Képviselőházi napló, 1939. XIII. kötet • 1942. február 5. - 1942. június 12.

Ülésnapok - 1939-254

Az országgyűlés képviselőházának 25U. Elnök: Az interpelláló képviselő urat il­leti a szó. Csorba János: T. Ház! Bár a mai napon már többször is szóbakerültek a belvízkata­sztrófa méretei és errevonatkozólag bizonyos megnyugtató kijelentéseket is hallottunk, mé­gis el kell mondanom interpellációmat, mert jogrendszerünknek egy olyan hiányára kívá­nok rámutatni, amely illuzóriussá teheti á kormány minden jóakaratát a tekintetben, hogy a romokat újjáépítse. Erre vonatkozólag a csanádmegyei helyzetet kívánom, alapul ven­ni, ós felsorolni kívánom részleteiben azokat az adatokat, amelyek alátámasztják egyrészt a katasztrófa nagy méretét, másrészt azt, hogy egészen új intézkedésre van szükség, mert más­különben a kormánynak minden jóakarata meg fog bukni. Hogy Csanád megyében milyen méreteket öltött az árvíz, erre vonatkozólag néhány szó­val kívánom csak előadni, hogy 346.000 kata­sztrális holdnyi szántóföld-területéből körülbelül 130.000 katasztrális hold van víz alatt most is, és még körülbelül 30—40.000 katasztrális hold az, amelyet nem lehet megmunkálni, me^t vagy nem lehet megközelíteni, vagy pedig annyira vizes, hogy nem lehet rámenni. De ugyanilyen óriási méretű az a kata­sztrófa is, amely a házak összeomlásával állott be. Felsorolok néhány részletadatot. Például Föl­deákon Összeomlott 124 ház, megrongálódott 385 ház, és körülbelül még 50 háznak az össze­omlása várható. Ugyanebben a községben a tanyavilágban 42 tanya dőlt össze, 78 áll össze­dőlés előtt, és 96 megrongálódott. Battonyán 162 ház omlott össze, és 188 ház rongálódott meg. Dombegyházán minden egyes ház vagy összeomlott, vagy megrongálódott. Csanádapá­cán 632 ház omlott össze, és 300 megrongálódott, amelyek közül még 190 háznak összeomlása várhaató. Kunágotán összeomlott 260 ház, meg­rongálódott 650 ház és még 200 ház összeomlása várható. Makón csak 20 ház omlott össze, de megrongálódott 895 ház. Makó tanyavilágában azonban már megdöbbentő a katasztrófa, ahol 920 tanyaépület omlott össze, 325 megrongáló­dott, és ezek közül még 200 ház összeomlása várható. Ha összegezzük az egész vármegyére vonat­kozó adatokat, amelyeket hivatalosan állítottak össze, mintegy két hónappal ezelőtt, akkor a következő helyzetképet kapjuk: 1890 ház mar összeomlott, megrongálódott 6049 ház, amelyek­ből még 1065 ház összeomlása várható, és még 2000 ház megrongálódására lehet számítani. A tanyavilágban 1214 épület omlott össze, és 1760 rongálódott meg, tehát e vármegyének körül­belül 11.000 épülete vagy összeomlott, vagy pe­dig megrongálódott. i . Ha a házösszeomlásokat nézzük, azt lat­juk, hogy majdnem mindenütt a szegényebb emberek házai omlottak össze és ezek főkép Faksz.-házak, amelyek majdnem mindenütt összeomlottak azért, mert ezeket a leglapo­sabb helyen építették fel, ahol mindenütt megállott a víz. Így tehát a legszegényebb családok maradtak hajlék nélkül. A becslések szerint körülbelül 4000 család maradt hajlék nélkül, tehát a folyó évben, ezen a nyáron mintegy 4000 házat kellene újjá építem es hozzávetőleg 60 millió tégla kellene a házak újjáépítéséhez. Ez a téglamennyiség termé­szetesen elsősorban a megrongálódott hazak alárakásához szükséges, mert ha ezeket a ha­zakat idejében megjavítják, akkor meg na­gyon sok ház megmenthető, különben ennek a 10.000 háznak a nagyrésze össze fog omlani. KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XuX ._ ülése 19U2. április 29-én f szerdán 213 A mai körülmények között alig várható, hogy egyedül Csanád vármegyének rövidesen mint­egy 60 millió téglát tudjanak rendelkezésére bocsátani, ennélfogva a rendelkezésre álló tégla elsősorban a megrongált házak helyre­hozásához szükséges. Mint anogyan korábban jeleztem, mintegy 4000 új házat kellene épí­teni. Ezeket természetesen vert falból kell építeni. Annyi tégla ugyanis nem lesz ak­korra, amikorra ezeket a házépítéseket meg kellene inditanii, hogy ezeknek alárakásához megfelelő mennyiség legyen, ugy hogy kény­telenek lesznek a házakat téglaalapozás nél­kül is felépíteni, hogy ez a 40ÜQ család, ami­kor a tél bekövetkezik, hajlékot tudjon kapni és fedél ala jusson. Tudnunk kell, ho^y Csa­nád vármegyében különben is igen nagyok a szociális feszültségek és ha ezt a nagy ka­tasztrófát vesszük tekintetbe, elsőrendű nem­zeti érdek, hogy legalább a lakáskérdés eny­hüljön és ebben a tekintetben a szükséges in­tézkedések megtörténjenek. Véleményem szerint egy ilyen nagy épí­tési programmot csak egy kormánybiztos lud keresztülvinni, aki mindezt egy kézben tudja irányítani. Hogy azonban ezek a ház­építések meginduljanak — mégpedig gyor­san meg kell ezeket t indítani — a házhely kérdését is el kell intézni. Ahhoz ugyanis, hogy be, lehessen költözni ezekbe a házakba még ennek az évnek folyamán, feltétlenül szükséges az, hogy az. építkezéseket még má­jusban vagy legkésőbb júniusban megindít­sák, hogy a házakat augusztusra tető alá le­hessen hozni, hogy azok kiszáradjanak. Ha ez nem történik meg, ha nem tudnak kiszáradni a házak, a beköltöző családok a legveszedel­mesebb helyzetbe kerülnek, mert a ki nem száradt házak dohosak, penészesek, egészség­telenek lesznek és mindegyik egy-egy fészke lesz a tüdővésznek és a megbetegedésnek. Annak azonban, hogy ez megtörténhessék, a punctum saliense az, hogy a megfelelő helye­ket azonnal igénybe lehessen venni. Majdnem minden község környékén van egy magasabb fekvésű hely, amely alkalmas arra, hogy oda az új házakat felépítsék. Tudni kell, hogy egész falvakat, egész falu­részeket kell más helyre áttelepíteni, mert "a régi lapos helyen nem lehet a házakat fel­építeni. A mi jogrendszerünk azonban nem ad módot arra, hogy ezeket a házhelyeket azonnal igénybe lehessen venni. Jogrendsze­rünknek ezen a hiányán bukott meg az utóbbi időkben a házhelykérdés. Ez volt az oka an­nak, hogy rossz, lapos fekvésű helyekre épí­tették fel ezeket a Faksz.-házakat, ezeket az egészen új telepítéseket, mert különben éve­kig elhúzódott volna a megfelelő, magasfek­vésű földeknek az igénybevétele, hiszen lassú a kisajátítási eljárás és hogy a hatóságok ezt elkerüljék, inkább megvették a legrosszabb helyeket, amelyekhez könnyen hozzájutottak és azokon építették fel a házakat. Ebben a tekintetben szeretnék a miniszter­elnök úrtól megnyugtató intézkedésről hallani. Meg vagyok győződve arról, hogy a kormány teljesen látja ennek a katasztrófának méreteit, és megvan benne a jószándék ahhoz, hogy a rászorultakon tényleg segítsen. Ha azonban nem történik megfelelő intézkedés a házhelyek­nek az igénybevételére, meg fog hiúsulni min­den jóakarat és hiába lesz megfelelő mennyi­ségű anyag is, akkor sem lehet megkezdeni a házak: újjáépítését. (Vajna Gábor: Ez általános, országos panasz!) A mostani háborús helyzet 39

Next

/
Oldalképek
Tartalom