Képviselőházi napló, 1939. XIII. kötet • 1942. február 5. - 1942. június 12.

Ülésnapok - 1939-256

Az országgyűlés képviselőházának 256. ülése 1942. évi május hó 1-én, pénteken, vitéz Törs Tibor elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések — Elnök kegyeletes megemlékezése Sztranyavszky Sándornak, a képviselőház volt elnökének elhunytáról, j- A közélet törvényességét ós tisztaságát biztosító egyes büntetőrendelkezésekről szóló törvényjavaslat általánosságban való megszavazása. — Döntés az üzleti záróráról szóló törvényjavaslat egyes szakaszairól. A bizottság jelentését ismertette Ilovszky János előadó. — Döntés a mértékekről, ezek használatáról és ellenőrzéséről szóló 1907 : V.tc, valamint az egészségügyi és egyéb közcélokra szolgáló méréseknél használatos mértékek, mérőeszközök és készülékek hitelesítéséről szóló 1936: XXV. te büntetőrendelkezéseinek módosításáról és kiegészítéséről alkotott törvényjavaslat egyes szakaszairól. — Döntés az izraelita vallásfelekezet jogállásának szabályozásáról szóló törvényjavaslat egyes szakaszairól. A közoktatásügyi bizottság módosításait ismertette Tömböly Dénes előadó. — Döntés a Berlinben 1940 július 20-án kelt magyar-német konzuli egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat egyes szakaszairól. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen volt: Radocsay László. (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra 17 perckor.) (Az elnöki széket vitéz Törs Tibor foglalja el.) Elnök: At. Ház ülését megnyitom. Az ülés jegyzőkönyvének vezetésére Incze Antal, a javaslatok mellett felszólalók jegyzésére Mocsáry Ödön, a javaslatok ellen felszólalók jegyzésére pedig Nagy Ferenc jegyző nrakat kérem fel. T. Ház! Mély megrendüléssel hozom képviselőtársaim tudomására Sztranyavszky Sándor titkos tanácsosnak, (A képviselők az elnök megemlékezését állva hallgatják végig.) a képviselőház volt elnökének s nyugalmazott földmívelésügyi miniszternek elhunytát. Vele a magyar közélet egyik nagyértékű, izig-vérig magyar gondolkozású, markáns egyénisége szállt idő előtt sírba. Sztranyavszky Sándor már egész fiatalon, 23 éves korában beállt a közélet sorompói közé küzdeni a magyar öncélúság ideáljáért s 1905-ben^ a fiatalság minden hevével élesztgette megyéjében a nemzeti ellenállás lángjait. Ennek a tüzénél edződött nemes acéllá magyar lelke s ekkor jegyezte el a sors Sztranyavszky Sándort egész életére a közérdekkel, melyért a maga meggyőződésének erejétől s a haza igaz szeretetétől áthatva, haláláig nem szűnt meg önfeláldozóan munkálkodni. A képviselőház padjaiban első ízben 1912-ben foglalt helyet a balassagyarmati választókerület egyhangú megbízatásával. Odaadó híve volt Tisza Istvánnak, akinek politikáját mindenkor hűségesen támogatta s a pártszervezés KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XIII. munkájában minden erővel, nem egy ízben még testi épségét, sőt életét is kockáztatva, igaz meggyőződéssel vett részt. A közélet szolgálatát lelkiismeretes hazafias kötelességként fogta fel, s ebbe nemcsak tudását, nagy felkészültségét, de temperamentumát és izzó magyarságát is mindig beleadta. Meggyőződésének e hajlíthatatlan beállítottsága mellett mégis megértéssel tudott lenni a más párthoz tartozók véleménye iránt és megbecsülte az ellenkező álláspontot képviselőket is. Az előző világháború alatt mint huszártiszt hosszabb időt töltött a harctéren az első vonalban, ahol nem egy ízben tüntette ki magát bátor magatartásával. Az elsők között volt, akik a kommunizmus veszélyére felhívták az ország figyelmét, s a parlamenti munkától az orosz kommunizmus kitörése idején magát távoltartó ellenzékhez figyelmeztető felhívást intézett, felszólítván őket az egységes nemzeti front megalakítására. A forradalmi időket birtokán, teljes visszavonultságban töltötte. Azonban az első felhívásra beállt a nemzeti újjáépítés munkásai közé é» mint forrón szeretett szűkebb pátriájának NógrádHont vármegyének főispánja, fáradhatatlan munkásságot fejtett ki a háború és forradal' mak következtében szétzilált viszonyok rendezése érdekében. Itteni érdemei elismeréseként került a belügyminisztérium államtitkári székébe, ahol a minisztérium minden ügykörére kiterjedő munkássága mellett az állami és társadalmi rend fenntartására és megerősítésére irányult elsősorban a figyelme. A képviselőház

1 elnöki méltóságában, me45