Képviselőházi napló, 1939. XIII. kötet • 1942. február 5. - 1942. június 12.

Ülésnapok - 1939-258

262 Az országgyűlés képviselőházának 258 kölcsönkötvényeken alapuló követelések átértékelését megengedheti, feltéve, hogy az átértékelés törvényes előfeltételei egyébként megvannak«. Ennek a rendelkezésnek a felvétele azt célozza, hogy azok ,az elsősorban a visszacsatolt területeken lakók, akik hadikölcsön címleteiket letétbe helyezni nem tudták, a módosított javaslatban említett rendkívüli esetek miatt, nevezetesen, a fofrradjalmak, ellenséges megszálMs, megcsonkítás és más rendkívüli események fennforgása esetén, az átértékelés kedvezményéből önhibájukon kívül ki ne essenek. Az 5. §-hoz: az együttes bizottság e szakaszt a következő új szövegben fogadta el. (Olvassa): »Az átértékelés a körvetkezőképpen történik : a) Ha ugyanannak a jogosultnak a tulajdonálban álló összes hadikölesönkötviéinyek névértéke az 1000 koronát meg nem haladja, a kötvényeket 100 korona = 10 pengő értékaráin y ban készpénzben kell beváltani. A beváltás idejét és módját a, pénzügyminiszter állapítja mes; b) Ha ugyanannak a jogosultnak a tulajdonában álló összes hadikölcsönkötvények névértéke 1000 koronánál nagyobb, tfDe 2000 koronát meg nem halad» a kötvényekért 100 pengő névértékű, 40 év alatt törlesztendő, évi 3%-kai kamatozó államadóssági címletet kell kiszolgáltatni. c) Ha ugyanannak a jogosultnak a tulajdonában álló összes hadikölcsönkötvények névértéké 2000 koronánál nagyobb, de 25.000 koronát meg nem halad, a kötvényeket 100 korona = 5 pengő értékarányban, 40 év alatt törlesztendő, évi 3%-kai kamatozó államadóssiági címletekre kell kicserélni. A kicserélésnél a 250 koronát el nem érő töredékösszeget figyelmen kívül kell hagyni, a 250 koronás lés ezt meghaladíó töredék összeget pedig 500 koronával kell számításba venni. d) Ha ugyanannak a jogosultnak a tulajdonában álló összes hadikölcsönkötvények névértéke 25.000 koronániájl nagyohb, a kötvényeket 100 korona = 5 pengő értékarányban, 40 év alatt törlesztendő, évi 3%-kai kamatozó államadóssági címletekre kell kicserélni; a kicserélésnél az 500 koronát el neim érő töredékösszeget figyelmen kívül kell hagyni. Az egy-egy jogosult tulajdonában álló hadükölcsönkötvenyek névértékéből a 3200/1921. P. M., vagy a 2570/1941. P. M. számú rendelet alapr ján bejelentés alá esői kézizálogkölcsönkövetélést le kell vonni. Az ilyen kölcsönügyletből kifolyólag a hitelező sem a zálogjog alapján, sem az esetleges személyes jogviszony alapján jogokat nem érvényesíthet. A pénzügyminiszter a levonástól különös méltánylást érdemlő esetben részben vagy egészben eltekinthet olyan kézizálogkölcsönkövetelés tekintetében, amely utóbb jogszabálynál fogva cech-szlovák korona-, leu- vagy dinár-követeléssé alakult át, amennyiben az adós azt kiegyenlítette. A kiszolgáltatásra kerülő új államadóssági címletek 25, 50, 100, 500 és 1000 pengős névértékben kerülnek kibocsátásra, kamatozásuk 1942. évi július hó 1-én kezdődik és kamataik évenkint utólag esedékesek. T. Ház! Az új, szöveg elsősorbani abban különbözik az eredetitől, hogy az 1000 koronát el nem érő címletekkel rendelkező hadikölcsönkötvény-tulajdonosok részére a kötvényekkel való átértékelés helyett készpfénzátértékelést biztosít, miáltal a kisember az eredeti el. ülése 19^2 május 28-án, csütörtökön. gondolás szerinti tíz év helyett azonnal .pénzéhez jut. Üj rendelkezés a szövegben, hbgy a pénzügyminiszter a címleteket terhelő kézizálogkölcsön-követelés levonásától egyes esetekben eltekinthet. Megállapítást nyert ugyanis, hogy az egykori csehszlovák köztársasággal kötött úgynevezett kiiring szerződés alapján a csehszlovák hatóságok a lombardtartozások egyrészét behajtották. Előfordult az is, hogy; a szlovák és magyar kliringhivatal között létrejött megállapodás alapján a magyar kliringhivatal is behajtott ilyen követeléseket. Méltánytalan lenne azokat, akik tartozásukat már kiegyenlítették, még azzal is sújtani, hogy a hadikölcsönkötvényeik névértékéből a lombardtartozás Összege levonassék. A 7. %-t az együttes bizottság a következő új szövegben fogadta el. (Olvassa): »Az 1100/ 1929. P. M. számú rendelet 38. §-ának rendelkezései szerint külön felosztási alapként kezelt Ibadikölcsönkötvények átértékelése során készpénzben történő beváltást, illetőleg új államadóssági címleteket csak azok igényelhetnek, akik az »Élet- és járadékbiztosítások felosztási alapijá«-ból történt készpénzkiutalás fizetési utalvány-szelvényét a pénzügyminiszter által megállapított határidőben beszolgáltatják. A pénzügyminiszter felhatalmaztatik, hogy az említett alapként kezelt hadikölcsönkötvények átértékelését és az alap felosztását — az 1928: XII. t.-c. 24. §-ában foglalt rendelkezéstől eltérően is — rendeleti úton szabályozza; felhatalmaztatik az igazságügyminiszter, hogy a pénzügyminiszterrel egyetértően rendelettel szabályozza az említett felosztási alapból történt készpénzkiutalás fizetési utalvány-szelvényeinek bírói megsemmisítését«. T. Ház! A külön felosztási alapként kezelt hadikölcsönkötvények átértékelése esetén a pengőre szóló államadóssági címleteket kellene az érdekeltek között szétosztani. Megállapítást nyert, hogy a szétosztásnál az igényjogosultság alapját kizárólag a készpénzben történt kiutalásra vonatkozó utalvány-szelvény beszolgáltatása képezheti. A szelvények beszolgáltatásának érthető okokból határidőn belül kell megtörténnie, amelynek elmulasztása az igényjogosultság elvesztését vonja maga után. Ez a rendelkezés azonban a bírói megsemmisítési eljárás kizárásával járna, ami egy sarkalatos jogelven ütne rést. Módot kell tehát találni arra, hogy a záros határidőn belül legyen a bírói eljárás lefolytatható, illetőleg, hogy a szóban forgó fizetési utalványszelvények bírói megsemmisítése külön eljárás szerint történjék. A 10. §-t az együttes bizottság a következő új szövegben fogadta el. (Olvassa): »Az 1928: XXXIII. törvénycikk 14. §-a, illetőleg az 1929: XXXV. törvénycikk alapján — a jogi személyek kizárásával — csak azt a természetes személyt lehet támogatásban részesíteni, aki a jelen törvény hatálybalépése előtti három évben legalább egyízben ilyen támogatásban már feszesült. Támogatásban lehet részesíteni azt a belföldön lakó természetes személyt is, aki az 1940. évi augusztus hó 30. napján a román királyság, illetőleg az 1941. évi április hó 1. napján az egykori jugoszláv királyság területén lakott és hadikölcsönkötvénye alapján támogatás iránt az 1942. évi június hó 30. napja előtt — a törvény hatálybalépése előtt hatályban volt jogszabályoknak megfelelő ~ kérelmet terjesztett elő.