi keresztül. Nem olyan közjogi szervet épít ugyanis bele alkotmányunk rendszerébe, amely annak egységét, harmóniáját, szerves és történelmi fejlődését megbontani volna alkalmas, avagy annak lelkiségétől idegen, a nemzeti hagyományoktól elütő, a sajátos magyar államszemlélettel ellentétes közjogi képződményt jelentene számunkra, hanem ellenkezőleg ezt a nehéz problémát a törvényjavaslat olyként oldja meg, hogy az általa létrehozott új alkotmányos intézmény erőteljes történelmi gyökérzetbe kapaszkodik s összhangzatosan illeszkedik bele a magyar alkotmányosságnak a történelem folyamán kialakult egységes szervezetébe. 6
