Képviselőházi napló, 1939. XIII. kötet • 1942. február 5. - 1942. június 12.

Ülésnapok - 1939-264

Az országgyűlés képviselőházának 1. Van-e tudomása a m. kir- miniszter úr nak arról, hogy a közellátás terén erősebb zökkenők és magyobb aránytalanságok jelentkeznek a szegényebb társadalmi osztályok terhére? 2. Van-e tudomása a m., kir. miniszter úr nak arról, hogy a vidék sokkal súlyosabban ellátatlan, mint Budapest, a vidék egyes helyei ugyancsak aránytalanul rosszabbul és jobban vannak ellátva? A zsidóság zugforgalombau magasabb árak kialakításával még mindig minden élelmiszerhez jegyvásárlással vagy másképpen hozzájut? Hajlandó-e a m. kir. miniszter úr az aránytalanságokat és zökkenőket " kiküszöbölni, az ellátást egységesíteni, a zsidókat pedig a közellátás elosztásából, különösen az élelmiszeres hűse]látás-elosztásból tökéletesen kizárni?' Knök: Az interpelláló képvielő urat illeti a szó. Maróthy Károly: T. Képviselőház! A közellátásnak igen nagyjelentőségű, fontos kérdését hozom a Ház elé. Bátor vagyok utalni arra, hogy 16 hónappal ezelőtt beszéltem erről a kérdésről s már akkor megmondottam, hogy a közellátási korlátozások zökkenőket és aránytalanságokat teremtenek, zavarják magát a belső köznyugalmat is- Kétségtelen dolog és ainnakidején utaltam is rá, példákat hoztam fel, hogy ezek a közellátási korlátozások sok tekintetben elsősorban a kisembert sújtják. Utaltam arra, hogy akkor a Váci-utcán még bárki annyi pár cipőt vehetett magának, ahányszor 60 pengő volt a zsebében, ugyainakkor, amikor kint a falun bőr és talp már egyáltalán nem volt a bakancsok megtalpalására. Utaltam akkor arra, hogy érvényben van még ma is egy olyaa rendelet, hogy hústalan napon a hentesnél vásárolt kolbászárut a kiskocsmákban elfogyasztani nem szabad, ugyanakkor azonban a nagyvendéglőkben nyugodtan lehet fogyasztani baromfit és minden olyan ételt, amely nem esik a húsikorlátozási napján tilalom alá. Rámutattam arra, ïnogy a marhahús vásárlását már akkor »nagyon megnehezítették a kisember számára, ugyanakkor pedig a baromfi, liba vásárlását továbbra is nyugodtan megengedték a zsiidióknak. ' / Ezek az intézkedések már akkor azt mutatták, hogy a kisember érzi meg elsősorban a közellátás terén fennálló korlátozásokat. T. Képviselőház! Legyein szabad rámutatnom arra, hogy most, ebben a pillanatban talán még jobban így áljl a helyzet, mint eddig. A vidéken a közellátást tulajdonképpen alig retndezték, hiszen az egyik helyen bizonyos viszonylagos bőség mutatkozik, ugyanakkor a másik községben a lehető legnagyobb hiány van minden tekintetben. (Vajna Gábor: Abszolút hiány í)^ Az egyik helyen a sertések után 3—3 kg. zsírt gyűjtöttek össze, például három kis zalai községből 29 q zsírt vittek el, ugyanakkor pedig egy-két hónappal később az ellátatlanok számára két hónapon keresztül egy deka zsír nem volt kapható, abban a községben. A másik községben azt mondták, hogy majd! kapnak helyette mást. Erre elvitték a zsírt és ugyancsak két hónap múlva 7 deka zsír jut egy-egy embernek egy hétre. Ez teljes aránytalainság és főleg pedig felháborító dolog a községek szempontjából. T. Képviselőház! Tudjuk jól, hogy a közellátásügyi miniszter úr nem termelési miniszter, sajnos, bár termelési miniszternek kellene lennie, ezemkívül az ármegállapításra is csak rés-zben van befolyása. Éhnek azután természetesen megvan a maga szomorú következKÉPVISELÖHÁZI NAPLÓ XIH. 26A* ülése 19 U2 június 10-én, szerdán. 501 menye, az a következménye, hogy a közellátási miniszter hatásköre folyton zsugorodik; tudniillik csak arra terjed ki, ami már megvan, az adagok kiszabására és ezek, sajnos, amint látjuk, egyre kisebbek és kisebbek lesznek. Egyetlenegy példát akarok csak felhozni arra, hogy a termelésre és az árkialakításra való ráhatás nélkül lehetetlen ezt a kérdést megoldani. Itt van a tej kérdése. A tej árát túl alacsonyra szabták meg, ezért nagy mértékben ráfizet az, aki ma állatot tart tej éltetés céljából. Hasonlítsak csak össze az árakat. Másfél évvel ezelőtt a lucerna ára 7 pengő volt, ma 13 pengő, de ugyanakkor 40—45 pengőért vásárolják zugban. A korpa ára 10 pengő volt, ma 20 pengő, ennyiért azonban sehol sem kapni. Ugyanakkor a tej ára Budapesten 34 fillér volt, most a kétszeresének kellene lennie, legalább 68 fillérnek, e helyett 40 fillér. Az eredmény természetesen az, hogy egyre-másra leállnak a tehenészetek még Budapest közvetlen közeié1 ben is és a tejesarnokok tönkremennek. Méltóztassék megnézni például, hogyan történik a vaj árának a kialakulása. Egy liter tejért vidéken, távol Budapesttől 20 fillért adnak és visszaadják a sovány tejet, amelynek 4 fillér az ára, ennélfogva tehát 24 fillért kapnak a tejért. A tej szövetkezetnek, amely a vajat készíti, egy liter tej tehát 24 fillérjében van. Most 100 liter tejből alakul ki 4 kiló vaj. Az a helyzet tehát, hogy magának a tejnek az ára 20 pengőben van, a rezsiköltség, mivel ezek a vidéki tejiszövetkezetek aránylag egyre kevesebbet dolgoznak fel, 4 Pengő, tehát összesen belekerül 24 pengőbe a vaj, viszont kapnak érte nagyban 5.20 pengőt, kicsiben pedig 5.40 pengőt összesen tehát 22 pengőt. Ráfizetnek tehát 2 pengőt arra, hogy vajat állítanak elő. Természetes dolog, hogy ennek okvetlen következménye az, hogy a zúgkereskedelem elburjánzik. A vajat tehát nem a rendes forgalomba adják bele, hanem a zúgforgalomba és sok helyen eléri kilója a 18—20 pengőt. (Palló Imre: Kárpátalján 14 pengő! — Zaj. — Elnök csenget) Megnézzük, hogyan alakul ez a kérdésmost már budapesti viszonylatban. Itt a miniszter űr nagyon helyesen bevezette a tejjegyet. Azért mondom, hogy helyesen, mert ezáltal legalább a munkáscsaládok, ahol sok gyermek van, kétségtelenül hozzájutnak a tejhez. Azonban csak fél-jegy rendszert vezetett be a miniszter úr, mert hiszen tulajdonképpen r a tejnek csak egy részére adott jegyet, a másik része oedig szabadforgalom tárgya. Ez azt jelenti, hogy a szabadforgalmú tej ára természetesen felugrott és Budapesten 80—90 fillér körül van. Annyit adnak érte, amennyit az eladó kér. (Rajniss Ferenc: Csak nem a gazda kapja meg! Az a különbség!) A tejszövetkezeti központok • most azt csinálják, hogy a fiókok számára pontosan csak annyi tejet utalnak ki, amennyi jegyet a fiókok a központnak adnak. Ennek a helyzetnek következménye azután az, hogy a központok visszatartják a maguk számára a tejet, ők értékesítik, esetleg vajat csinálnak belőle és ezt ugyancsak átengedik vagy a protekció, vagy a magas zúgforgalmi ár prédájává. T. Ház! Egyik újságírómat elküldtem, mert nem lehetett már hónapok óta vajat kapni, mondtam, próbáld meg. menj be abba az Omtk-ba, talán tőled félnek, mert uiságí^ó vagy. Igen, Kertész cégvezető minden további nélkül kiutalt egy fél kiló vajat. Hát vagy van vajinség vagy nincs. Ha van, akkor legyen mindenki számára, de ne legyen a protekció számára vaj, ugyanakkor, amikor annak szá81