Képviselőházi napló, 1939. XIII. kötet • 1942. február 5. - 1942. június 12.

Ülésnapok - 1939-262

414 Az országgyűlés képviselőházának 262 többet mond, mint a magyar. (Piukovieh József: Botrány, hogy ír a »Köztelek« ebben a a kérdésben!) A magyarországi német sajtóban már bizonyos statisztikái adatokat találunk, és ezekből veszem a nagybirtok embereltartó, a nimikásí'oglalkoztató képességét, amely a magyar kommünikében egyszerűen ilyen lapidárisan úgy jelent meg, hogy a nagybirtok mimkásf oglalkoztató képessége sokkal nagyobb, mint a kisbirtoké. (Piukovieh József: Ez a demagógia, kérem! — vitéz Lipcsey Márton: Na, ezt még nem hallottuk! — Piukovieh József közbeszól.) Elnök: Piukovieh képviselő úrnak most nincs joga beszélni. Méltóztassék csendben maradni. Horváth Ferenc: A magyarországi német lapokban megjelent, sajtókommüniké már azt mondja errevonatkozólag, hogy a tizennégy éven felüli foglalkoztatott munkások száma az 5—100 hektárig terjedő területen 35. a 100—200 hektárig terjedő területen 16, a 200 hektár feletti területen 14, tehát a kisbirtokon, a 100 hektárig terjedő kisbirtokon 35, a 200 , hektár feletti nagybirtokon 14. Ez nemcsak, hogy eltérés, hanem egészen lényeges és nagyobbarányú eltérés, és ennek dacára e statisztikai szám ellenére a magyar kommünikében megjelenik egy előkelő agrártársaság részéről egy ilyen közlemény, amely egyszerűen megállapítja, hogy a nagybirtok munkásfoglalkoztatóiképessége lényegesen nagyobb, mint a kisbirtoké. (Piukovidh József: Hamisítás!) Hozzátette ez a külföldi szakember azt a megállapítást is, hogy ez a szám még akkor sem tér el lényegesebben, ha a mezőgazdaságban, a nagy- és kisbirtokban ideiglenesen foglalkoztatott munkások számát vesszük figyelembe. Errevonatkozóan az idézett statisztikai adat. amelyet a közlemény nem hoz, én azonban feljegyeztem magamnak, azt mondja, hogy az, 5—100 hektárig; terjedő birtokon az ideiglenesen foglalkoztatott munkásokat is figyelembe véve, 37 embert foglalkoztatnak. 100—200 hektárig 19. 200 hektáron felül szintén 19 embert. Itt tehát ez az ideiglenes foglalkoztatás is alig módosítja az alapadatokat. T. Ház! Nálunk szívesen hivatkoznak arra, hogy a mai rendkívüli viszonyok között ellátási szempontból örvendetes jelenség a nagybirtok, mert hiszen ha nagybirtok nem volna, akkor a városok ellátása még súlyosabb helyzetben volna, mint ma. Ez a nézet, azt mondhatnám, ma már bizonyos körökben, az intelligencia bizonyos körében kezd szinte általánossá lenni. Újra és újra le kell szögeznünk ezeket a szempontokat, nehogy ferde nézetek terjedjenek el. Kétségtelen, hogy a statisztika adatai szerint a szem termelés szempontjából a nagybirtok körülbelül 25%-kal magasabb termelési eredménnyel szerepel. De ugyancsak itt a Házban számtalanszor megállapítottuk már, hogy a tagosítás, tehát az elszórt kis nadrágszíjak, pántlikák, parcellák összetétele önmagában nem alkalmas arra, hogy 25%-kal növelje a mezőgazdasági kisbirtok termőképességét. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Áz egyik oldalon tehát ott van az a 25%, amellyel a nagybirtok ezidőszerint a szemtermelésben mint többlettel szerepel, a másik oldalon pedig az a tény, amelyet mi állandóan hangsúlyozunk itt a Házban, hogy egy erőteljesen folytatott tagosítássá,! ezt a differenciát máris mód volna áthidalni. De tovább megyek. A túlsó oldalról állandóan szemrehányásban van részünk azért, hogy ülése 1942 június 5-én, pénteken. bármilyen javaslattal jöjjön a kormány a Ház elé, részünkről állandóan ellenzéssel találkozik, (vitéz Imrédy Béla: Nem is áll! Nem is igaz!) Amikor pár hónappal ezelőtt a kormány benyújtotta a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló törvényjavaslatát, általánosan, az egész Ház minden pártja és mi is itt az ellenzéki oldalon, Örömmel üdvözöltük a kormánynak ezt a cselekedetét. Örömei üdvözöltük, mert úgy ítéltük meg, hogy egy ilyen mezőgazdaságfejlesztő törvényre igenis ezekben a rendkívüli időkben is szükség van (Piukovieh József: Sőt!), sőt elsősorban van szükség arra. hogy mindent megtegyünk, hogy a magyar föld termőképesgégét fokozzuk. (Nagy László: Nem lesz belőle semmi!) Hallottam azt az ellenvéleményt, hogy a mai rendkívüli idők talán egy ilyen mezőgazdaságfejlesztésre kevésbbé alkalmasak. T. Ház! Én közvetlen tapasztalatból láttam, amit most mondok, mert Sopron megyében lakom és sűrűn utazom ezen a vonalon. Az év első hónapjaiban, januárban, februárban szinte napról-napra zárt vonatok, nem vagonok, hanem zárt vonatok vitték a meizőgazdlasági szerszámokat, eszközöket, ekéket, boronákat, vetőgépeket Romániába Németországból, a burgerlandi, a bécsújhelyi gyárakból. Ugyanazt olvassuk a német szervezéssel kapcsolatban, hogy ezerszámra viszik ki a mezőgazdasági gépeket, traktorokat Ukrajnába. Még a háborús viszonyok között is, a háború fokozott szükségletei mellett is meg lehetett tehát találni lehetőséget arra, hogy a mezőgazdaság gépesítését fejlesszék és ezen keresztül a tenmőképességét fokozzák. Mert meg kell állapítanunk azt, ami itt a Házban már számos képviselőtársam részéről elhangzott, hogy a közellátás megoldása és a termelés fejlesztése ilyen rendkívüli időkben nemcsak elsőrendű honvédelmi feladat, hanem teljesen egyenrangú honvédelmi feladat a hadiszerek gyártásával. T. Ház! Ha mindezekhez hozzáteszem azt, hogy a mezőgazdaság termelésének fokozásához egy erőteljesebb műtrágyaakció és a szakképzés fokozása szükséges, akkor ezekben máris megtaláltam annak a termeléscsökkentő hatásnak ellentételét, amely esetleg a nagybirtokról a kisbirtokra való átmenetben átmenetileg jelentkezhetnék, hisz csak arról lehet szó, hogy egy ilyen csökkenés átmenetileg jelentkezhetnék, mert meg vagyok győződve arról, hogy a magyar parasztság azt a birtokot, amely a kezébe kerül, az átmeneti nehézségek leküzdése után tökéletesen, éppen olyan tökéletesen, de még jobban fogja megművelni, mint ahogyan az a nagybirtoknál volt. Ez a megállapításom a mai helyzetre vonatkozik. Mi itt földbirtokpolitikáról beszélünk és beszélnünk is kell ezzel a javaslattal kapcsolatban földbirtokpolitikáról (Piukovieh József: Nagyon is!), mert bárhogyan is állapiba meg ennek a javaslatnak az indokolása, hogy itt elsősorban fajvédelmi javaslatról van szó: fajvédelmi intézkedés a földbirtoknak a zsidók kezéből való kivétele, de az a tény, hogy azt a földbirtokot kinek juttatom, . már tisztán földbirtokpolitikai kérdés (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon. — Piukovieh József: A juttatás az!), .ha ezt a kérdést helyesen és az ország érdekei szerint akarom megoldani. Csak ha ez a szempont nem lebegne előttem, lehetne tisztán fajvédelmi javaslatról beszélni, de a helyes megoldás csak helyes földbirtokpolitikai szempontok szem előtt tartásával történhetik meg.