Képviselőházi napló, 1939. XIII. kötet • 1942. február 5. - 1942. június 12.

Ülésnapok - 1939-263

Az országgyűlés képviselőházának Ï kell» hogy tik csinálták 1918-at és 19^et ós kik akasztották fed a gatyás magyar parasztokat és a magyar katonákat. Azt szerettem volna, ha ez a törvényjavaslat az örök magyar Tiborénak állított volna egy dicsőséges emléket. Ezer esztendőn keresztül ez a paraszt volt a magyarság fajfemntartója, az ő vállán nyugodott a katonáskodás, ő volt a legnagyobb véra'diózó és ő tartotta fenn a legnehezebb viszonyok között a földet, mert azt soha ©1 nem hagyhatta, a magyar nyelvet, a magyar népszokásokat és legnagyobbrészt neki köszönhetjük, hogy itt állunk és magyarok vagyunk. Amikor ma éppen a zsidó propaganda következtéiben lelindultalk a »hüdös paraszt«, »hallja maga paraszt« kifejezéseik, azt szeretnők, hogy ha ez a gondolkodás a zsidókkal együtt végérvényesen eltűnne és ország-világ, az ország apraja-nagyja megtudná, hogy az a magyar paraszt* amelyik napfelkeltekor gondterhesen nézi az ©get, vájjon hoz-e a mindenható Isten áldása esőt, vagy eláll-e már az eső, hogy ki tud-e menni szántani, vetni, dolgozni, ez a magyar paraszt az, aki a legnagyobb aldót fizeti, a véradót és a búza és a csizma közötti árdifferenciát. Ez a paraszt az, aki neveli a sok magyar katonát, iparost és egyéb derék embert, ha ez a paraszt fogalom lenne és ezt a paraszti fogalmat, mint egy nemesi kategóriát állíthatnék oda a magyar nép apraja-nagyja elé, ha megtudná mindenki azt, hogy Isten után a magyar paraszt keserves, verejtékes munkájának köszönhetjük a mindennapi kenyeret, ha ez a törvényjavaslat százszázalékig ezt a szellemet szolgálná és éreznők, hogy egy négyzeteentiméternyi földet sem hagy semilyen alakban, sem részvénytársaisági, sem egyéni alakban, zsidónak a, kezén, azt elfogadnék, így azonban a törvényjavaslatot bizalmatlanság folytán nem tudom elfogadni. (Helyeslés és taps a szélsőbaloldalon. A szónokot üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik? Vineze Antal jegyző: Henldrey József! Elnök: Hendrey József képviselő urat illeti a szó! Hendrey József: T. Ház! Abban a kellemes helyzetben vagyok, hogy előttem felszólalt t. képviselőtársam beszédével nem kell polemizálnom, miután beszédének azzal a részével, amelyben' kifejezésre juttatta, hogy a magyar faj és föld szeretetétől át van hatva, magam is száz százalékig egyetértek. Azokra a részekre pedig, amelyekben nem tudom teljesen osztani nézetét, legyen szabad felszólalásom későbbi során visszatérnem. Áttérve a javaslat tárgyalására, meg kell vallanom, hogy igen nehéz feladat vár a mostani felszólalókra, mert az előttem felszólalt képviselőtársaim olyan részletesen és olyan nagy szakértelemmel szóltak hozzá a javaslathoz, hogy arról újat mondani alig lehet. A vita során kétségtelenül meg volt állapítható, hogy valamennyi felszólaló beszédéből, még azokéból is. akik á javaslatot éles bírálatban részesítették, kiérzett a magyar föld iránti aggodalom és az a régi igazság, hogy akié a föld, azé az ország. Ennek az igazságnak a súlyát a magyarság soha sem érezte annyira, mint a legutóbbi két évtized alatt. A magyar nép csak most eszmél rá arra, hogy a magyar vendégszeretettel befogadott idegenek az első alkalmat felhasználták arra, hogy a vendégjoggal visszaéljenek és négyfelé darabolják azt az ezeréves országot, amely a régi liberális felfogás szerint az idegeneket nem korlátozta faji szokásaikban, WS. ülése 1942 június 9-én, kedden, 448 egyéni szabadságukban, politikai és gazdasági ténykedésükben és abban, hogy az országban tekintélyes ingatlanokat szerezzenek. Ebben a szellemben, ebben az értelemben üdvözlöm ezt a törvényjavaslatot, mert az eddigi földbirtokpolitikai törvények között ebben a javaslatban látom a legelső komoly elhatározást arra, hogy abból a földből, amelyet őseink ezer esztendővel ezelőtt elfoglaltak, 1,200.000 katasztrális hold magyar föld és erdő jusson ismét a magyarság kezére. Ezért teljesen egyetértek az indokolásnak azzal a megállapításával, hogy a törvényjavaslat kimondottan fajvédelmi alapon áll és meg vagyok győződve arról, hogy úgy ä mostani, mint a későbbi kormányok minden egyes földbirtokpolitikai kérdésnél szigorúan és kimondottan a magyar fajnak és azoknak fognak a magyar földből juttatni, akik ha más nyelven beszélnek is, ezekben a kritikus időkben nem távolodtak el, hanem vállalták a magyar sorsközösséget és mindig hűségesen eleget tettek honpolgári kötelességüknek. Én a, javaslatban egy új honfoglalás megindulását látom ps ha a későbbi földbirtokpolitikai törvényeket ez a szellem fogja áthatni, akkor meg vagyok róla győződve, hogy a magyar föld ismét magyarok kezébe fog jutni. « Ezek után legyen szabad áttérnem magára ' a javaslatra. A javaslatról meg kell állapítanom, hogy annak mind a mező-, mind az erdőgazdasági vonatkozású rendelkezései a legnagyobb gondossággal és szaktudással vannak előkészítve és hogy a földmívelésügyi minisztérium telepítési és erdészeti osztálya ebbe a javaslatba nemcsak teljes szaktudását, hanem fajszeretetéit és magyar szívét is belevitte. T. Ház! Nagy megnyugvásra szolgál, hogy a javaslatot egy-két szónok kivételével majdnem valamennyi felszólaló időszerűnek és sürgősen végrehajtandónak tartotta és véleményeltérések csak részletkérdésekben és a végrehajtás módjára és idejére nézve voltak. Ez azonban egy ilyen fontos, sorsdöntő javaslat tárgyalásánál természetes is, mert hiszen a javaslat nem terjedhet ki az ország különböző részein fekvő valamenyi birtokra és minden speciális esetre. Ezeket a részletkérdéseket a végrehajtási utasítás és maga a gyakorlati élet fogja majd szabályozni. Éppen ezért én is csak azokra a kérdésekre térek ki, amelyekkel kapcsolatban bizonyos aggályaim vannak, mert attól tartok, hogy a törvény gyors végrehajtását hátráltatni fogják. így bizonyos aggályaim vannak azzal az 1. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezéssel szemben, amely a törvényt a részvény társasági ingatlanokra csak abban az esetben terjeszti ki, ha ezekben a részvénytársasagokban 51°/o-ig zsidó igazgatósági tag vagy pedig zsidó tőke van. Ez azt jelenti, hogy ha az ingatlan 51°/o-ig keresztény kézben van, akkor a többi 49°/o zsidó is lehet. Ez ellen bizonyos aggályom van, mert bár így kisebbségben vannak a zsidók, mégis a birtok bizonyos hányadában részesek, és ezáltal módjukban áll az ingatlan gazdasági, termelési és üzleti menetére befolyást gyakorolni és akaratukat érvényesíteni. (Horváth Ferenc: Így van! Ha formailag 45% az övék, akkor a tőkének 75%-a zsidó!) Tudom, hogy amíg a részvétayjoar kérdése nincs megoldva, addig ezt sem lehet megoldani, mert hiszen a részvények nem névre 1 szólnak, (Rajniss Ferenc: A Kereskedelmi