Képviselőházi napló, 1939. XIII. kötet • 1942. február 5. - 1942. június 12.

Ülésnapok - 1939-261

368 Az országgyűlés képviselőházának 261 nyei üzemképességük tekintetében kihuzatásuk eldtt időközönként szakértők által megvizsgál­tassanak s ez a rendelet már ez, év cséplési idénye előtt végre is hajtassék.« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Pápai István: T. Ház! (Halljuk! Halljuk! jobbfelől.) Világosan tudom, hogy a képviselő­házban ilyen hanggal felállani nem kis 'bá­torság, mivel azonban interpellációm tárgya rendkívül sürgős és jelentős mezőgazdasági témát ölel fel, annak elhalasztását semmikép sem tartom helyénvalónak és még ilyen han­gon is kénytelen vagyok annak elmondásába belekezdeni. Megpróbálom elmondani. (Hall­juk! Halljuk! jobb- és bal felől.) A mezőgazdasági élet fontos területére vagyok bátor az igen t. földmívelésügyi kor­mányzat szíves figyelmét felhívni. Ötven­hatvan esztendeig is üzemben vannak egyes cséplőgépek, minden igazítás nélkül. A folyto­nosan üzemben lévő cséplőgépek, az úgyneve­zett gedlik világa ez. A t. Ház tagjai közül bizonyára igen sokan vannak, akik ennek a szónak igazi jelentőségé­vel nincsenek tisztában. Méltóztassanak meg­engedni nekem, hogy most megmagyarázzam. (Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) Megmagya­rázom pedig olyanformán, ahogy azt nekem egy csépléssel • foglalkozó ismerősöm megma­gyarázta. Ez az én csépléssel bajoskodó atyám­fia, amikor a magyarázathoz hozzáfogott, előbb iaz égre nézett, azután a földre nézett, azután ökölbe szorította az előbb gesztikulálva nyitva^ tartott tenyerét, azután felütötte kalapját a fejébe és úgy kezdett a szó belőle ömleni, hogy : ez a gedli olyan szörnyűséges szerszám, amelynek gazdá­ját a nemzetgazdaság és a többtermelés érde­kében a cséplés elején gépével együtt be kelle­ne zárni és az egész cséplés ideje alatt állan­dóan zárva tartani, mert ez a gedli, ez az öreg cséplőgép olyan szörnyűséges szerszám, amely, bői elől is, hátul is, a rosta felett is, az alatt is, a rosta mellett is, a síkon, a törekbe és a szalmába, szóval mindenütt a világon folyik a csépeltető búzája hol szemesen, hol fejesen, csak éppen ott jön a pelyvás szemét, ahol a zsákot tartják és ahol a rendes körülmények között a tiszta búzát szokták várni. Arról is ismeretesek és nevezetesek ezek a szerszámok, hogy feltüzelik üzem közben esz­tendei szalmatermésed harma'dát és kihúzatják három tanyaszomszódod kútjának minden vi­zét. Ezeket a gedliket tulajdonképpen valami tyúkölő titulus illetné meg, mert hiszen rem. deltetésük szerint csak akkor térnek el ettől, ha a nyáreleji cséplés előtt közvetlenül a bol­dog birtokos, kiállva az udvar közepére, le­szedve róla a tavaly őszi rárakott csutkaszá­rat, lekaparva a tyúknyomok jelentősebb ré­szeit, koppint rajta kettőt-hármat, belefúj ott, ahol lyukat lát rajta és kiáll véle orcapirulas nélkül 9 és 10 percent mellett csépelni egy cso. mó orcapiruló munkásember búzáját, kenyér­hez juttatandó és megkárosítandó egy csomó jobb sorsra érdemes mezőgazdasági birtokos embert. Ilyen cséplőgép most már százszámra jái kinn a nagy magyar Alföldön. Tanyáról-ta­nyára járnak és ilymó'don járulnak hozzá ezekben a súlyos^ nehéz időkben a mezőgazda­sági többtermelés gyakorlatban való kiszol­gálásához. Jön azután a csendőr, jön a mezőőr és el­kezd téged vallatni, hogy az asztagok mellett van-e a kádban víz, hitelesek-e a mázsáid, hi­tese 194-2 június $-án, szerdán. telesek-e a súlyaid, van-e cséplési szekrényed, etc. Mind fontos, mind szükséges, törvényen alapuló és szerintem is ellenőrzésre rászoruló kívánalmak ezek. Azzal azonban már keveset törődik az ellenőrzés, hogy egész nyári cséplés után miért lepi el a veréb és a galamb és miért rúgja a varjú egész télen keresztül a törek* kazlakat, pedig abban nincs több búza, mint egy esztendeig való vetőmagod. A statisztiku­sok kimutatták, hogy hozzávetőleges számítás szerint körülbelül félmillió métermázsa az a terménymennyiség, amely így, ezeknek a rongy, minősíthetetlen cséplőgépek nyomán a mezőgazdasági többtermelésből kikapcsoló'dik. Ha ennek megszűntetése nem közérdek ezek­ben a nehéz súlyos időkben, amikor minden szem gabonának a maga helyére kellene men­ni, akkor tisztelettel vagyok bátor kérdezni, fai a közérdek? T. Ház! A dolog szomorú részét csak növeli az a körülmény, hogy ez a gedli rendesen a kisebb emberek cséplési eszköze, mert hiszen a nagybirtokosnak van magának önálló gépé­sze, természetszerűleg önálló karbantartott gépe is, ellenben a kisember, az árva, az ilyen gépen kénytelen csépeltetni, mert másformát aligha és ritkán kap. Az ezekkel a cséplőgépekkel szemben eddig fennálló törvényes rendelkezések nem minden tekintetben nyújtanak teljes megnyugvást r a közönségnek. Van egy törvényiünk, az 1899. évi XLII. te, amely 6. §-ában azt mondja, hogy ha az alispán elrendeli, a cséplési szerződések a közigazgatási hatóság előtt kötendők. Az­után van egy másik törvény, illetve rendelke^ zés, amely a cséplőkazán oknak biztonsági szempontból való vizsgálatát teszi kötelezővé. Van azután végre egy harmadik törvény, amely ezekhez a cséplőgépekhez bizonyos bi­zottság kirendelését teszi lehetővé. Ismerem a gyakorlatból ennek a bizottságnak igénybevé­telét és tudom azt, hogy az a kisbirtokos em­ber, lakinek kis asztagocskája mellett ott van az a 9—10 percentért cséplő rongy masinéria, a világ kincséért sem megy be sem a polgár­mesterhez, sem a jegyzőhöz panaszt emelendő, vagy hogy vizsgálják ki annak a gépnek üzem­menetét, örült, hogy megszabadult. Szóval ifi mindenki örül. örül a szerencsétlen csépeltető, hogy megszabadul attól 'a rongy géptől, örül az a munkásember, ha keres valamit, örül a, géptulajdonos, mert érdemtelenül osztályré­széül jut a nyári kereset egyrésze. Szerintem fontos a kazánoknak biztonsági tekintetben való megvizsgálása, de nem kevésbbé^ fontos a «sérűőszekrényeknek az üzemképesség szem­pontjából való időközönkénti megvizsgálása. (Élénk helyeslés.) Tisztelettel vagyok bátor tehát kérni a föld­mívelésügyi kormányzatot, hogy a múltnak ezt a.- szerintem meglehetősen nagy mulasztását méltóztassék pótolni és a cséplőszekrényeket időközönként éppen úgy megvizsgáltatni az üzemképesség és jóság szempontjából, mint ahogy ez jelenleg a kazánokkal történik. (He­lyeslés. — A szónokot üdvözlik) Elnök : Az (interpellációt a Ház kiadja ia földmívelésügyi miniszter úrnak. Pápai István képviselő úr másik interpel­lációjára halasztást kért. Méltóztatnak hozzá­járulni? (Igen!) A Ház a halasztást megadja. Következik Pándi Antal képviselő úr inter­pellációja a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter úrhoz. Kérem a jegyző urat, szíves­kedjék azt felolvasni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom