Képviselőházi napló, 1939. XIII. kötet • 1942. február 5. - 1942. június 12.
Ülésnapok - 1939-262
Az országgyűlés képviselőházának 262. ülése 1942. évi június hó 5-én, pénteken. Tasnádi Nagy András és vitéz Törs Tibor elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. •— A zsidók mező- és erdőgazdasági ingatlanairól szóló törvényjavaslat. Hozzászóltak : Baky László, Nagy Iván, Börcs János, Szeder Ferenc, Mester Miklós, Horváth Ferenc, Stitz János, Tóth János. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Az ülés jegyzökönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen van : Br. Bán ff g Dániel. (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra 7 perckor.) XAz elnöki széket vitéz Törs Tibor foglalja el.) Elnök: A t. Ház ülését megnyitom. Az ülés jegyzőkönyvének vezetésére Haala Róbert, a javaslatok mellett felszólalók jegyzésére Vámos János, a javaslatok ellen felszólalók jegyzésére Árvay Árpád jegyző urakat kérem fel. Napirend szerint következik a zsidók mezőés erdőgazdasági ingatlanairól szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása. (írom.: 645. sz.) Szólásra következik? Árvay Árpád jegyző: Baky László. Elnök: Baky László képviselő urat illeti a szó. Baky László: T. Ház! Pártszövetségünk vezérszónoka után én vagyok az első szónok, aki pártszövetségünk részéről sorra következik és így mielőtt érdemileg foglalkoznék a javaslattal, kénytelen vagyok egy olyan körülményre felhívni a t. Ház figyelmét, ami enyhe szóval túllépi azt a határt, ami különösen a mai időkben egy törvényhozó politikai működésének kritizálása tekintetében megengedhető. Vezérszónokunk a javaslatot nem fogadta el s ezt minden személyeskedéstől mentesen tárgyilagosan megindokolta. Erre a kormány sajtójában olyan irányított támadás jelent meg, amely az inkorrektség határán mozog. Ezt tényekkel fogom bizonyítani. Azzal vádoltak bennünket, hogy mi tulajdonképpen nem kívánjuk azt, hogy a zsidó föld magyar kézbe kerüljön. Kákán csomót keresőknek neveztek bennünket. A kormány hivatalos lapja, a Magyarország, olyan címeket adott pl. a közleményeknek, hogy »Porszemek«. Érdemes meghallgatni, hogy mit nevez a Magyarország porszemeknek a javaslattal kapcsolatban. Azt KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XTIÏ. mondja: mikroszkopikus vizsgálattal keressük a porszemeket. Ez a porszem például az, hogy ki kapja a földet. Az egész javaslatnak döntőfontosságú kérdése,, hogy a zsidóbirtok kinek a kezébe kerül. (ÍJgu van! a baloldalon.) Ne tessék rossznéven venni azt, ha mi ebben a kérdésben aggályoskodunk és ezt féltő gonddal figyeljük, mert nekünk egy célunk van, hogy a magyar parasztságot erősítsük, hogy a föld annak a kezébe kerüljön, aki tényleg 'megműveli, aki abból él, aki a legtöbb adót fizeti és a legtöbb katonát adja. (Kölcsey István: Az természetes, de nem ebbe a törvénybe tartozik.) De igenis, ebbe a törvénybe tartozik. A leghatározottabban tiltakozunk az ellen a beállítás ellen, hogy ez porszem, mert ez a leglényegesebb része a javaslatnak azon kívül, hpgy a zsidó birtokot tényleg elveszik, igénybeveszik. Nagyon jól ismerjük a sajtó irányítását, amely nemcsak a budapesti, de a vidéki lapokra is kiterjed. Győrben például a következő címmel jelent meg a' cikk: »Ne vegyük el a földet a zsidóktól!« Ügy állítják tehát be a dolgot, mintha pártszövetségünk nem akarná a zsidóbirtokot elvétetni, illetve nem akarna hozzájárulni ahhoz, hogy a zsidó ingatlanok igénybevétessenek. Ez a cikk azután egész minősíthetetlen hangon, a mai komoly időkhöz egyáltalán nem méltó kifejezéseket használ, például, hogy irigyeljük ezt a javaslatot a Kállay-kormánytól. A cikk azt mondja: irigy; lik, hogy ez a kormány megcsinálja a zsidó birtokok elvételél, majd azt írja, hogy^ inkább maradjon ennyi rengeteg föld a zsidóság kezében, ne kapjon földet a harcoló honvéd, a'derék és szorgalmas gazda, ne jussanak végre földhöz az eddig zsidó birtokokkal körülvett és minden terjeszkedéstől elzárt derék magyar falvak, szóval inkább ne legyen semmi, ha nem ezek a kisebbségi pártok csinálják meg. 66
