Képviselőházi napló, 1939. XIII. kötet • 1942. február 5. - 1942. június 12.

Ülésnapok - 1939-263

-Az- országgyűlés képviselőházánál lehet vizsgálni és meg lehet állapítani, mert a falu öregei, sőt apraja-nagyja, legtöbbször emlékszik arra, hogy az a zsidó hogyan jutott földjéhez és ezt a körülményt feltétlenül alapul kell venni. Ha az a zsidó, tegyük fel, olyan kiuzsorázás árán jutott a birtokhoz, hogy pár pengőbe veszett oda a szegény paraszt földje, akkor tessék középértéket megállapítani, s legfeljebb a különbözetet tessék valami mezőgazdasági, jótékonysági vagy hazafias akcióra fordítani, hogy a zsidó ne kereshessen. T. Ház! A térítésnél túlmagasnak látom a 3V2%-os kamatot. A postatakarékpénztár is csak 2 és félszázalékos kamatot fizet, hogyan kívánhatjuk éppen a magyar paraszttól a 3 és félszázalékos kamatot, amikor a magyar paraszt úgyis igen nagy adót fizet. (Ügy van! a szélsőbaloldalon. —- Egy hang: Indirekt adókat!) igen nagy kamatot fizet, mert éveken keresztül sokszor mozgósították, bevonult, hogy eleget tegyen hazafias kötelességének, elvitték lovát, szekerét. Ezek a parasztok vért, verejtéket és vagyont áldoztak s ez a kis áldozat, amely összegszerűleg talán kicsi, sokkal nagyobb áldozat, mint az, amikor mások, nagy vagyonú emberek százezreket vagy milliókat jegyeznek hadiköles ön formájában vagy más alakban hazafias vagy nemzeti célra. (Egy hang a szélsőbaloldalon; ' Munkanélküli jövedelem!) T. Ház! Ne feledjük azt sem, hogy a csizma, a ruha, a kalap és egyéb más életlehetőségek ára nagyon messze elszaladt a búza árától, amely a magyar paraszt életének, mindennapi berendezkedésének fokmérője volt a múltban és éppen ezért nem lenne igazságos a parasztot, azt az új életet, amelyet ezzel a fajvédelmi földbirtok javaslattal el akarnánk indítani, már a kamatokkal tönkretenni és egykét rossz termés esetén lehetetlenné tenni a föld művelését és az elindult új élet továbbfolytatását T. Ház! A törvényjavaslat 12. §-a »a termelés folytonosságának biztosítása az átengedésre kijelölhető ingatlanókon« címen elrendeli, hogy a zsidó tulajdonos, ha meghagyják birtokában, akkor köteles azt gondossággal tovább kezelni. Ez azt jelenti, hogy azon a földön egyetlen egy búzaszemmel sem szabad kevesebbnek teremnie, mint amennyit azelőtt termett. Igen gyenge azonban azok a megtorló intézkedések, amelyeket a földmívelésügyi miniszter úr a szabotázzsal szemben javasol (Egy hang a szélsőbaloldalon: Kötelet!). Amikor a haza és fajtánk védelméről vagy a magyar paraszttömegek felemeléséről van szó, akkor nem elegendő egy-két esztendőre való fegyház, börtön vagy fogházbüntetés, hanem ilyen esetekben teljes vagyonelkobzást és halálbüntetést kell a szabotáló zsidóknak kilátásba helyezni, mert különben a szabotázsok tömkelege fog jelentkezni és ahelyett, hogy többet termelnének, kevesebbet termelnek majd és a 6000 éves talmudi tanítás alapján, ahol csak tudják, kijátsszák a törvényt. (Ügy van! a szélsőbaloldalon. — Rajniss Ferenc: Még mindig kormányfőtanácsosok, szavazati joguk nincs, de kormányfŐtanáesosok, méltóságos urak, ilyen mókát! A tanácsot adják a kormánynak!) Elnök: Méltóztassék befejezni, Rajniss képviselő úr! (Derültség.) Vajna Gábor: Ez a javaslat nemzetvédelmi javaslat, megoldásának tehát tökéletesnek kell lennie. Éppen ezért nem tudom elfogadni azt, hogy >a legkisebb kivételezés legyen és akármilyen kedvezmény alapján, 263. ülése 194-2 június 9-én, kedden, 441 akár mint házhely, vagy belsőség, egy négy-" zetcentiméter magyar föld is zsidókézen maradjon. Ha ugyanis kivételezések történnek, ha ilyen vagy amolyan kibúvókat engedünk, ezek halmozódni fognak, iés akkor ez a javaslat nem éri el azt a célt, amit tulajdonképpen el akarunk vele érni. A zsidókérdést meg kell oldani és ezt a kérdést is. akár tetszik, akár nem, meg kell oldani, sokkal jobb ezen egyszerre átesni és sokkal rövidebb törvényjavaslatok, illetve törvényes intézkedések alapján elintézni, mint foldozgatásokkal és pótlásokkal jönni egy fél év vagy 1—2 esztendő után. Annál is inkább, mert a zsidókérdés itt ennél az egy pontnál nem állhat meg és^ hangsúlyozom: egy európai kérdést kell végérvényesen megoldani és a zsidóságot; mint 'Európa lázítóit, felforgatóit, végérvényesen el kell távolítani Európa testéből. Ez be is fog következni. (Egy hang a szélső, baloldalon: Be bizony!) Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt. Vajna Gábor: Tisztelettel kérek 15 perc meghosszabbítást. Elnök: Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a meghosszabbítást megadni? (Igen!) A Ház a meghosszabbítást megadja. (Vitéz Jaross Andor: Többségben vagyunk! — Szöllősi Jenő: Ritka kivétel!) Vajna Gábor: Ez a fajvédelmi javaslat azt a célt szolgálja, hogy az a föld, amelyet a zsidók a magyarságtól, a magyar földesuraktól és főként a parasztságtól hosszú idő' kön, esetleg évszázadokon át bitoroltak, újból visszakerüljön a magyarság, elsősorban pedig a magyar parasztság kezébe. Most folyik odakünn messze csatamezőkön a nagy leszámolás a nemzeti gondolat, a nemzeti szocializmus, ' a krisztusi tanítás és a zsidó-angolamerikai rendszer és szovjetrendszer és szellemiség között. Katonáink kinn vannak, véreznek, életüket, vérüket, kezüket, lábukat adják a hazáért, a magyar földért és miértünk. Ezeknek a katonáknak nem jutalmazásképpen, mert hiszen nem jutalmazásért vonultak be sohasem a honvédséghez, illetőleg a magyar zászlók alá, tudniok kellene, hogy — amint a miniszterelnök úr is az utóbbi hetekben többször mondotta búcsúzó-beszédeiben — mire hazajönnek, egy új viláar lesz idehaza. Tud niok kellene, hogy tulajdonképpen mi lesz ez az új ország. Éppen ezért szerettük volna már látni, mégpedig igen sürgősen, hogy valamilyen megoldási lehetőség legyen, hogy azok a magyar katonák, vagy a hősi halottak özvegyei, árvái, a hadirokkantak feleségei, gyermekei, vagy itthon élő és a magyar földön becsületesen dolgozó magyar parasztok ezt vagy azt a birtokot megkapják. Ismételten szóbakerült már a szövetkezeti gazdálkodás. Ez ellen az a kifogás: hja kérem, többtermelésre kell törekednünk, racionálisan kell gazdálkodnunk, mindent ki kell hoznunk a magyar földből, tehát nem oldhatjuk meg így. A mérnökhiány miatt nehéz lesz ezeknek a földeknek arányos elosztása úgy> hogy ezeket az arra rászorulók megkapjak. Az is baj, hogy már vetettek, szántottak és egyéb bajok is lesznek. Ha nincs mérnök és nincs egyéb megoldási lehetőség, akkor szerettük volna» ha bérlőszövetkezetek, vagy termelő szövetkezetek alakjában, vagy másként végérvényesen kiadták volna ezeket a földeket. Annak a kinn harcoló katonának tudnia kellene azt, hogy: mire hazajövök, a miniszterelnök úr ígért nekem egy új Magyarországot, én ezen az új 72*