Képviselőházi napló, 1939. XIII. kötet • 1942. február 5. - 1942. június 12.
Ülésnapok - 1939-262
400 Az országgyűlés képviselőházának 2 Ugyanennek a szakasznak harmadik bekezdése a haszonbérleti szerződések felmondhatására vonatkozik. Ebben a pontban teljesen egyetértek azzal, amit Tatár Imre igen t. képviselőtársam előadott és egyetértek az ő határozati javaslatával is. Ebben ta pontban nem. látom a magyar parasztság érdekeinek biztosítását. A kisbérlő szövetkezetek a legtöbb helyen olyan jól beváltak, hogy semmi szükség sincs arra, hogy ilyen formában hagyjuk meg ezt a szakaszt. Igenis kötelezővé kell tenni mindenkinek, akinek zsidó bérlője van, hogy 60 napon belül felmondjon neki. Egyébként ennél a zsidó bérlő-rendszernél strómanságra is nagy lehetőség van. Kerületemben, Ujszász községben van báró Orczy Zsuzsannának birtoka, amelyet egy Bauer nevű zsidó bérel már hosszú évtizedek óta. Nagyon jól meg is szedte magát rajta. Azt hiszem, a bárónő azóta állandóan szegényedett. Ujabban a parasztság kisbérlő szövetkezetet alakítva kívánta a birtokot bérbevenni, miután most a közelmúltban lejárt a bérlet.^Erre a bárónő azt mondotta, hogy nem: ő saját kezelésbe veszi a birtokot. Most egy hivatalos tényezőnek egy hivatalos ténykedés alkalmával szerzett tapasztalatait olvasom fel erre vonatkozólag (olvassa): »Ujszász község határában fekszik Orczy Zsuzsanna bárónő birtoka, amelyet még múlt évben is Bauer Imre, az Ijjszász-rózsási bérgazdaság tulajdonosa bérelt. A bérlet lejárt, Orczy Lőrinc báró r a nevén álló birtokon maga gazdálkodik már. Ugyanezt mutatja Zsuzsanna bárónő is, de amint megállapítottam, csak papiron gazdálkodik maga, tényleg nem. Orczy Zsuzsanna bárónőnek sem vetése, sem vetőmagja, sem cselédje nincs. Ezzel szemben a birtokon van Bauer Imre volt bérlő még ma is. Bauer Imrének vetése van, vetőmagja van, cselédei, jószágai vannak, de nincs bérlete. Állítólag csak segít Zsuzsanna bárónőnek gazdálkodni, es — hogy Zsuzsanna bárónő szavaival érjek — Bauer Imre gazdasági egységgé kovácsolja Zsuzsanna bárónő birtokát.« r . Ezt a birtokot — ismétlem — az ujszaszi magyar parasztok bérlőszövetkezet formájában akarták kivenni, azonban a zsidó ügyesen ilyen trükkel vonta el a magyar, paraszt elöl az életlehetőséget és gazdálkodik tovább a bérleten úgy, mint eddig. (Ifj. Tatár Imre: Ez is fajvédelem, csak zsidó fajvédelem.) Felhívom az igen t. földmívelésügyi miniszter úr figyelmét erre az esetre. Mindezeknek a megjegyzéseknek előboesátása mellett a javaslatnak a magyar törvényhozásban való megjelenését örömmel üdvözlöm. Egy olyan kérdés ez, amelyet mar regesrégen meg kellett volna oldani, azonban jobb későn, mint soha és így örülök, hogy ez a javaslat itt van. Nagyon sajnálom, hogy hiányosságai miatt nem tudtam a javaslat mellett felszólalni, nagyon sajnálom, hogy nem tudtuk a javaslatot elfogadni. Ne méltóztassék rossz néven venni, nem tartorii helyesnek, hogy a földmívelésügyi miniszter úrnak túlsók diszkrecionális joga van, például még az is, hogy a tulajdonos zsidónak haszonbérbe adhatja az igénybeveendő birtokot. Ezek olyan diszkrecionális jogok, amelyek lehet, hogy az egyik földmívelésügyi miniszter úrnál nagyszerűen beválnak, de lehet más földmívelésügyi miniszter. Nem jó egy törvényt személyekre építeni. Ilyen jogokat ma nem lehet adni, ezek olyan totális jogok, amelyeket velünk szemben mindig diktaturás törekvéseknek neveznek sajtó% ülése J9Jf2 június 5-én, pénteken. ban és egyéb propagandában, amikor minket támadnak. Itt ezekben a. kérdésekben a földmívelésügyi miniszter úr totális hatalmat kap é§ diktátor lesz, Vagy talán ez is olyan dolog, hogy amit szabad az egyik oldalon, azt nem szabad a másik oldalon i? Lehetséges! Sokkal nyugodtabbak lettünk volna azonban, ha ekkora jogokat nem kap a földmívelésügyi miniszter úr. Ne vegyéJfe akadékoskodásnak az igen t. túloldalon, hogy mi ezzel a javaslattal szemben foglalunk állást. Örülünk, hogy a javaslat itt van és pusztán ezek miatt a hiányosságok miatt nem tudjuk nyugodt lelkiismerettel megszavazni. Nekünk ma épp úgy, mint az igen t. túloldalnak, egyetlen célunk van, hogy a belső erőket úgy össze tudjuk fogni, hogy a harctéren küzdő honvédségünk teljes erőkifejtésre legyen képes. Mi jól tudjuk, hogy ez a harc, amely most folyik, a mi háborúnk..Ez á magyarságnak épp ágy élet-halálharca, mint a tengelyhatalmak többi államainak (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) és mindenki, akinek más az álláspontja, ellensége fajtánknak és hazánknak, (ügy van! a szélsőbaloldalon.) Lehet, hogy egyéjii érdekeink szempontjából jobb volna, ha 1 nem ez volna a helyzet, de meg vagyok róla győződve és nagyon jól tudjuk, hogy pártkülönbség nélkül az itt ülő (a baloldalra mutai.), sajnos, még képviselő urakat kivéve, — nem mindenkire értem, elsősorban a szociáldemokrata pártra — hogy ez a háború biztosítja a magyarságnak a Kárpát-Dunamedencében való vezető szerepét és létét talán Újabb ezer esztendőre. Mert ha ezt a háborút elvesztjük, akkor olyan állapotok következnek itt be, amelyeket még ellenségeimnek sem kívánok. (Egy hang a szélsőbáloldalon: Erre ne spekuláljon senki!) Azt mondom, hogy aki erre játszik, annak magatartása egyenlő a hazaárulással. (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Mi ennek tudatában vagyunk és annak ellenére, hogy ellenzékiek vagyunk, egy célunk van, az, hogy az ország nyugalma biztosítva legyen. Senki sem kifogásolhatja magatartásunkat. Mi az utóbbi időben nem politizálunk, ellenben minden erővel azon vagyunk, hogy az ország lakossága nyugodtan termelhessen, dolgozhasson. Mi nem használjuk fel a közellátási és gazdasági nehézségeket pártpolitikai célokra, mi ebben a nehéz időkben a kormányzat részéről nem destruálunk, mi nem demagogizálnnk, mint ahogyan a kormány egyik-másik vidéki lapja teszi velünk szemben. Mi azt kérjük, hogy ezekminden ilyen kiTengést akadályozzanak meg. Amikor mi ezt a javaslatot ellenezzük, és nem fogadjuk el, kizárólag tényleg magasabb fajvédelmi szempontokat tartunk szem előtt és nem vagyunk nyugodtak afelől, bogy ez a föld tényleg annak kezébe kerül, aki belőle él és családot alapít rajta, aki földmíveléssel foglalkozik, akinek ez a föld életlehetőséget ad. Ezért szerettük volna, ha nyíltan, határozottan leszögezte volna már ez a törvényjavaslat ezt a dolsrot, hogy itt semmifélé félreértés, kivételezés, félremagyarázás ne lehessen. Mindezek előrebocsátásával ne akadékoskodásnak, ne kákán csomót keresésnek vegyék, ha a javaslatot nem fogadom el. hanem a legőszintébb magyar szívemből fakadó aggodalomnak ennek a r javaslatnak a hiányosságaival szemben. (Élénk éljenzés és taps a szélsőboldalon. A szónokot üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik? Árvay Árpád jegyző: Nagy Iván!
