Képviselőházi napló, 1939. XIII. kötet • 1942. február 5. - 1942. június 12.

Ülésnapok - 1939-258

Az országgyűlés képviselőházának 258* lett tartósan várható állandó és — becslés útján megállapított — évi átlagos tiszta jövedelem húszszoros összege. Ha az erdőgazdasághoz mezőgazdasági ingatlan is tartozik, ezt az erdőért járó térítés megállapításánál nem szabad figyelembevenni, hanem az ilyen mezőgazdasági ingatlanért járó térítést az előbb ismertetett rendelkezések szerint kell megállapítani. Az 1923:XIX. te. alapján telepített erdő utáni térítés a kataszteri tiszta jövedelem, minden koronája után 40 pengő és ezenfelül meg kell téríteni az erdőtelepítéssel kapcsolatban a kötelezett által viselt költségeket. Kis- és nagyközségek belterületén fekvői és kataszteri tiszta jövedelemmel nem bíró beépítetlen belsőségekért, az élő és holt felszerelésért, mezőgazdasági, ipari, üzemi berendezésekért a használhatóság alapján számított és becslés útján megállapított térítés jár. Ezeknek a vagyontárgyaknak sokfélesége teszi szükségessé azt, hogy értékük az egyedi különbözőségek figyelembe vételé vei becslés útján határoztassék meg. Ha a térítés kiszámításának alapjául szolgáló adatok hiányoznák — vonatkozik ez különösen a visszacsatolt területekre — a javaslat felhatalmazása alapján a pénzügyminiszter a földmívelésügyi miniszterrel egyetértve rendeletileg intézkedhet e hiány pótlásáról. A javaslat kimondja, hogy az erdőgazdasági ingatlanért megállapított térítésből a rendes gazdálkodás mértékét meghaladó rendkívüli fahasználat útján szerzett nyereséget le kell vonni, továbbá az erdőgazdasági ingatlanokért járó térítés megállapításánál az 1940 :IV. te. 36. §-ának (8) bekezdését kell alkalmazni, amely elrendeli, hogy (olvassa): »ha a tulajdonos, az átengedésre kötelezett ingatlant 1914. július 28-dika után az eladó szorult helyzetének kihasználásával vagy árveréssel olyan előnyösen szerezte, hogy méltánytalan nyereséghez jutna, ha a valóságos és a teljes becsértéket kapná, akkor az ellenértéket úgy kell megállapítani, hogy méltánytalan nyereséghez ne jusson«, továbbá akkor is alacsonyabban kell az ellenértéket megállapítani, ha a tulajdonos az ingatlant háború, háborús veszély vagy gazdasági válság idején,, a rendkívüli esélyek kihasználásából származó indokolatlanul nagy nyereség felhasználásával szerezte s ezekben az esetekben is megfelelően kell alkalmazni ezt a törvényszakaszt. Ha a térítést becslés útján kell megállapítani, a becslési összeget a földmívelésügyi miniszter közli az érdekelttel. Ennek 15 nap alatt jogában áll szakértőbizottság véleményadását kérni, ez a vélemény azonban a földmívelésügyi minisztert nem köti- A szakértőbizottságot erdőgazdasági ingatlanok és tartozékaik tekintetében a budapesti mérnöki kamara választmánya áltaí, az állami szolgálatban nem álló erdőmérnöktagok sorából kinevezett szakértők, egyéb becslés alá eső ingatlanok, mezőgazdasági ipari üzemek, élő és holt felszerelések tekintetében pedig az illetékes mezőgazdasági kamara választmánya által kinevezett szakértők közül kejll kiválasztani olyképpen, hogy a szakértők közül egy tagot a földmívelésügyi miniszter, egy tagot az átengedésre kötelezett, elnököt pedig az illetékes kamara elnöke jelöl ki. Az eljárás költségeit az átengedésre kötelezett köteles előlegezni és viselni. Ha a térítés megállapítása tárgyában az érdekelt panaülése 19^2 május 28-án, csütörtökön. 2?1 szára bírói eljárás indul, a beeslőbizottság éljárási költségeinek viselése tekintetében a királyi ítélőtábla az 1896:XXVI. te. 145. §-ának alkalmazásával határoz. A hivatkozott törvényhely harmadik bekezdése úgy szól. hogy ha magánfél hatósággal áll szemben, akkor az eljárási költségekben rendszerint a magánfél marasztalandó el, kivéve, ha a bírói eljárásra á hatóság vagy hatósági közeg törvénybe vagy rendeletbe ütköző eljárása szolgáltatott okot. A térítés kiegyenlítésének módját a javaslat aképpen szabályozza, hogy a pénzügyminiszter által kijelölt hitelintézetnél zárolt számlára való befizetéssel készpénztérítés jár a mezőgazdasági ingatlannal együtt átvett élő és holt felszerelésért; továbbá elrendeli, hogy az Ï9$9. évi IV. te. 2. §-a első bekezdésének 1—6. pontjai és harmadik bekezdése alá eső személyeknek járó térítést erdőgazdásági ingatlanért legfeljebb 20.000 pengő erejéig, egyéb ingatlanért legfeljebb 50000 pengő erejéig készpénzzel lehet kiegyeliteni. Egyébként az ingatlanokért és, az élő és holt felszereléshez nem tartozó ingóságokért a térítést teljes egészében pengőre szóló, utólnsrosan évi 3*5%-kal kamatozó, 30 év alatt törlesztendő, zároltan kezelendő kötvényekkel kell kiegyenlíteni. Az átvételkor teljes egészében készpénzzel fizetendő valóságos és teljes becsérték jár nem zsidók részére a jelen javaslat 3. §-ának 5. és 6. bekezdése alapján átengedésre kötelezett ingatlanokért azon elvből kiindulvaj hogy a tervezett rendelkezések következtében nem zsidókat ne érhessen károsodás, Kern érvényes azonban ez a kedvezmény akkor, ha nem zsidóra az ingatlan zsidóról _ ingyenes átruházás útján szállott át. Kimondja a javaslat, hogy az átengedésre kötelező határozat — a térítés megállapítása és kifizetése előtt is — nyomban végrehajtható és a tulajdonjog tehermentes bejegyzését az állam vagy a kijelölt intézet javára a térítés kifizetése előtt is el lehet rendelni. Hitelezők és más érdekeltek Jogainak biztosítására és kielégítésére a térítés szolgál. A javaslatban a jogorvoslat aképpen nyer szabályozást, hogy a királyi ítélőtáblához az átengedésre kötelező határozat ellen Panasznak csak azon az alapon van helye, hogy az átengedésre kötelezett nem esik a törvény hatálya alá, vagy hogy az ingatlant a törvény értelmében átengedésre nem lehet kijelölni. A térítés és az ellenérték megállapítása azon az alapon panaszolható, hogy a térítés és kiegyenlítésének módja nem a törvény 'rendelkezésének megfelelően állapíttatott meg. Ha a térítés Összege a törvény szerint becslés útján állapítandó meg, panasz csak akkor adható be, ha a földmívelésügyi miniszter a térítést a becslő bizottság által véleményezett összegnél alacsonyabban határozta meg. Ez esetben a térítésnek legfeljebb a szakértőbizottság által véleményezett becslési összegre való felemelése kérhető. Igen fontos rendelkezés, hogy a panasznak nincs halasztó hatálya az átengedésre kötelező határozat végrehajtására és a tulajdonjog bejegyzésére. Az alaptalan panaszokkal való visszaélések megakadályozását célozza az a rendelkezés, hogy az alaptalan panasz elutasítása esetén az 1911. évi I. to., a polgári perrendtartás 544. §-át kell megfelelően alkalmazni, 48*