Képviselőházi napló, 1939. XII. kötet • 1941. november 26. - 1941. december 22.

Ülésnapok - 1939-234

Az országgyűlés képviselőházának 23% nagy rész© tényleg nem volt itthon, ma azon­ban ennek a hat törvénynek az indokolása messze-messze mögötte marad az 1915. évi IV. te. klasszikus indokolásának. Az 1939. évi V. te. indokolása egyszerűen megállapítja, hogy választói névjegyzékek hiányában nem lehet gosdoskodni az országgyűlési képviselőválasz­tások megtartásáról, azonban előreláthatólag legkésőbben egy év alatt meg lehet az ország­gyűlési képviselőválasztásokat tartani és addig meg lehet tenni minden szükséges intézkedést, hogy ez megtartható legyen. Ez volt az egész indoka a behívásnak, viszont annak, hogy 1940 június 30-áig nem tartatott meg a válasz­tás,, seimmi néven nevezendő indoka nincs, mert, ha jól emlékszem, egyszer gróf Teleki Pál, akkori miniszterelnök úr állott fel itt a Házban és egy hozzá intézett kérdésre azt mondta, hogy nem lehetett megcsinálni, közbe­jött Erdély visszacsatolása és nincsenek meg a választói névjegyzékek. Az 1939:VI. te. indokolása azt mondja, hogy ezeket a különleges rendelkezéseket csak addig helyénvaló fenntartani, amíg a szükséges jogi előfeltételek megvalósulása után ezeken a te­«- rületeken a uép maga választhatja meg képvi­selőit; bizonyosra vehető, hogy az eként ren­delkezésre álló több, mint egy év alatt Kár­pátalja területén a képviselőválasztások meg­tartásának akadálya nem lesz. Az 1940:XXVL te. minden különösebb in­dokolás nélkül kimondja azt, hogy mindaddig, amíg az erdélyi terület választó polgárai ren­des úton országgyűlési képviselőt nem választ­hatnak. 63 képviselőt kell behívni. A törvényhatósági bizottsági és képviselő testületi választások elhalasztásának első in­doka az unifikáció volt és az, hogy az egész országban egyszerre akar választatni a kor­mány, fenn akarja tartani az 1929. évi törvény rendelkezéseit és kimondja, hogy ez a válasz­tás előreláthatólag egy év alatt megtörténik. Az 1940:XXXL te. megint az unifikációra hivatkozik, de hivatkozik már egy új indokra is, a reformra. Ez a törvényjavaslat pedig kizárólag csak a reformra hivatkozik és azt mondja, hogy a kormánynak szándékában áll benyújtani a közigazgatásra vonatkozó reformjavaslatot, ez a javaslat előreláthatólaa: egy éven belül fog tárgyalás alá kerülni, sőt, ahogyan az előadó úr mondta, valószínű, hogy egy féléven beliii a választások meer is történhetnek. Amikor látjuk az 1915:1V. to. klasszikus indokolását, akkor ezek az indokok meglehe­tősen gyengéknek tűnnek fel és önkéntelenül az az érzése támad az országgyűlés tagjaiban, de a nemzet minden egyes tagjában is, hogy nem ezek az indokok azok, amelyek az elha­lasztást szükségessé teszik, hanem ennek egé­szen más, sokkal mélyrehatóbb indokai van nak. Itt kell kitérnem arra, hogy a törvény­javaslat indokolása tényleg kimondja azt. hogy ezek a választások, ha most elhalászta! Tiak, előreláthatólag nem egy teljes esztendőre, hanem csak a törvényhozás további intézke­déséig fognak elhalasztatni. Én a régi példák ból okulok. 1939 májusában azt mondta a kor many, hogy körülbelül egy év múlva meg­tartja a felvidéki és ruszinszkói választásokat. A törvényhatósági bizottsági tagok választá­sának elhalasztásánál azt mondta, hogy egy évre van szükség, akkor már meglesz az együttválaszthatás minden előfeltétele. 1940 júniusában nem választottunk felvidéki &» ülése 1H1 december 12-én, pénteken. 607 ruszinszkói képviselőket, az 1940 december végén lejáró, már meghosszabbított mandátu­mok megint egy évvel meghosszabbíttatnak. Én nem vagyok abban a helyzetben, hogy el tudjam képzelni azt, hogy egy éven belül ezek a választások meglesznek. Ha pedig csak a legcsekélyebb, ok is van annak feltételezésére, hogy egy éven belül ezek a választások nem lesznek meg, akkor ezt a törvényjavaslatot neon így kellett volna benyújtani, hogy további intézkedésig Ha­laszthatja el a választásokat, hanem egy ha­tározott, fix időpontot kellett volna megje­lölni és ki kellett volna mondani azt. hogy a kormány a választásokat egy negyed- vagy téléven belül köteles megtartani. Ezt annál könnyebben meg lehetett volna tenni, mert hiszen a kormánynyilatkozatokból tudjuk már, hogy ez a reform, amely miatt most ezeket a választásokat elhalasztjuk, teljesen készen van már, ezt ide lehet hozni a Ház elé, gyorsan, sürgősen le lehet tárgyalni és az év első negyedében a választásokat is ki lehetne tűzni. Ezért határozati javaslatot nyújtok be. amelynek lényege az, hogy uta­sítsa a t. Ház a minisztériumot arra. hogy abban az esetben, ha ez a tárgyalás alatt álló törvényjavaslat törvényerőre emelkednék, -­mint ahogyan nagyon jól tudom, hogy - tör­vényerőre fog emelkedni — a közigazgatással kapcsolatos reformjavaslatokat az 1942. év első negyedében terjessze a Ház elé és gon­doskodjék ezeknek sürgős letárgyalásáról, va­lamint arról, hogy az elhalasztott törvény­hatósági bizottsági és községi képviselőtestü­leti választások az 1942. év első felében meg­tartassanak. Ha a t. Ház ennek a határozati javaslat­nak eleget tesz és a kormányt erre utasítja, akkor senkiben sem támadhat az a hátsó gon­dolat, hogy ennek az elhalasztásnak a hivata­los indokokon kívül valami más célja^ is van. De abban az esetben is. ha ezek az indokok, amelyeket a belügyminiszter úr a törvény­javaslat indokolásában előhoz, helyesek lenné­nek, nézetem szerint ezeket az indokokat ak­kor is félre kellene tenni és minden körülmé­nyek között választatni kelleme. A választás­nak — mind az országgyűlési képviselőválasz­tásnak, mind a törvényhatósági bizottsági és a képviselőtestületi tagok- választásának -— igen nagy, komoly célja van. Komoly^ céljuk van a választásoknak azért, mert bizonyos időközökben változik a politiíkai felfogás, s ez a politikai felfogás most a legutóbbi években és hónapokban még sokkal gyorsabban vál­tozott, mint azelőtt. Lehetetlenség az, hogy ma az 1929-es törvényhatósági bizottságokkal lehessen kormányozni az önkormányzatokat. Teljesen lehetetlenség az, hogy az 1929-ben megválasztott törvényhatósági bizottsági ta­gok fele 1935-ben kiesvén, most 1935-től kezdve egy teljesen megkövesedett állapot álljon elő. Méltóztassanak elképzelni, hogy ha bár­milyen oknál fogva, mondjuk, egy elhalasztó javaslatnál fogva az országgyűlés képviselő­háza, »mondjuk, 1931. évi állapotában ülne együtt — azért veszem az 1931. évi állapotot, mert ez efcik legközelebb 1929-hez — akkor ma Biró Pál, Bródy Ernő, Buchinger Manó, Büch­ler József, Dési Géza, Esztergályos János, Farkas István... (Szeder Ferenc: Mi baj van Esztergályossal 1 ?! — Egy hang balfelől: Leg­alább is keresztény! — Egy hang a baloldalon: Esztergályos meghalt!) Pardon, ezt visszavo­nom, I)e szociáldemokrata; mégseon vonom

Next

/
Oldalképek
Tartalom