Képviselőházi napló, 1939. XIII. kötet • 1942. február 5. - 1942. június 12.

Ülésnapok - 1939-264

Az országgyűlés képviselőházának 2( az állapotok hoztak létre. (Ügy van! Úgy van! Taps a szélsőbaloldalon.) Amikor azt látja az a szerencsétlen kezdő vagy már a vég felé haladó régi polgár, hogy niiios^ támogatás, csak jelszó van, akkor ne méltóztassanak rossz néven venni, ha a letargiát bizonyos mértékben olyan bizalmi krízis váltja fel, amelynek természetes folyománnyá a kormányzat, a rendszer elleni bizalmatlanság. {Ügy van! a szélsőbaloldalon,) Én tehát tisztelettel kérem a kereskedelemügyi miniszter urat, akinek jószándékában nincs okom kételkedni, (Nagy László: De nincs itt!) határozza el magát végre olyan gesztusra, amely az egész ország közvéleményét megnyugtatja. Erre kérem a miniszter urat. (Élénk helyeslés és taps a szélsőbaloldalon.) Elnök: Az interpellációt a Ház kiadja a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter xírnak. Következik Mester Miklós képviselő úr interpellációja a vallás- és közoktatásügyi miniszter úrhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék felolvasni. Incze Antal jegyző (olvassa): »Interpelláció a vallás- és közoktatásügyi miniszter úrhoz a kolozsvári egyetem néprajzi tanszékének i betöltése tárgyában. Hajlandó-e a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr a közvélemény megnyugtatására közölni, hogy mi az álláspontja a kolozsvári «j egyetem néprajzi tanszékének betöltése tekin- ( tétében?« j Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti i a szó. j Mester Miklós: T. Ház! (Halljuk! Hall- ! juk.'r a szélsőbaloldalon.) Azok, akik a politika- j ban a népi gondolat alapján állunk, különös figyelemmel kísérjük a magyar néprajztudomány sorteát. A tudományok közül a néprajztudomány van a legszorosabb kapcsolatban a magyar nép életével, sorsa a magyar nép sorsával és mi úgy érezzük, hogy a tudományok közül a néprajztudomány teheti legtöbbet a népi Magyarország megteremtéséért. A néprajztudomány művelésének és a néprajzi tudományos nevelésnek úttörője és apostola néhai Győrffy István professzor volt. Az ő munkáját Teleki Pál gróf volt miniszterelnök úr is hathatósan támogatta. Nagy veszteség a magyar néprajztudományra, hogy Győrffy István váratlanul korán elhunyt. Győrffy István váratlan halálát egyesek, t. Ház, arra használták fel, hogy a válságos helyzetben érdemtelenül magas pozicióba kerüljenek. Jelenleg üres a néprajz egyetemi katedrája Kolozsvárott ós bizonyos körök mindent elkövetnek, hogy erre a katedrára Ortmtay íGyula kerüljön. (Mozgás a szélsőbaloldalon.) T. Ház! Értesülésem szerint Ortutay Gyulát a kolozsvári egyetem kilenc szavazattal hét ellenében meghívta tanárául. Arról is értesültem, hogy a meghívást dr. Zolnai Béla előadó erőszakolta ki, akiről tudni kell, hogy a francia nyelv és irodalom tanára — tehát nem inéprajz-szakos! — különben is mindössze egy évig tanított Kolozsvárott és most Budapestre hívták meg az esztétika tanszékére. Egészen szárazon, tárgyilagos adatok alapján ismertetem Ortutay Gyula tudományos munkásságát. Ortutay Gyulának a szegedi egyetem magántanárának, a rádió újabban nagyon sokat emlegetett lektorának »A magyar népművészet« címen megjelent egy hatalmas, kétkötetes munkája. A munkát a . ülése 19^2 június 10-én, szerdán. 48S szakembereik a legélesebb kritikával illették, így a Néprajzi Múzeum Értesítője 1941. évi 4. számában a 338—339. lapon. Ez az egyik tegkomolyabb szakfolyóirata a néprajztudománynaik. Az Etnographia, a Magyar Nép-, rajzi Társaság folyóirata —' amely Néprajzi Társaságnak hosszú időn keresztül Hóhian Bálint miniszter úr volt elnöke és jelenleg is tiszteletbeli elnöke — 1942. évi 1. számának

1 55—65. lapjain foglalkozik ezzel a. munkával! Az Erdélyi Múzqum 1942. évi 1. száma is foglalkozik ezzel a terjedelmes munkával. Az Erdélyi Múzeumról tudni kell azt, hogy Erdély legnagyobb tudományos folyóirata. Az Erdélyi Múzeumiban megjelent 28 oldalas lesújtó bírálat az Erdélyi Tudományos Füzetek 137, számaként külön is megjelent. A munka foglalkoztatta á napisajtót és egyéb folyóiratokat is. így például hatalmas cikk jelent meg Erdély egyik legnagyobb napilapjában — két ntagy napilapja van Erdélynek — az Ellenzékben 1942 március 28-án. Ezenkívül ugyanezzel a kérdéssel foglalkozott az Egyedül Vagyunk 1942 február 12-iki Száma is. A szakkritika megállapításai szériát a hibák annyira feltűnőek, — idézem — »hogy azokat ma már a népművészetben járatos közönség, a kézimunkatanárok és növendékeik is észreveszik«. Ez a véleménye a Néprajzi Múzeum Értesítőjének 1941. évi 4. számának 339. lapján. Ortutay például román anyagot tesz meg magyar anyagnak, a palócviseletet a sárközivel téveszti össze, nincs tisztában a hímzés, a szövés fogalmával, a tót hímzést székelynek minősíti, stb. s'tb. Mindezeket a hibákat az Ethnographia bírálója közel tíz oldalon, az Erdélyi Múzeum bírálója pedig közel harminc oldalon sorolja fel. (Szöllősi Jenő: Méltó professzorjelölt!) Hasonló tévedések vannak Ortutay más munkáiban is. Legyen szabad itt utalni Ortutay Gyulának a »Székely népballadák« című munkájára. Ezt a munkát az Irodalomtörténeti Közlemények —• az egyik legtekintélyesebb magyar szakfolyóirat — 45. évfolyamában az 1935. évi 4. füzetének 432. oldalán Gálos Rezső bírálta és rámutatott a munkának olyan hibáira, amelyek már a tudományos jóérkölcsbe is ütköznek. Előttünk van Ortutaynak »Kis magyar néprajz« című munkája is, amelyben hasonlóak a hibák. Például a székely festékeseket — ezek a legszebb székely szőnyegek — összevarrott vörös, kék, sárga és fehér színekből álló posztóféléknek nevezi (Derültség.) a munka 100. oldalán és a Mezőséget a Dunántúlra helyezi (Élénk derültség.) ugyanebben a munkában a 184. oldalon. A hibákból világosan következik, hogy a néprajz egyetemi magántanára a magyar népi műveltségnek még az alapelemeit sem ismeri! Kérdezzük ezekutám, miképpen láthatja el feladatát a katedrán az ilyen tanár, akinek nyilvánosságra kerülő munkáiban a legelemibb hibák, a legnagyob tájékozatlanságok oldalszámra fordulinak elő. Amikor más tanárokat történelemszemléletük miatt méltatlanul támadtak és próbáltak pellengérre állítani, akkor milyen véleménnyel lehetünk az ilyen tárgyi hibákban leledző tudós muinkája iránt, milyen színvonalon végzi egy ilyen professzor a tanítást az egyetemen? De tovább megyek t. Ház! A napokban jelent meg a budapesti királyi magyar Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészeti kara Magyarságtudományi Intézetének az 1940/41. tanévben végzett működéséről a jelentés. Ebben a jelentésben azt olvassuk, hogy az