Képviselőházi napló, 1939. XIII. kötet • 1942. február 5. - 1942. június 12.
Ülésnapok - 1939-255
246 Az országgyűlés képviselőházának 255. talatért, azért a bölcseségért, amely benne foglaltatik. Ez bizonyítja azt is, hogy a magyar királyi igazságügyminisztérium tökéletesen jól ismeri a közéletnek minden ágát. A magyar királyi igazságülgyminisztérium alkalmas lenne arra, hogy a közéletben fölburjánzó minden visszaélést tökéletesen a törvényességnek megfelelően intéztessen el. . Azt mondja az indokolás (olvassa): »A befolyással üzérkedő alakját az élet termelte ki, s az többé-kevésbé mindenki előtt ismeretes. A hatóságoknál, közhivataloknál esetleg csakugyan rendelkezik befolyással, esetleg ezt csak színleli.« T. Ház, mindenki ismeri és mindenki egyetért abban, hogy ki kell irtani. Azt is mondja az indokolás, hogy: »Befolyását... személyes összeköttetésének és főleg annak köszönheti, hogy ügyesen tölti ibe a közérdek önzetlen munkásának szerepét és mindenki azt hiszi, hogy meggyőződésből támogat méltányos ügyet.« Ez az, itt van: »Ügyesen tölti be a közélet önzetlen munkásának szerepét.« Hallunk nagy beszédeket erről, (Maróthy Károly: De sokan vannak ilyenek.) közben pedig az illető pontosan az ellenkező életet éli és a pénzt szeretve, gátlás nélkül — persze, fórumon kívül — jár közbe, csinál meg bizonyos dolgokat az embereknek, esetleg zsidóknak — pedig zsidóellenes — csinál olyan dolgokat, amelyek t kimerítik a befolyással való üzérkedés kritériumát. (Maróthy Károly: Építési engedélyek! — Rassay Károly: Százalék ellenében! — Derültség.) Azt is mondja, az indokolás: »Nem szorul tüzetes fejtegetésre, hogy az ilyen eljárás mennyire alkalmas a közhatóságok tekintélyének széles néprétegek előtt való lerombolására« és azt is mondja, hogy rendszerint a szegény embereket sújtja. Én ezt tapasztaltam. Szegény kis házmesterektől, altiszti állást elnyerni óhajtó szegény emberektől, sőt tanítónőktől, kis szellemi szükségmunkásoktól is sokszor hallottam, hogy egyes »befolyásosak« igenis pénzért szereznek csak nekik állást. Nem lehetett megfogni az illetőt sonasem, mert egyrészt nem volt bizonyíték, másrészt ennek az üzérkedésnek eddigi törvényi szabályozása nem volt kielégítő, mert csak csalás, tehát fondorlat esetén lehetett az illetőt büntetni. Szörnyű tragédiák voltak és ezzel szörnyen aláásták a közélet tisztaságát, törvényességét, tekintélyét. Ezért örülök, hogy van itt egy szakasz, amelynek alapján most ezeket az embereket — ha lesznek ilyenek — könnyebben és biztosabban meg lehet fogni. Van azon'ban itt egy mondat, amelyet nem értek és mély tisztelettel kérem a miniszter urat, magyarázza meg nekem. Ez^ a következőképen szól (olvassa): »Valódi közérdek elősegítésére irányuló befolyást nein fenyegeti büntetéssel, még ha a közbenjáró túlzottan fizetteti is meg a fáradozását.« Sokat gondolkoztam ezen, hogy lehet közérdekű ügyben megfizettetni magamat, de nem tudom elképzelni a dolgot. Én ezL nem' értem és nagyon szeretném, ha a miniszter úr ezt megmagyarázná nekem. Mert az rendben van, hogy magánérdekért járok el és megfizettetem. De közérdekért? Ha például vízlevezetésért felveszek a parasztoktól pénzt, akkor nem vonatkozik rám az 5. §? Dehogy nem! Hát a víz levezetése, vagy a csatorna megépítése közérdekű ügy. Ezért nem lehet pénzt felvenni 1 ? Én ezt nem értem. Legyen szíves a miniszter úr ezt megmagyarázni, egészen biztosan valami tévedés van itt. Sem maülése 1942 április 30-án, csütörtökön, gánérdekért, sem közérdekért nem lehet megfizettetni a befolyást. (Helyeslés .jobbfelől.) Ez az én szerény és igénytelen nézetem és ezért ezt a mondatot a javaslat indokolásából mindenképen törölni kell. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Helyes azoknak az alakoknak megfogása akikről Mosonyi t. barátom is mondotta, hogy befolyást színlelnek és azt mondják: Éppen most tárgyaltam X. Y. méltóságos úrral, — vagy tanácselnök úrral, — vagy az ügyész úrral stb. és aki áltelefonbeszélgetéseket folytat, amikor az áldozattal tárgyal. Igen, ezt ismerjük, örülök, hogy a minisztérium is ismeri és örülök, hogy ez a szakasz most ezt megszünteti. mert ezek súlyosan ártanak a köznek és a becsületes embernek. Én komoly törekvést látok abban a tekintetben, hogy a miniszter úr meg aíarja fogni azokat, akik a közélet tisztaságát és törvényességét veszélyeztetik és bízva abban is, hogy a bizottsági tárgyalás során a miniszter úr ezirányú javító fáradozásunknak eleget fog tenni és törekvéseinket honorálni fogja, a javaslatot általánosságbán elfogadom. (Taps a szélsőbaloldalon.^— A szónokot üdvözlik.) Elnök. Kíván még valaki a javaslathoz hozzászólni? (Nem!) Ha felszólalni senki sem kíván, akkor a vitát bezárom. Az igazságügyminiszter úr kíván szólni. Radocsay László igazságügyminiszter: T. Képviselőház! Mindenekelőtt hálás köszönetemet nyilvánítom elsősorban az előadó úrnak egészen kiváló, szabatos és minden részletre kiterjedő pompás előadásáért, másrészt az összes szónokoknak azért (az igazán magasszínvonalú vitáért, amelyet ezzel a javaslattal kapcsolatban lefolytatni méltóztattak. Rendkívül hálás vagyok különösen szert, hogy úgy méltóztattak felfogni a javaslat tendenciáját, ahogy az valóban a kormány tendenciája volt, hogy tudniillik nem arról van itt szó, hogy a köztisztyiselőket kell ezzel a javaslattal vegzáció alá vonni, vagy hogy a köztisztviiselőkben. a köztisztviselők -'integritásában való kételkedés lett volna a javallat •• benyújtásának indító oka, hanem az indítóok igenis a prevenció. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy 'háborúban élünk és a háborús állapotnak minden konzekvenciáját le kell vonnunk minden vonalon. Az pedig kétségtelen, hogy minden háborúnak vannak gazdasági és szociális kihatásai, amelyek következtében háborús idők alatt a moralitás bizonyos veszélyeknek van kitéve, általában az erkölcsiség: kissé csökkenő irányzatot mutat. Eleknek [megelőzésére mindenintézkedést meg kell tenni, ami szükséges, még büntetőjogi vonalon is. Ez azonban természetesen nem oldja meg a kérdés gyökerét és itt válaszolnom kell az egyik felszólalt igen t. képviselőtársunknak arra a megjegyzésére is, hogy azért nem tartja elfogadhatónak a javaslatot, mert hiszen a cím sokkal többet fejez ki. mint amennyi a javaslatban van. Ez igaz. De a javaslatnak, mint ő mondotta, az a legnagyobb hiánya, hogy nem oldja meg a kérdést, mert nem szünteti meg azokat az okokat, amelyek miatt szükség van ezekre az intézkedésekre. Ezt a beállítást nem tudom elfogadni. Ez a büntetőjogi javaslat természetesen nem szüntetheti meg azokat az okokat, amelyek pönalizálandó tényálladékokat eredményeznek. Egyáltalán elvileg sem lehetséges olyan