Képviselőházi napló, 1939. XIII. kötet • 1942. február 5. - 1942. június 12.

Ülésnapok - 1939-260

324 Az országgyűlés képviselőházának tézségi érmest miért kellene jutalmazni. A nemzeti szocialista felfogás az, hogy nem hagyhatunk hadirokkant zsidó kezén sem 500 katasztrális holdat akkor, aöúkor a magyar hadirokkantnak egy napra még 500 fillérje sincs! (Nagy taps a szelsőbalotdalon. — ügy van! Ügy van!) A hadirokkant zsidó érdemét már régen lerontották előttünk a hadigazdag zsidók, a konjunktúrát élvező zsidók, a siboló zsidók, a magyar pénz értékét leromboló zsidók. Igenis t. Ház! A Biró Pálok, (Ügy van! Ügy van!) Az ellenforradalmi zsidót vegyük talán ki? Azt kérdezem, vájjon, ha volt ilyen ellenforradalmi zsidó, ennek érdemeit nem rontották-e le azok a felvidéki zsidók, akik a cseh hadsereget a magyar honvéd ellen támogatták önkéntes adományaikkal? (Ügy van!. Ügy van! — Nagy taps a szélsőbaloldalon.) Vagy az a sok délvidéki zsidó, aki a csetnikeket támogatta a magyar honvéddel szembenf Vagy az itthon még ma is Moszkvát és Londont hallgató zsidók, akik az ő dicsőségükre és az ő győzelmükre spekulálnak még ma is. Vagy a győri vagóngyárat felrobbantani akaró szabotáló zsidók, vagy az a zsidó, aki az utcát magyar koponyákkal akarja kikövezni, nem rontották-e le ezeknek érdemeit? T. Képviselőiház, hogyan hagyhatnánk mi 500 katasztrális holdat még ma is a zsidók kezén, amikor ezt az 500 katasztrális holdat is a nincstelen magyar katona védelmezi kinn a szovjet ellen, az ellen a szovjet ellen, amelynek szövetségese a magyarországi zsidóság. Ügy van! Úgy van! — Nagy taps a szelsobaloldßlon.) T. Képviselőház! Nincs tehát morális alapjuk a kivételeknek. Lássuk be egyszer már, hogy nemcsak a zsidónak a kivételes érdemeit, hanem a magyar paraszt érdemeit is jutalmazni kell. (Nagy taps a szélsőbaloldalon.; *F. Képviselőház! Nincs igazi faj védelem birtokpolitika nélkül. Agrárpolitikánknak egyszer már észre kellett volna vennie a magyar földmívest, a magyar kisgazdát. Ha nem vették észre a politikában, ha nem vették észre nemzetpolitikai jelentőségét és ha nem vették észre azt, hogy igenis a termelésben is többet jelent, ha nem vették észre a nemzetiségi kérdés jelenlegi megoldása terén a telepített magyar kisgazdának a jelentőségét, hát akkor vegyék tudomásul közgazdasági szempontból, vegyék tudomásul, hogy a jövő Európában beálló termelésben nem a magyar nagybirtokra, hanem a magyar kisgazdára és a magyar kisbirtokra van szükség! (Ügy van! ügy van! — Nagy taps a szélsőbaloldalon.) T. Képviselőház! A háború után Európa újjárendezésére kerül sor. Minden állam természeti kincseinek megfelelő módon fog résztvenni az európai termelésben. Természetes dolog, hogy a mi üvegházi, szubvencionált és favorizált iparunknak egyrésze is le fog állítódni, viszont iparunk más része természetesen annál jobban fog fejlődni. Mezőgazdaságunkat azonban, t. Ház, át kell állítani. A kenyérmagvakat, a gabonát a végtelen orosz szántóföldek fogják majd önteni az európai élet asztalára, nekünk pedig vajat, tojást, baromfit és gyümölcsöt kell ugyanoda tennünk. Kell, t. Ház, hogy Magyarország legyen Európa veteményes egű virágoskertbe, gyümölcsöse, baromfi-farmja, tehenészete és sertéshízlalója. Ez a jövő útja t. Ház. A nagy térségek megritkult lakossága külterjes gazdálkodásra lesz berendezkedve, viszont Magyarország túlnépesedett lakossága természetesen belterjes gazdálkodásra lesz bállítva. Azt a régi vitát tehát. 260. ülése 1942 június 2-án, kedden. ! hogy mi termel többet: a nagybirtok-e, vagy a kisüzem? — eldönti, derékén vágja az úi Európa új rendje. Mégis azt mondom, hogy van ennél még egy fontosabb sziempont is, mert magyar szempont, ez: lehet, hogy a nagybirtokon talán több búza nő, de a kisbirtokon több ember nő és nekünk ez a fontos. (Ügy van! Ügy van! — Elénk helyeslés és taps a szélsőbaloldalon.) Az a kérdés, hogy ki ad ma több katonát* a kisbirtok, vagy a nagybirtok adj-e több katonát és több dolgos kesét. Csonka-Magyarország mindössze 1.1 millió holdat adott födreformra. A románok magában Erdélyben 2.9 millió katasztrális holdat, a Felvidéken 2.3 millió katasztrális holdat, a Délvidéken pedig 2.1 millió katasztrális holdat osztottak szét ellenünk. Magyarok ellen osztották szét! Most kellene jönnie tehát a revíziónak. Most kellene jönni az ellen-földreformnak és mi sehol sem látjuk ennek a kibontakozását. Kérdezem, t. Ház, vajlion szabad-e és lehet-e az, hogy a visszatért Felvidéken 500 katasztrális hold legyen a birtokmaximum, ugyanakkor pedig Usonka-Magyarországon 230.000 katasztrális hold a birtokmaximum! Ennyi van herceg Esterházy kezén. Nem is az Esterházy-osalád kezén, csak egy Esterházy kezén: 230.0100 katasztrális hold! T. Ház, ez az eltérés, ami a felvidéki 500 holdas maximum és a csonka magyarországi 230.000 holdas maximum között van. pusztítja ki a magyarságot» ez ad előnyt nemzetiségeinknek a magyar fajjal szemben. A latifundiumok, t. Képviselőház, nem kötik meg a földet az örök magyarság számára, csak a magyar paraszt köti meg örökké és vég-legesen. Bármilyen vihar jöjjön, a magyar paraszt, ha belegyökerezi magát abba a magyar földbe, akkor eiz egyúttal a nemzetnek és az országnak a gyökerét is jelenti. A magyar birodalmi gondolatot, t. Ház, nem lehet latifundiumokkal felépíteni, hanem csak millió és millió paraszt gazdasággal lehet felépíteni. (Ügy van/ Ügy van! — Nagy taps a szélsőbal oldalon). T. Képviselőház! Beszélt itt t. képviselőtársam a magántulajdonról, beszélt arról, hogy itt teljes kártérítés és nem tudom még mi kell a zsidóknak. Kérdezem, t. Ház. vájjon a zsidó teljes értéket fizetett-e azért a magyar földért, amikor árverésen, uzsorával, végrehajtással megszerezte azt a földet, vagy decipálinkával? Mi karddal foglaltuk el ezt az országot, ők azonban,-1. Ház, fütyülő vei és uzsorával foglalták el ezt az országot. (Börcs János: Decipálinkával!) Látjuk ezen a javaslaton keresztül is felénk fordulni a magyar falu szerencsétlenjeit, akik a szent konszolidáció örök biztatását hallották egy évtizeden keresztül a fokozott és megfontolt haladásról, mert énnek nevezték el azt a politikai légüres teret és azt a holtpontot amelyet a Bethlen kormány uralma jelentett Magyarországon egy évtizede keresztük Látták gróf Károlyi Gyulának egyhelyben topogását. Gömbös Gyula derékbatört akarását és nekibuzdulását, Darányi szocülis próbálkozásait, végig várták mindezt és- most e javaslat után várhatnak tovább, hiszen még a zsidó földekbe sem iktatjuk vissza őket, pedig az volna a les-természetesebb restitutio in integrum, ha a magyar parasztot helyeznénk vissza a földbe, azt, akitől elvette a zsidó, akit kiszorított Amerikába, akinek vérei itt vannak és ma is véreznek. (Csorba Sándor: De az közép- és nagybirtok volt! — Szölló'si Jenő: Hát a nemest is vissza a birtokra?!)