Képviselőházi napló, 1939. XIII. kötet • 1942. február 5. - 1942. június 12.

Ülésnapok - 1939-258

270 Az országgyűlés képviselőházának 21 rozattal is — kötelezték, vagy ha az ingatlanbejelentési kötelezettségnek nem tett eleget, kivéve, ha a szerző fél nem zsidó földmíves és ingatlanai a megszerzettel \együtt az, 50 kat. holdat nem haladják meg. vagy ha a szerző fél elismert vállalati nyugdíjpénztár vagy olyan alapítvány, amelynek jövedelméből nagyobbrészben nem zsidók vagy nem ízralita jellegű intézmények részesülnek. Ily esetekben nem lehet az átengedésre kötelezést elrendelni azon az alapon, hogy a beje* letntési kötelezettséginek nem tettek eleget. Tekintet nélkül az előbb felsorolt kedvezményekre, el lehet rendelni az átengedésre kötelezést olyan ingatlanra, amely 1939 május 5-én olyan egyén birtokában volt. aki a második zsidótörvénynek a zsidókra vonatkozó földibirtokpolitikai rendelkezései alá esett, ha a tulajdonjog időközben jogügylet, öröklés vagy más címen nem zsidóra szállott, kivéve, ha az átszállás árverés útján történt vagy ha a tulajdonjog átruházásához a hatóság földbirtokpolitikai szempontból hozzájárult. Ha az átengedésre kötelezés feltételei a jelen javaslat törvényerőre emelkedésekor fennállanak vagy utóbb bekövetkeznek, a későbbi tulajdonosváltozás az igénybevételt nem gátolja, kivéve ha a változást előidéző jogügylethez a hatóság hozzájárult, vagy ha a második zsidótörvénynek földbirtokpolitikai rendelkezései alá nem eső személy ingatlanát a jelen javaslat törvényerőre emelkedésétől számított 60 nap alatt olyan törvényes gyermekére vagy unokájára ruházza át. aki nem zsidó. Az unokákra azonban együttesen az átruházó tulajdonát képező ingatlanok értékének felét meghaladó értékű ingatlanok nem ruházhatók át. Ez a kedvezmény nem illeti meg a gyermeket vagy unokát, ha ellene az , 1936:XXVII. te. 48. % 1. bekezdésének 1., 6., 8. és 9. pontjaiban meghatározott s általam előbb már ismertetett tényállások valamelyike fennáll. Ha az átengedésre kötelezés alá eső személy külföldi állampolgár vagy külföldi székHellyel bíró jogi személy, akkorafeldmívelésügyi miniszter a külügyminiszterrel egyetértően hozza meg határozatát, hogy az eljárás során az esetleges nemzetközi szempontok mérlegelése biztosíttassék. A javaslat 4. § átengedésre kötelezés alól mentesíti azokat a félvéreket, akik az 1941 : XV. te. 9. §-ának utolsó bekezdése -alapján 1942 május 22-éig előterjesztett kérelmükre igazságügyminiszteri felmentéssel nem zsidóval házasságot kötöttek, valamint a nem zsidó uagyatyától és nem zsidó atyától örökölt ingatlan tekintetében azt a félvért, aki származására és vallására nézve a fajvédelmi törvény 9. §-ának utolsó bekezdésében foglalt meghatározásnak megfelel és nem kötött zsidóval házasságot. A földmívelésügyi miniszter különös méltánylást érdemlő okból mentesítheti az átengedésre kötelezés alól azt, aki származására és vallására nézve az előbb említett törvényhelyben foglalt meghatározásnak megfelel s 1941 november l-e előtt nem zsidóval kötött házasságot. Az utóörökléssel terhelt ingatlan nem kötelezhető átengedésre az esetben, ha a zsidó előörökös a^ jelen javaslat törvényerőre emelkedésétől számított 60 napon belül olyan nem zsidó utóörökös javára, akinek utóÖröklési joga 1942 május 22-éig bírói határozattal megállapított, eíőörökösi jogáról lemond; lemondás hiányában pedig akkor, ha további 60 nap alatt az említett utóöröklésre , jogosult az előörökösi jog megszüntetése iránt pert indít s a perben a bíróság a zsidó előörökös '.ülése 194-2 május 28-án, csütörtökön. tulajdonjogát megszünteti és az utóöröklés beállását mondja ki. Nem alkalmazhatók kedvezmények, ha az előörököst a jelen javaslat törvényerőre emelkedése előtt, ha bár nem jogerősen is, az ingatlan átengedésére kötelezték imiár. valamint akkor sem, ha az utóörökös ellen az 1936. évi XXVII. te. 48. §-a 1. bekezdésében az 1., 6., ß. és 9. pontokban meghatározott íenyállás áll fenn. Ezek a rendelkezések utóhagyomány esetében is alkalmazandók. T. Képviselőház! Az eddig hatályban \ levő jogszabályok szerint az átengedésre kijelölt ingatlanokért a valóságos és teljes becsértéket az azokon levő épületek és építmények értékének figyelembe vételével részletes becslési eljárással kellett megállapítani. Az ellenértéket a földmívelósügyi miniszter állapítja meg határozatilag s ez ellen a határozat ellen panasszal lehetett élni az ingatlan fekvése szerint illetékes királyi ítélőtáblához. A királyi ítélőtábla a panaszt a 42.000/1937. I. M. rendelet értelmében a polgári perrendtartásnak a fellebbezés szóbeli tárgyalására irányadó szabályai szerint tárgyalja, szakértőket von be és ezek véleménye alapján állapítja meg az ellenértéket. E módszer továbbá alkalmazása most, amikor közel 30.000 zsidóbirtok igénybevételéről van szó, a körülményes és hosszú ideig elhúzódó eljárással megnehezítené ós veszélyeztetné a javaslat célkitűzéseinek gyors végrehajtását. Ez okból a javaslat fontos újítást tartalmaz az átengedésre kötelezettek részére járó térítés megállapítása tekintetében, amenynyiben mezőgazdasági ingatlanokért a földadiókataszteri munkálatokban 1939 május 5., a visszacsatolt keleti és erdélyi területeken 1940 augusztus 31., a visszacsatolt déli területeken pedig 1941 április 11. napján fennállott állapotnak megfelelően a kataszteri tiszta jövedelem összegének figyelembe vételével sematikus térítést ír elő. A térítés alapja az ingatlan átlagos katasz? téri tiszta jövedelme, amelyet akként kell kiszámítani, hogy az azonos művelési ághoz, tartozó ingatlanok kataszteri tiszta jövedelmének együttes összegét el kell osztani az illető művelési ághoz tartozó ingatlanok holdszámával. A térítés 10 korona kataszteri tiszta jövedelemig minden korona után 60 pengő, 10 és 15 korona közé eső minden korona után 50 pengő, a 15 koroiuán felül eső minden korona után 40 pengő. Házadió alá eső ingatlanért az említett idlőpontban fennállott házadóalap összegének minden pengője után 10 pengő a térítés. A fenti szabályok szerint megállapított térítésben a földadó aliá nem eső ingatlanokért és — a mezőgazdasági épületek és mezőgazdasági ipari üzemi berendezések kivételével •—• az alkotórészekért és azokért a tartozékokért járó térítés is benne foglaltatik, amelyekre a végrehajtási árverés hatálya kiterjed. Házadó alá nem eső mezőgazdiasági ingatlanokért megállapított térítés összegét, a rajtuk levő mezőgazdasági épületekre tekintettel, azok hasznavehetősógének és állapotának figyelembe vételével — ha az ingatlan száz holdat nem halad meg — legfeljebb 20°/o-kal, ha száz holdnál nagyobb, de az ezer katasztrális holdat nem haladja meg. l'egfeljbbb 15%-kaI, ha pedig az ezer katasztrális holdat meghaladja, legfeljebb 10%-kai lehet emelni. Erdőgazdasági ingatlanért alkotórészeivel és tartozékaival, valamint a hozzátartozó erdőgazdasági ipari üzemekért és üzemi berendezésekért a térítés az okszerű gazdálkodás mel-