Képviselőházi napló, 1939. XIII. kötet • 1942. február 5. - 1942. június 12.

Ülésnapok - 1939-255

234 Az országgyűlés képviselőházának 255 rem, ez és ez történt velem, viszont az a hivatalfőnök sem olyan gyámoltalan, hogy ne intézkedjék azonnal, hogy ez az akta elkerüljoo onnan és az eljárás meginduljon. Nem lehet feltételezni .azt, hogy a kérelmeket benyújtó és ítéletet váró közönségben ne lenne annyi jártasság és annyi bátorság, hogy a hivatal» főnökhöz ne forduljon panaszával. Názotem szerint ennek a szakasznak a felvétele teljesen felesleges. Ugyancsak felesleges a 4. §-ban annak a feltüntetése, hogy »az a közhivatalnok, aki hivatali, vagy szolgálati működésével kapcsolatban meg nem engedett személyes, vagy va gyoni előnyt követel«. Mi az, hogy meg nem engedett? Ha egszer meg van engedve a közhivatalnoknak valamit felszámítani, akkor az már nem ajándék, akkor ő már az ajándék tiltott követelésével és elfogadásával bűncselekményt nem követ el. Gondolok itt a jegyzők magánmunkálati díjaira. Ott meg^ van állapítva, hogy a jegyző egy kérvényért mennyit kérhet, s ezt neki joga van felszámítani, de ha ennek a kétszeresét kéri, akkor már ajándék tiltott követelését követi el. Viszont teljesen felesleges a törvényjavaslatba bevenni azt, hogy »meg nem engedett személyes, vagy vagyoni előnyt követel«^ mert ami meg van engedve, azzal nem lehet bűncselekményt elkövetni. T. Ház! A vagyoni előny elkobzásáról szeretnék még beszélni. Természetesen helyesnek tartom, hogy ha elkobozható a vagyoni előny, akkor a bíróság^ annak elkobzását köteles kij mondani. Nem értek egyet azonban az utolsó 'bekezdéssel, amely azt mondja ki, hogy aki a vagyoni előnyt adta, az az előny értékét viszszakövetelheti attól, aki abban részesült, tekintet nélkül arra, hogy elkobozták-e, vagypedig a kötelezettet az előny értékének az állam javára való megfizetésére kötelezték-e. Nézetem szerint méltánytalan ennek az intézkedésnek a felvétele, még pedig azért, mert a vesztegetés tárgyát a bíróság úgy is elkobozza. Most tehát büntessük a köztisztviselőt az igen súlyos büntetésen felül még azzal is, és adjuk a megveszlegetőnek azt az előnyt, hogy köztiszt viselőtől ezt a jutalmat visszakövetelhesse. (Radoesay László igazság ügy miniszter: Nem a megvesztegetésről van Szó. Két esetről van szó.) Aki vagyoni előnyt ad annak, aki abban részesül. (Radocsay László igazságügy miniszter: Ezért jobb ezeket a kérdéseket a részletes vita során tárgyalni!) Azért jövök a részletes kérdésekkel ide, mert szeretném, ha a bizottsági tárgyaláson már ezek is tárgyalás alá kerülnének. (Radocsay László igazságügyminiszter: Ezek a kérdések a paragrafusok szerinti tárgyaláshoz tartoznak.) Az előny értéke az általános magánjog elvei szerint amúgy sem követelhető vissza turpi® causa esetén, tehát nézetem szerint ennek felvétele minden tekintetben felesleges. Ezek voltak azok a részletek, amelyeket szerettem volna már itt az átlalános vitánál elmondani és a miniszter úr figyelmét erre felhívni. Méltóztassanak azonban megengedni, hogy most arról beszéljek, hogy szerettem volna látni, hogy ez a cím ne takarja a megvesztegetés büntetési tételeinek felemelését, hanem tényleg a közélet tisztaságáról intézkedett volna, mert az ország közvéleménye semmi szín alatt nem ezt a törvényjavaslatot várta, hanem várt egy olyan törvényjavaslatot, amelyet már több mint egy évvel ezelőtt maga Bárdossy miniszterelnök úr is bejelentett itt a Házban bemutatkozó beszédében, de amit minden miniszterelnök bemutatkozó 'beszédértése 194-2 április 30-án, csütörtökön. ben feltétlenül érint és jelzi, hogy a közélet tisztaságának kérdését legközelebb a Ház elé hozza. Bárdossy miniszterelnök úr 1941 április 24-én itt a Házban a következőket mondotta (olvassa): »Az a felfogásom, hogy a »köz valamennyi alkalmazottjának egész munkaerejét és minden gondolatát a közösség szolgálatába kell állítania. Nem szabad tehát eltűrni, hogy a közalkalmazott olyan foglalkozást, vagy javadalmazással járó kötöttséget vállaljon, amely kötelességének teljesítésében befolyásolhatja, vagy akadályozhatja. Áll ez pedig annál fokozottabh

1 mértékben, mentől magasabb polcon áll valaki a közszolgálatban. Megengedhetetlen az is, hogy a vezető állásban lévő közalkalmazott, ha állásából távozik, a gazdasági élet olyan területein vállaljon megbízatást, vagy alkalmaztatást, amely közvetlenül megelőzőleg irányítása vagy felügyelete alatt állott. A kormány a közélet tisztaságának minden vonalon való biztosítását az előbb

1 ismertetett elvek szellemében elsőrangú kötelességének tartja.« (Felkiáltások a szélsőbaloldalon; Ez nem az a törvény!) 1941 április 24-én hangzott el a beszéd, több mint egy éve, és ma a miniszterelnök úr első törvényjavaslatképpen a megvesztegetés büntetési tételeinek felemelését hozta ide, nem hozta ide ellenben azt a törvényjavaslatot, amelyet már Bárdossy miniszterelnök is elsőrangú fontosságú tételnek ismert el és Kállay miniszterelnök úr ugyancsak erre hivatkozott itt a Házban beszédében és a MÉP-en is megnyilatkozásában. (Meskó Zoltán: A lovardában is!) Bárdossy miniszterelnök úr beszéde után megindult itt a Házban a képviselői Összeférhetetlenség tárgyalása, de az akkori miniszterelnök azt a nem egészen szerencsés módot választotta, hogy azt mondotta, hogy a Ház maga csinálja meg összeférhetetlenségi törvényét. Erre összeült a 27 tagú bizottság, kezdett tárgyalni, az albizottság is tárgyalgatott, a felsőházban ugyancsak bizottság, albizottság alakult, eltelt egy év és ez a törvényjavaslat ma sincs kész. A köztisztviselői összeférhetetlenségről azt mondotta annakidején az akkori miniszterelnök úr, hogy ezt majd együtt fogom a képviselői összeférhetetlenségi javaslattal benyújtani, együtt fogjuk a kettőt tárgyalni, mert ez a kettői tényleg, — mint ahogy Petro képviselőtársam mondotta— hozzátartozik ezzel a jelen törvénnyel együtt a közélet tisztaságának a biztosításához. Látjuk azonban, hogy most mellőzve lett az igazságügyminisztérium kiváló törvényelőkészítési osztálya, nem készült el ma sem a képviselői összeférhetetlenségi javaslat. A köztisztviselői összeférhetetlenségi javaslat ugyancsak nincs benyújtva és helyette jött a megvesztegetés büntetésének felemeléséről szóló törvény. A közélet tisztaságához tartozik elsősorban az összeférhetetlenségi törvény megalkotása, de tartoznak egy olyan törvényjavaslat intézkedései is, amelyek tényleg alkalmasak a közélet tisztaságát megóvni. Ennek az a legelső s legfontosabb előfeltétele, hogy maga a szellem változzék meg, ezt pedig magas büntetési tételekkel nem tudjuk elérni, tehát fontos, hogy az egész ország felfogása a közéletről, a közélet tisztaságáról megváltozzék, s akkor lehet majd beszélni a közélet tisztaságáról. Ameddig a társadalom nem bünteti a maga megvetésével azokat az anomáliákat, amelyeket Bíró István képviselőtársam is előadott és ame-