Képviselőházi napló, 1939. XII. kötet • 1941. november 26. - 1941. december 22.
Ülésnapok - 1939-234
Az országgyűlés képviselőházának 23% nagy rész© tényleg nem volt itthon, ma azonban ennek a hat törvénynek az indokolása messze-messze mögötte marad az 1915. évi IV. te. klasszikus indokolásának. Az 1939. évi V. te. indokolása egyszerűen megállapítja, hogy választói névjegyzékek hiányában nem lehet gosdoskodni az országgyűlési képviselőválasztások megtartásáról, azonban előreláthatólag legkésőbben egy év alatt meg lehet az országgyűlési képviselőválasztásokat tartani és addig meg lehet tenni minden szükséges intézkedést, hogy ez megtartható legyen. Ez volt az egész indoka a behívásnak, viszont annak, hogy 1940 június 30-áig nem tartatott meg a választás,, seimmi néven nevezendő indoka nincs, mert, ha jól emlékszem, egyszer gróf Teleki Pál, akkori miniszterelnök úr állott fel itt a Házban és egy hozzá intézett kérdésre azt mondta, hogy nem lehetett megcsinálni, közbejött Erdély visszacsatolása és nincsenek meg a választói névjegyzékek. Az 1939:VI. te. indokolása azt mondja, hogy ezeket a különleges rendelkezéseket csak addig helyénvaló fenntartani, amíg a szükséges jogi előfeltételek megvalósulása után ezeken a te«- rületeken a uép maga választhatja meg képviselőit; bizonyosra vehető, hogy az eként rendelkezésre álló több, mint egy év alatt Kárpátalja területén a képviselőválasztások megtartásának akadálya nem lesz. Az 1940:XXVL te. minden különösebb indokolás nélkül kimondja azt, hogy mindaddig, amíg az erdélyi terület választó polgárai rendes úton országgyűlési képviselőt nem választhatnak. 63 képviselőt kell behívni. A törvényhatósági bizottsági és képviselő testületi választások elhalasztásának első indoka az unifikáció volt és az, hogy az egész országban egyszerre akar választatni a kormány, fenn akarja tartani az 1929. évi törvény rendelkezéseit és kimondja, hogy ez a választás előreláthatólag egy év alatt megtörténik. Az 1940:XXXL te. megint az unifikációra hivatkozik, de hivatkozik már egy új indokra is, a reformra. Ez a törvényjavaslat pedig kizárólag csak a reformra hivatkozik és azt mondja, hogy a kormánynak szándékában áll benyújtani a közigazgatásra vonatkozó reformjavaslatot, ez a javaslat előreláthatólaa: egy éven belül fog tárgyalás alá kerülni, sőt, ahogyan az előadó úr mondta, valószínű, hogy egy féléven beliii a választások meer is történhetnek. Amikor látjuk az 1915:1V. to. klasszikus indokolását, akkor ezek az indokok meglehetősen gyengéknek tűnnek fel és önkéntelenül az az érzése támad az országgyűlés tagjaiban, de a nemzet minden egyes tagjában is, hogy nem ezek az indokok azok, amelyek az elhalasztást szükségessé teszik, hanem ennek egészen más, sokkal mélyrehatóbb indokai van nak. Itt kell kitérnem arra, hogy a törvényjavaslat indokolása tényleg kimondja azt. hogy ezek a választások, ha most elhalászta! Tiak, előreláthatólag nem egy teljes esztendőre, hanem csak a törvényhozás további intézkedéséig fognak elhalasztatni. Én a régi példák ból okulok. 1939 májusában azt mondta a kor many, hogy körülbelül egy év múlva megtartja a felvidéki és ruszinszkói választásokat. A törvényhatósági bizottsági tagok választásának elhalasztásánál azt mondta, hogy egy évre van szükség, akkor már meglesz az együttválaszthatás minden előfeltétele. 1940 júniusában nem választottunk felvidéki &» ülése 1H1 december 12-én, pénteken. 607 ruszinszkói képviselőket, az 1940 december végén lejáró, már meghosszabbított mandátumok megint egy évvel meghosszabbíttatnak. Én nem vagyok abban a helyzetben, hogy el tudjam képzelni azt, hogy egy éven belül ezek a választások meglesznek. Ha pedig csak a legcsekélyebb, ok is van annak feltételezésére, hogy egy éven belül ezek a választások nem lesznek meg, akkor ezt a törvényjavaslatot neon így kellett volna benyújtani, hogy további intézkedésig Halaszthatja el a választásokat, hanem egy határozott, fix időpontot kellett volna megjelölni és ki kellett volna mondani azt. hogy a kormány a választásokat egy negyed- vagy téléven belül köteles megtartani. Ezt annál könnyebben meg lehetett volna tenni, mert hiszen a kormánynyilatkozatokból tudjuk már, hogy ez a reform, amely miatt most ezeket a választásokat elhalasztjuk, teljesen készen van már, ezt ide lehet hozni a Ház elé, gyorsan, sürgősen le lehet tárgyalni és az év első negyedében a választásokat is ki lehetne tűzni. Ezért határozati javaslatot nyújtok be. amelynek lényege az, hogy utasítsa a t. Ház a minisztériumot arra. hogy abban az esetben, ha ez a tárgyalás alatt álló törvényjavaslat törvényerőre emelkednék, -mint ahogyan nagyon jól tudom, hogy - törvényerőre fog emelkedni — a közigazgatással kapcsolatos reformjavaslatokat az 1942. év első negyedében terjessze a Ház elé és gondoskodjék ezeknek sürgős letárgyalásáról, valamint arról, hogy az elhalasztott törvényhatósági bizottsági és községi képviselőtestületi választások az 1942. év első felében megtartassanak. Ha a t. Ház ennek a határozati javaslatnak eleget tesz és a kormányt erre utasítja, akkor senkiben sem támadhat az a hátsó gondolat, hogy ennek az elhalasztásnak a hivatalos indokokon kívül valami más célja^ is van. De abban az esetben is. ha ezek az indokok, amelyeket a belügyminiszter úr a törvényjavaslat indokolásában előhoz, helyesek lennének, nézetem szerint ezeket az indokokat akkor is félre kellene tenni és minden körülmények között választatni kelleme. A választásnak — mind az országgyűlési képviselőválasztásnak, mind a törvényhatósági bizottsági és a képviselőtestületi tagok- választásának -— igen nagy, komoly célja van. Komoly^ céljuk van a választásoknak azért, mert bizonyos időközökben változik a politiíkai felfogás, s ez a politikai felfogás most a legutóbbi években és hónapokban még sokkal gyorsabban változott, mint azelőtt. Lehetetlenség az, hogy ma az 1929-es törvényhatósági bizottságokkal lehessen kormányozni az önkormányzatokat. Teljesen lehetetlenség az, hogy az 1929-ben megválasztott törvényhatósági bizottsági tagok fele 1935-ben kiesvén, most 1935-től kezdve egy teljesen megkövesedett állapot álljon elő. Méltóztassanak elképzelni, hogy ha bármilyen oknál fogva, mondjuk, egy elhalasztó javaslatnál fogva az országgyűlés képviselőháza, »mondjuk, 1931. évi állapotában ülne együtt — azért veszem az 1931. évi állapotot, mert ez efcik legközelebb 1929-hez — akkor ma Biró Pál, Bródy Ernő, Buchinger Manó, Büchler József, Dési Géza, Esztergályos János, Farkas István... (Szeder Ferenc: Mi baj van Esztergályossal 1 ?! — Egy hang balfelől: Legalább is keresztény! — Egy hang a baloldalon: Esztergályos meghalt!) Pardon, ezt visszavonom, I)e szociáldemokrata; mégseon vonom
