Képviselőházi napló, 1939. XIII. kötet • 1942. február 5. - 1942. június 12.
Ülésnapok - 1939-264
472 Az országgyűlés képviselőházának Elnök: A t. Ház, ülését újból megnyitom. Tegnapi ülésünkben hozott határozatunkhoz képest egy órakor áttérünk az interpellációk meghallgatására. A vitát tehát félbeszakítom és javaslatot teszek a t. Háznak anravoinatkozólag, hogy legközelebbi ülésünket holnap délelőtt tíz órakor tartsuk és annak napirendjére tűzzük ki a ma tárgyalt törvényjavaslat vitájának folytatását, továbbá a minisztériumnak az 1931. évi XXVI. tc.-ben adott felhatalmazás további meghosszabbításáról szóló törvényjavaslat tárgyalását. Méltóztatnak napirendi javaslatomhoz hozzájárulni 1 ? (Igen!) A Ház az elnök napirendi javaslatát elfogadja. Következik az írásbeli miniszteri válaszok, felolvasása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a közellátásügyi miniszter úrnak Biró István képviselő úr interpellációjára adott válaszát felolvasni. iloczonádi Szabó Imre jegyző {olvassa): »Tisztelt Képviselőház! Biró István országgyűlési képviselő úrnak a képviselőház 1942. évi április 29-én tartott ülésén a székelyföldi korpaellátáte tárgyában hozzám intézett interpellációjára az alábbiakban vagyok bátor válaszomat megadni. A pu áros vásárhelyi EMGE a hozzáérkező községek korpaigényléseit együttesen terjesztette fel a m % kir. Közellátási Hivatalhoz, azonban az igényléseken könnyen észrevehető javítások f voltak, mely javítások szerint a koeadiszuoik száma a községi igazolás megtörténte után javíttatott ki, illetve emeltetett fel. Ezen javításokkal telt igénylés alapján a Hivatal természetesen kiutalást eszközölni nem tudott, s az igényléseket visszaküldte. Ezzel egy időben értesül teán arról, hogy Marosvásárhelyen a malmokban korpát férőhely hiányában tárolni nem lehet és hogy tekintélyes mennyiségű korpa az udvaron szalmával letakarva romlásnak van kitéve. Postafordultával intézkedjéis történt az iránt, hogy Marostorda vármegye közellátási kormánybiztosa a megfelelően el nem helyezett korpamennyiséget az igénylők között saját hatáskörében azonnal ossza szót, illetve utalja ki. Tudomásom szerint ezen rendelkezésem végrehajtása késedelem nélkül meg is történt. A m. kir. Közellátási Hivatal egyébként Székelyföldről máshova nem disponál korpát és az ott kiőrölt korpa a székelyföldi községek igénylői között szabályszerű igénylésre bármikor kiutalható. A Magyar Mezőgazdák Szövetkezetétől bekért jelentés szerint Székelyföldön ' mindössze 42 vagou korpa volt. A korpakiutalás rendjére vonatkozólag meg kell jegyeznem, hogy a mai rendszer, amikor minden q korpát a Hivatalnak kell kiutalnia, valóban korrekcióra szorul s a jövőben intézkedni fogok, hogy az 50 holdon aluli igénylők korpaigénylésének elbírálása a törvpnyhatóság első tisztviselőjének hatáskörébe utaltassék, mely esetben a kiőrlésre került korpa bizonyos százalékát részükre átengedném. Ügy gondolom, hogy ilyen rendelkezés kibocsásával az eddig valóban el nem hárítható nehézségekben jelentős miértekben segíthetünk. A Magyar Mezőgazdák Szövetkezete valóiban nem • rendelkezik Székelyföldön még megfelelő helyi képviseletekkel, de ez a körülmény a korpakiutalásoknál késedelmet nem igen okozhat, miután a korpakiutalásokat a Szövetkezet központjaiban lévő erŐtakarmány-oisztály, nem pedig a vidéki fiókok, eszközlik aa 264-, ülése 19^2 június 10-én, szerdán. ottani közellátási kormánybiztos intézkedései alapján. Tisztelettel kérem válaszom tudomásulvételét. Budapest, 1942. június 2. GyőrffyBengyel Sándor s. k.« Elnök: Kprdem a t. Házat, méltóztatnak-e a közellátásügyi miniszter úr írásbeli válaszát tüdomásulvenni'? (Igen.) A Ház a választ tu domásul vette. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a közellátásügyi miniszter úrnak gróf Serényi Mik" lós képviselő úr részére adott válaszát felolvasni. Boczonádi Szabó Imre jegyző (olvassa): »Tisztelt Képviselőház! Gróf Serényi Miklós országgyűlési képviselő úrnak 1942 április 20-án az úgynevezett rekviráló bizottságok szabály talán működése tárgyában hozzám intézett interpellációjára válaszomat a következőkben adom meg: A képviselő úr a miniszterelnök úrnak azt a kijelentését, hogy a rekvirálások rendszerét s az azzal járó zaklatásokat meg fogja szüntetni, tévesen úgy értelmezte, mintha az az 1941. évi termésből származó termények gyűjtésére is vonatkozna. A folyó idényben a terményértékesítés rendszere természetszerűleg maga után vonta a gazdaságok elszámoltatását, ameiy honvédbeszerző osztagok útján történt. A képviselő úr értelmezésével szemben a miniszterelnök úr kijelentése a jövőévi értékesítési idényre vonatkozik, amikor olyan rendszert szándékozom megvalósítani, amely a csépléskor történő számbavétel után. előreláthatólag feleslegessé teszi az összes gazdaságok későbbi zaklatással járó elszámoltatását. A képviselő xír szóvá tette azt az aránytalanságot, amely az elszámoltatási el jártás költsége és annak eredménye között mutatkozik. Valóban voltak egyes vidékek, ahol az elszámoltatás során igénybevehető felesleget nem találtunk, ahol tehát a gazdaközönség megértette és átérezte a közösség iránti kötelességet és azt elismer ésreméltóan teljesítette is. Nem lehet tehát általános hibául felróni, hogy egyes helyeken az elszámoltatási eljárás végrehajtásának költségei ós az elszámoltatás eredménye között aránytalanság mutatkozik. Meg keli azonban jegyeznem, hogy a képviselő úr által említett konkrét esetekben a rendelkezésemre álló hivatalos adatok nem egyeznek a képviselő úr által említett számokkal. Veresegyházán ugyanis az igénybevétel eredménye nem 180 métermázsa rozs, hanem 19474 métermázsa vegyestermény volt. Vácdukán pedig, ahol a képviselő úr szerint 500 pengő költség merült fel s úgyszólván semmi eredmény nem volt, a hivatalos adatok szerint 527*48 métermázsa vegyestermény vétetett igénybe. ,. ^ Panaszolta a képviselő úr, hogy a Puspókhatvanban és Bián működő honvéd beszerző osztagok sokszor törvénytelen és Szabálytalan módon jártak el. Lukács János és Walter István püspökhatvani lakosok esetét említette, akik a Hombártól 32, illetőleg 32.50 pengőis egységáron vásároltak búzát a náluk talált -és beszolgáltatásra előírt felesegekért pedig 25.60 pengő métermázsánkénti árat kaptak. Mindkét panaszt kivizsgáltattam s a vizsgálat eredménye szerint nevezett gazdák minőséig-búzát vásároltak a Hombártól, aminek ára méterrnázisánként az 1 pengős jutalék hozzászámításával tényleg 32, illetőleg 32*50 pengő volt. Hogy a Lukács Jánostól igénybevett 50 kilogramrm búza aibból a tételből etred-e, amelyet nevezett ősszel
