Képviselőházi napló, 1939. XIII. kötet • 1942. február 5. - 1942. június 12.
Ülésnapok - 1939-261
352 Az országgyűlés képviselőházának 26. ség van; s a többit azután kisgazdaportákra tessék felosztani és kisgazdáknak juttatni. De, ha juttatunk, akkor nem konjunktúra embereknek juttassunk. (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Én ennek az eszmének régi harcosa vagyok, egészségemet és vagyonomai áldoztam fel ezért az eszméért, nekem fáj az. amikor azt látom, hogy előretörnek a konjunktúra-emberek, engem bánt az, amikor ezek kö zött azokat látom, akik minket ki akartak irtani és azt mondották, hogy nem normális dolog az, amit mi csinálunk, azt mondották: hogy lehet fajvédelmi szamárságokkal előállni, és azt mondották, hogy a közgazdasági élethez zsidó kell. Az egyik közölök (Felkiáltások a szélsőbaloldalon:KÍ az?) — nevet nem mondok — (Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon.) a következő kijelentést tette. (Egy hang « szélsőbaloldalon: Ki azf) Nem személyeskedem. egész beszédem értékét vesztené, ha szemé lyeskedném, én aa egyetemes magyarság érdekét akarom beszédemmel szolgálni. Az egyik azt mondotta, hogy közgazdasági életet nem lehet zsidó nélkül elképzelni (Derültség a szélsőbaloldalon.) és íme, nagy meglepetésemre látom, hogy aki azt mondotta, hogy nem lehel közgazdasági életet zsidó nélkül elképzelni. aki az egész munkásságunkat, egész fajvédelmi mozgalmunkat, Gömbös Gyuláét és a többiekét valamennyit, lekicsinyelte, kigúnyolta, nevetségesnek minősítette, az őrségváltás során egyszerre beleül a vezérigazgatói székbe. (Baky László: Többen vannak!) Mélyen t. Képviselőház! Ha az ország legelső szaktekintélye lett volna az illető és ha mások, az ő nagy szakértelmüket ismerve, ki akarták volna halászni őket, kikönyörögték volna őket a szürkeségből» hogy: jöjjetek, az új fajvédelmi irányzat diadiaira jutott, ki kell titeket emelni — . mondom, ha könyörögtek volna nekik, hogy jöjjenek, akkor megérteném a dolgot. De még a szakértelmük sincs meg. Ismerek olyan vezérigaagatót, aki nem tudta, hogy a gyára mit csinál, két ihét után mondták meg neki, hogy milyen gyárnak a vezérigazgatója. (Egy hang a szélsobaloldalon; Azért ül ott!) Azt kérem tehát, hogy amikor majd erről a kérdésről megint szó lesz, ne ezeket a schnellsieder-keresztényeket, gyorsf orralón készült fajvédőket vegyék megint elő, hanem azokat a becsületes sokgyermekes családapákat, akik értenek is a szakmához. Ellentétben Apponyi képviselőtársammal, aki indítványt terjesztett elő arról, hogy ki ne kaphasson, illetőleg ne igényelhessen a zsidóbirtokból, én azt mondom meg, hogy ki kaphasson. Képviselőtársam — nagy fájdalmamra és meglepetésemre — ebben az indítványában a katonatisztekről is megemlékezett. Mélyen t. Képviselőház! Hogy képviselő ne vásárolhasson ilyen földet, az természetes, mert nem azért hozzuk a törvényt* hogy mi magunk vegyünk abból a zsidóbirtokból. Hogy felsőházi tagok és minisfflteriális emberek se vehessenek, az is rendben van. De bocsánatot kérek, ellenkezik az egész magyar jellemmel, az egész magyar hagyománnyal, hogy mi ki akarjuk zárni azokat, akik most is a hazánkat védik, ők védik ezt a földét és akkor mi egy tiltó rendelkezést akarunk bevenni. hogy katonatisztek ne vehessenek földet Magyarországon? Hát csak az ügyvédek vehessenek? Nem mondom, hogy protekció nem lehetséges, de ha ezt az indítványt elfogadná a Ház, ezzel megbélyegezné azokat, akik a hazáért hecsü. ülése 1H2 június 3-án, szerdán. lettel helytállnak és a vérüket áldozzák. (Úgy van! ügy van!) Bár többen lennének, sajnos, nagyon kevesen vannak köztük olyanok, akik földet tudnának venni, mert ez nem vagyonszerző pálya, csak az életet lehet ezen otthagyni. Ezért feltétlenül ellene vagyok ennek az indítványnak. Egyébként meg vagyok arról győződve, hogy a Ház bölesesége úgy is el fogja vetni. (Tost László: Ügy van!) A magyar fajvédelem vámsizedlőiről már beszéltem. Most belekapcsolódom Matolcsy tisztelt képviselőtársam fejtegetésébe. Magam is azon a nézeten vagyok, hogy elhibázott földbirtokpolitika és földbirtokrendezés lenne az, amely olyan sakktáblaszerinti intézkedéseket tenne vagy. egy-két holdas parcellákat juttatna, amint a múltban tették, ami nem sikerült. Nagyon természetesen az az egészséges elgondolás, hogy megfelelő kisebb létszámú középbirtok mellett 80 százalékban kis parcellákban, mondjuk 8—10 holdas kis parcellákban a kisgazdáknak bocsássuk a földet rendelkezésre. De én tovább megyek. Kégi programmunk, hogy a meglévő kisgazdaportákat erősíteni kell, (Helyeslés.) hogy a tízből húsz, a húszból harminc hold lehessen. Bár minden puskalövésnyire lennének ezek a kisgazdlaporták, ezek az őrszemek, amelyek őrt állnak a nemzet biztonsága érdekében. Kégi ideámat vetem fel, amikor azt mondom, hogy a határszélen pedig valóságos vitézi telkeket etesitsunk. Ma az a helyzet, hogy megbecsültük azokat a hősöket, akik a hazáért kötelességüket teljesítették, vitézi címet adtunk nekik, de vitézi telek nélkül. Tessék azok számara, akik rátermettek, akik a földtmáveléshez értenek, a határszélen, mint a régi határőrvidéken volt, vitézi kisgazdaportákat felállítani, mert ezek nemcsak megérdemlik azt a tőidet, amelyért küzdöttek és véreztek, de elsősorban a nemzet biztonsága követeli ottani elhelyezésüket. (Börcs János: Az nem adíja el a nazajat) t Mélyen t. Képviselőház! Amiről most beszelek az nemcsak a fajvédelemhez, hanem a családvédelem kérdéséhez is hozzátartozik Az egész földbirtokrendezés,, tehát a zsidó birtokokból létesítendő kisgazdaporták is mind a családvédelmet kell, hogy szolgálják. Családvédelmi intézkedések nélkül elpusztulunk. Nem elég itt hangzatos jelszavakkal az egyke és egyse ellen prédikálni. Nem elég a képviselőházban ezek ellen szónokolni. Intézményesen kell lehetővé tenni a magyar családalapítást, mert egyet ne feledjünk el: első a családos magyar. (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Felvetem azt a kérdést, hogy már nagyon esedékes lenne az örökösödési törvény reformja. Ezt a reformot én meglehetősen radikálisan fognám fel. Azt mondanám, annál a birtokosnál, akinek gyermeke nincs, ne keresgéljék az örökösöket, ott az oldalági örökösök ne nevessenek a birtokos elhalálozása felett. hanem a birtok egyharmad része a családvédelmi alapot illesse meg. (Börcs János: Még 50 százalék sem volna sok!) Ezen már megegyezünk. Én szívesen hozzájárulok ahhoz is. hogy 75 százalék legyen. (Derültség.) Nemzetvédelmi, családvédelmi szempontból fontosnak tartom, hogy a gyermektelen birtokosok örököse ne egyszerűen az oldalág legyen, hanem a birtok egyharmad része a családvédelmi alapba kerüljön. Ebből azután sok szociális problémát lehet megoldani. (Ügy van-! Ügy van! — Zaj. — Egy hang: A miniszterébe. .,
