Képviselőházi napló, 1939. XIII. kötet • 1942. február 5. - 1942. június 12.

Ülésnapok - 1939-258

Az országgyűlés képviselöMzának 258. ülése ÍM május 28-án, csütörtökön. 269 alkalmazása szempontiából zsidó az, akinek legalább ket nagyszülője az izraelita felekezet tagjakent született, (Meskó Zoltán: Miért csak ez, kérem 1), valamint tekintet nélkül származására, az. aki az izraelita felekezet tagja. Nem esik a zsidókkal egy tekintet alá az, akinek két nagyszülője az izraelita felekezet tagjaként született ugyan, de ő maga keresztény felekezet tagjaként született és az is maradt és mindkét szülője házasságkötésük idején keresztény felekezet tagja volt, (Egy hang a szélsőbaloldalon: Csak szűrnek!) Az erdélyi szombatosok, ha nem tagjai az izraelita felekezetnek, nem számítanak zsidónak, mert ezek fajilag, származásuknál fogva nem zsidók. A javaslat a mező- és erdőgazdasági ingatlanokat a, zsidó faj kezéből akarja kivenni, és így természetes, hogy rendelkezései a zsidóságra mint fajra vonatkoznak. A javaslat rendelkezései nemcsak a zsidó természetes személyekre vonatkoznak, hanem azokat alkalmazni kell zsidó jellegű kereskedelmi társaságra, egyesületre és egyéb jogi személyekre is. A zsidó jelleg megállapításánál az 1939 : IV. te. 20. $-án és a 7720/1939. M. E. számú rendelet 62. §-án túknenŐleg a társasági tőke származásának vizsgálatán kívül a társaság tagjainak, vagy a társasági tőke tulajdonosainak fajszerinti megoszlását, a törzstőke többségének eredetét és azt is figyelembe kell venni, ha a jogi személy vagyonából vagy jövedelméből nagyobbrészben zsidók vagy zsidó jellegű célok intézményesen részesülnek. Az oly részvénytársaságoknál pedig, amelyeknek alapszabályok szerint meghatározott tárgya mezővagy erdőgazdálkodás, a javaslatnak a zsidókra vonatkozó rendelkezéseit akkor is alkalmazni kell, ha a földmívelésügyi miniszter a vállalat tárgya szerint érdekelt miniszterrel egyetértőleg megállapítja, hogy a részvénytársaság zsidók irányítása alatt áll. Ezek után az általános érvényű megállapítások után a javaslat ingatlanszerzési tilalma az 1939 : IV. te. 15. §-ánál hatályosabb módon akadályozza meg azt, (hogy a zsidók mező- és erdőgazdasági ingatlant, ingatlanhasznalaa illetőséget, kis- és nagyközségben egyéb ingatlanokat megszerezzenek, amennyiben kimondja* hogy ilyeneket sem jogügylettel, sem árverés útján nem szerezhetnek. A tilalom tehát szigorúbb az 1939. évi törvényben foglaltnál, mert az árverésre is kiterjed és nem engedélyez kivételeket! A javaslat értelmében a jövőben zsidók ilyen ingatlanokat csak öröklés utján szerezhetnek, de ezeket sem tarthatják meg, mert a javaslat további rendelkezései szerint közihatalmi úton az így szerzett, tehát örökölt ingatlanok birtoklását is el kell vonni tőlük. A javaslat az ingatlanszerzés tilalmazásán kívül a zsidóság birtokában lévő ingatlanok átengedésre kötelezését szigorítja, az eljárást pedig gyorsítja. Míg az 1939. évi törvény az átengedésre kötelezés gyakorlását diszkrecionális joggá tette, addig a jelen javaslat ezt parancsolólag írja elő és kiterjeszti az erdőgazdasági ingatlanokra, a használati illetőségekre, a mező- és erdőgazdasági ingatlanok alkotó részeire és tartozékaira, az ezen ingatlanokon lévő vagy ezekkel kapcsplatos mező- vagy erdőgazdasági ipari üzemekre és ezek üzemi berendezéseire is. Gazdasági szempontból nagyfontosságú a javaslatnak az a rendelkezése, hogy a tíz katasztrális holdnál nagyobb szőlő vagy gyümölcsös, továbbá az ötszáz holdnál nagyobb, akár egy, akár több személy tulajdonában, de KÉPVISELÖilÁZl NAPLÓ XIII. egységes kezelésben levő egyéb mezőgazdasági birtok átengedésre kötelezése esetében az íctl engedésre kötelezés kiterjeszthető a tulajdonos^ nak, valamint a birtok zsidó haszonélvezőjének és zsidó haszonbérlőjének élő és holt gazdasági felszerelésére is. (Meskó Zoltán: Az a lényeg; hogy ki kapja meg! — Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) A javaslat elrendeli a kis- és nagyközségekben fekvő egyéb zsidó ingatlanok igénybevételét is és az átengedésre kötelezés alól csak a lakóházat mentesíti a hozzátartozó szokásos vagy szükséges udvarral és kerttel. Mentesíti azonkívül az átengedésre kötelezés alól a mezőés erdőgazdasághoz nem tartozó ipari üzemi épületeket és az ipari üzem folytatásához szükséges, üzemi területeket a földmívelésügyi mij* niszternek az iparügyi miniszterrel egyetértő határozata alapján. Az átengedésre kötelezésnél a javaslat az 1939. évi IV. te. 2. §-ának rendelkezéseit általános kivételezési szabályként nem tartja fenn és ehelyett csak néhány személyes, az illető házastársára és le&zármazóira ki nem terjedő kedvezményt biztosít azoknak a zsidóknak, akik minősített hazafias magatartást tanúsítottak. (Derültség a szélsőbaloldalon,) Ezek a kedvezmények a következők. Az átengedési kötelezettség alá eső ingatlanából legffeljebb száz katasztrális hold mezővagy erdőgazdasági ingatlant a szükséges lakóházzal és gazdasági épületekkel, valamint élő és, holt felszereléssel, illetőleg egy hatszáz négyszögöles telket életfogytig tartó tulajdonul meg kell hagyni annak a zsidónak, aki az 1914—18-as háborúban &z ellenség előtt tanúsított vitéz magatartásáért az arany vitézségi érmet vagy két ízben a nagy ezüst vitézségi érmet, vagy mint főtiszt, legalább a kardokkal ékesített harmadosztályú vaskoronarendet, vagy mint törzstiszt, ennél magasabb, kardokkal ékesített kitüntetést nyert el, vagy aki hetvenötszázalékos hadirokkant, vagy aki az 1918—19. évi forradalmak idején az ezek ellen irányuló nemzeti mozgalmakban résztvéve, életét kockáztatta vagy emiatt szabadságvesztést szenvedett. Az ilyen kedvezményben részesülő zsidó záros határidő alatt előterjesztett kérelmére élethossziglani haszonbérletként még 400 katasztrális holdig terjedhető ingatlan visszahagyásában részesülhet. Mindezek a kedvezmények azonban ^ nem illetik meg a zsidót az elmondott feltételek fennforgása ellenére sem akkor, ha ellene az 1936. évi XXVIT. te 48. §-a első bekezdésének 1.. 6., 8. és 9. pontjaiban foglalt valamely tényállás áll fenn, vagyis, ha az illető nem magyar .állampolgár, ha politikai jogok gyakorlását felfüggesztő ítélet hatálya alatt áll, ha fegyházbüntetésre vagy ha az állambelien irányuló vagy nyereségvágyból elkövetett bűntett, vagy vétség miatt más büntetésre jogerősen elítélték, vagy ha a töryeny szerint fegyházzal büntetendő bűntett, /yagy az állam ellen irányuló, vagy nyereségvágyból elkövetett bűntett, vagy vétség miatt bírói eljárás alatt all. A kedvezményekre tekintet nélkül el Tehet rendelni az átengedésre kötelezést. ha az ingatlant az ügynevezett kritikus időben. 1937 december 31-e és 1939 máius 5-e között a második zsidótörvény földbirtokpolitikai rendelkezései alá eső személy átruházta és a tulajdonost jelen javaslat törvényerőre emelkedése előtt átemigedésre — bár még nem jogerős hatá48