Képviselőházi napló, 1939. XIII. kötet • 1942. február 5. - 1942. június 12.

Ülésnapok - 1939-263

-Az- országgyűlés képviselőházánál lehet vizsgálni és meg lehet állapítani, mert a falu öregei, sőt apraja-nagyja, legtöbbször em­lékszik arra, hogy az a zsidó hogyan jutott földjéhez és ezt a körülményt feltétlenül ala­pul kell venni. Ha az a zsidó, tegyük fel, olyan kiuzsorázás árán jutott a birtokhoz, hogy pár pengőbe veszett oda a szegény paraszt földje, akkor tessék középértéket megállapítani, s leg­feljebb a különbözetet tessék valami mezőgaz­dasági, jótékonysági vagy hazafias akcióra fordítani, hogy a zsidó ne kereshessen. T. Ház! A térítésnél túlmagasnak látom a 3V2%-os kamatot. A postatakarékpénztár is csak 2 és félszázalékos kamatot fizet, hogyan kívánhatjuk éppen a magyar paraszttól a 3 és félszázalékos kamatot, amikor a magyar pa­raszt úgyis igen nagy adót fizet. (Ügy van! a szélsőbaloldalon. —- Egy hang: Indirekt adó­kat!) igen nagy kamatot fizet, mert éveken keresztül sokszor mozgósították, bevonult, hogy eleget tegyen hazafias kötelességének, elvitték lovát, szekerét. Ezek a parasztok vért, verejtéket és vagyont áldoztak s ez a kis ál­dozat, amely összegszerűleg talán kicsi, sokkal nagyobb áldozat, mint az, amikor mások, nagy vagyonú emberek százezreket vagy mil­liókat jegyeznek hadiköles ön formájában vagy más alakban hazafias vagy nemzeti célra. (Egy hang a szélsőbaloldalon; ' Munkanélküli jövedelem!) T. Ház! Ne feledjük azt sem, hogy a csizma, a ruha, a kalap és egyéb más életle­hetőségek ára nagyon messze elszaladt a búza árától, amely a magyar paraszt életének, min­dennapi berendezkedésének fokmérője volt a múltban és éppen ezért nem lenne igazságos a parasztot, azt az új életet, amelyet ezzel a fajvédelmi földbirtok javaslattal el akarnánk indítani, már a kamatokkal tönkretenni és egy­két rossz termés esetén lehetetlenné tenni a föld művelését és az elindult új élet tovább­folytatását T. Ház! A törvényjavaslat 12. §-a »a ter­melés folytonosságának biztosítása az átenge­désre kijelölhető ingatlanókon« címen elren­deli, hogy a zsidó tulajdonos, ha meghagyják birtokában, akkor köteles azt gondossággal to­vább kezelni. Ez azt jelenti, hogy azon a föl­dön egyetlen egy búzaszemmel sem szabad ke­vesebbnek teremnie, mint amennyit azelőtt ter­mett. Igen gyenge azonban azok a megtorló intézkedések, amelyeket a földmívelésügyi mi­niszter úr a szabotázzsal szemben javasol (Egy hang a szélsőbaloldalon: Kötelet!). Amikor a haza és fajtánk védelméről vagy a magyar paraszttömegek felemeléséről van szó, akkor nem elegendő egy-két esztendőre való fegyház, börtön vagy fogházbüntetés, hanem ilyen ese­tekben teljes vagyonelkobzást és halálbünte­tést kell a szabotáló zsidóknak kilátásba he­lyezni, mert különben a szabotázsok tömkelege fog jelentkezni és ahelyett, hogy többet ter­melnének, kevesebbet termelnek majd és a 6000 éves talmudi tanítás alapján, ahol csak tud­ják, kijátsszák a törvényt. (Ügy van! a szélső­baloldalon. — Rajniss Ferenc: Még mindig kormányfőtanácsosok, szavazati joguk nincs, de kormányfŐtanáesosok, méltóságos urak, ilyen mókát! A tanácsot adják a kormány­nak!) Elnök: Méltóztassék befejezni, Rajniss képviselő úr! (Derültség.) Vajna Gábor: Ez a javaslat nemzet­védelmi javaslat, megoldásának tehát tökéle­tesnek kell lennie. Éppen ezért nem tudom elfogadni azt, hogy >a legkisebb kivételezés legyen és akármilyen kedvezmény alapján, 263. ülése 194-2 június 9-én, kedden, 441 akár mint házhely, vagy belsőség, egy négy-" zetcentiméter magyar föld is zsidókézen ma­radjon. Ha ugyanis kivételezések történnek, ha ilyen vagy amolyan kibúvókat engedünk, ezek halmozódni fognak, iés akkor ez a javas­lat nem éri el azt a célt, amit tulajdonképpen el akarunk vele érni. A zsidókérdést meg kell oldani és ezt a kérdést is. akár tetszik, akár nem, meg kell oldani, sokkal jobb ezen egy­szerre átesni és sokkal rövidebb törvény­javaslatok, illetve törvényes intézkedések alapján elintézni, mint foldozgatásokkal és pótlásokkal jönni egy fél év vagy 1—2 esz­tendő után. Annál is inkább, mert a zsidó­kérdés itt ennél az egy pontnál nem állhat meg és^ hangsúlyozom: egy európai kérdést kell végérvényesen megoldani és a zsidósá­got; mint 'Európa lázítóit, felforgatóit, vég­érvényesen el kell távolítani Európa testéből. Ez be is fog következni. (Egy hang a szélső, baloldalon: Be bizony!) Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt. Vajna Gábor: Tisztelettel kérek 15 perc meghosszabbítást. Elnök: Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a meghosszabbítást megadni? (Igen!) A Ház a meghosszabbítást megadja. (Vitéz Jaross Andor: Többségben vagyunk! — Szöllősi Jenő: Ritka kivétel!) Vajna Gábor: Ez a fajvédelmi javaslat azt a célt szolgálja, hogy az a föld, amelyet a zsidók a magyarságtól, a magyar földes­uraktól és főként a parasztságtól hosszú idő' kön, esetleg évszázadokon át bitoroltak, újból visszakerüljön a magyarság, elsősorban pedig a magyar parasztság kezébe. Most folyik odakünn messze csatamezőkön a nagy leszá­molás a nemzeti gondolat, a nemzeti szocializ­mus, ' a krisztusi tanítás és a zsidó-angol­amerikai rendszer és szovjetrendszer és szel­lemiség között. Katonáink kinn vannak, vé­reznek, életüket, vérüket, kezüket, lábukat adják a hazáért, a magyar földért és miértünk. Ezeknek a katonáknak nem jutalmazásképpen, mert hiszen nem jutalmazásért vonultak be sohasem a honvédséghez, illetőleg a magyar zászlók alá, tudniok kellene, hogy — amint a miniszterelnök úr is az utóbbi hetekben több­ször mondotta búcsúzó-beszédeiben — mire hazajönnek, egy új viláar lesz idehaza. Tud niok kellene, hogy tulajdonképpen mi lesz ez az új ország. Éppen ezért szerettük volna már látni, mégpedig igen sürgősen, hogy vala­milyen megoldási lehetőség legyen, hogy azok a magyar katonák, vagy a hősi halottak özvegyei, árvái, a hadirokkantak feleségei, gyermekei, vagy itthon élő és a magyar földön becsületesen dolgozó magyar parasztok ezt vagy azt a birtokot megkapják. Ismételten szóbakerült már a szövetkezeti gazdálkodás. Ez ellen az a kifogás: hja kérem, többtermelésre kell törekednünk, racionálisan kell gazdálkodnunk, mindent ki kell hoznunk a magyar földből, tehát nem oldhatjuk meg így. A mérnökhiány miatt nehéz lesz ezeknek a földeknek arányos elosztása úgy> hogy eze­ket az arra rászorulók megkapjak. Az is baj, hogy már vetettek, szántottak és egyéb bajok is lesznek. Ha nincs mérnök és nincs egyéb megoldási lehetőség, akkor szerettük volna» ha bérlőszövetkezetek, vagy termelő szövetke­zetek alakjában, vagy másként végérvényesen kiadták volna ezeket a földeket. Annak a kinn harcoló katonának tudnia kellene azt, hogy: mire hazajövök, a miniszterelnök úr ígért nekem egy új Magyarországot, én ezen az új 72*

Next

/
Oldalképek
Tartalom