Képviselőházi napló, 1939. XII. kötet • 1941. november 26. - 1941. december 22.

Ülésnapok - 1939-234

508 Az országgyűlés képviselőházának 234. ülése IdUl december 12-én, pénteken* vissza. (Mozgás. — Elnök csenget.) Én nem a zteidók ellen beszélek, mindjárt rá méltóztatik Jönni, miről beszélek. Mondom méltóztassanak elképzelni, hogy Fábián Béla, Fenyő Miksa, Gál Jenő, Györki Imre, (Egy hang a szélsőbaloldalon: IS agyon jól érzik magukat!) Kabók Lajos, Kertész Miklós, Magyar Pál, Malasits Géza, Peyer Károly, Propper Sándor. Sándor Pál, Reisinger Ferenc, Szeder Ferenc. Vázsonyi János, "Weltner Jakab ülnének itt a magyar képviselőházban, akiket én nem azért soroltam fel, — amint erre később rá fos:ok térni — mért ezek zsidó vallásúak vagy zsidó fajnak, hanem azért, mert szociáldemokraták. (Szeder Ferenc: Ezek? Te jó Isten! — Elnök csenget.) Nagy László képviselőtársam ismertette az 1929-es törvényhatósági bizottság összetételét és kimutatta, hogy a budapesti törvényhatósági bizottságban összesen 21 szociáldemokrata volt és ezek közül 14 volt zsidó. Most méltóztassanak elképzelni, hogy ha az országgyűlés képviselőházában is a szociáldemokraták ugyanabban a számban ülnének, mint amennyien 1931-ben voltak, akkor miképpen lehetne képviselni azt a jobboldali irányzatot, amely nemcsak erről az oldalról, hanem a túlsó oldalról is, főleg túloldali képviselőtársaink egyik részénél állandóan tetszéssel találkozik? Erre azt is lehetne mondani, hogy hiszen meg lehetett volna szüntetni ezeknek a képviselőknek a képviselőházi tagságát valamilyen módon. De ne méltóztassanak elfelejteni, amire éppen Peyer Károly . képviselőtársam hivatkozott, hiogy a törvényhatóságokban most is hiába szüntetjük meg a zsidó törvényhatósági bizottsági tagok tagsági jogát, mert ezek a képviselők listán jöttek be — mint ahogyan 1931-ben is legnagyobb részük listán jött be, a törvényhatósági bizottságokba is listán kerültek be —; helyettük tehát nem zsidók, hanem keresztények, de ugyancsak szociáldemokraták kerülnének be (Kabók Lajos: Borzalmas!), már pedig ma, 1941-ben egy 1931-eS összeállítású parlamenttel kormányozni nem lehetne és az ország szekere egész biztosan kátyúba kerülne. ; Épp így a képviselőtestületi választásoknál is lehetetlenség az, hogy 1929-ben és 1935-ben megválasztott és megkövesedett képviselőtestülettel és törvényhatósági bizottsággal lehessen kormányozni, mert hiszen a törvényhatósági bizottságok igen jelentős testületek. Ezek tulajdonképpen középhatóságok. A törvényhatóság kicsiben magának az államnak életét éli és a törvényhatóságnak Önkormányzata, valamint az állami intézmények rendelkezéseinek végrehajtása folytán igen jelentős ténykedése van. Tényleg a magyar alkotniauybe rendezkedés szerint középhatósásrnak minősül. A törvényhatóságokat tehát igen fontosaknak kell tekintenünk és nem szabad ezeknek mandátumát most még további időre meghosszabbítani, amikor már három éve egyebet sem teszünk, mint meghosszabbítjuk. Említettem, i. Ház, hogy a meghosszabbításnak milyen indokait mondotta a kormány annakidején, amikor a javaslatokat a Ház elé terjesztette. Meg vagyok róla győződve, hogy mindenki így gondolkodik, mint én: ezek az indokok nem helytállóak, de nem is fedik a valódi indokot, vagy legalább is nem teljesen fedik a valódi indokot. A valódi indok az, hogy a rendszer fél attól, hogy ha itt a törvényhatósági és képviselőtestületi választásokat megtartja, akkor a szociáldemokraták helyett szélsőj

obboldaliaik kerülnek be a törvényhatóságokba és képviselőtestületekbe s felborul az ;i szépen megalkotott egyensúly, amely szerint még ma is 78 kormánypárti és 23 kormánytámogató van Budapest törvényhatóságában ós csak a többi ellenzéki. Felborulhat ez az egyensúly és előállhat az a helyzet, hogy a középhatóságokban, az önkormányzatokban szélsőjobboldaliak kerülnek többségbe a kormánnyal szemben. Mi történik akkor? „A ' választások eredménye nem mutatta meg tisztán az ország akaratát, mert hiszen a szavazatok száma egészen más aranyban küldte volna be a képviselőket az ország házába, mint ahogyan valójában bekerültek. De ezenfelül most a kormánypárt, a rendszer, itt a képviselőházban megerősödve a felvidéki, ruszinszkói, erdélyi behívásokkal, uralkodik és a rendszer minden néven nevezendő kívánságát keresztül tudja vinni. Ha most a törvényhatóságokban megtartjuk a választásokat és tegyük fel, az az eset következik be, hogy a szélsőjobboldal túlsúlyba kerül, ebben az esetben nem tudom, mit csinálna a belügyminiszter úr, mert hiszen a rendszer a maga útján halad, de ezzel szemben a középhatóságokban a szélsőjobboldaliak kerülnek túlsúlyba. A miniszter úr tel^ egy ilyen összeütközéstől, amely a középhatóság és az állami főhatóság között támadhat. Ez t az igazi oka, amiért a választásokat nem tartjuk meg. De ez nem jelentős ok; mint ahogyan Zermváry képviselőtársam mondotta, hogy milyen könnyű itt egy vádat a kormány, illetőleg a rendszer felé odadobni és azt mondani, hogy pártpolitikai szempontok indokolják a választások elhalasztását; mint mondta, egy tőmondattal ilyen súlyos vádat dobunk oda es azután kénytelen a kormánypárt mosakodni, a vád ellen védekezni. Ez nem egy tőmondattal odadobott vád, ez olyan megállapítás, amelynek én az indokait is megmondottam, de amelyeket nézetem szerint teljesen felesleges _ is megmondani, mert hiszen jól tudja őket mindenki, a túloldalon épp úgy, mint ezen az ol dalon ismerjük a valódi indokokat. T. Ház! Én nem akarok erről a kérdésről hosszasabban beszélni, mert hiszen ezt itt máiigen széles mederben és körben letárgyaltuk. Én hivatkozom arra, hogy az 1915 :IV. te. klaszszikus indokolása után és az után a tétele után, hogy ez az akkori elhalasztás semmiféle más elhalasztásnak további előzményéül nem szolgálhat, a magyar alkotmányossággal és az alkotmányos érzülettel ellenkezik, ha ezeket a választásokat most ismét elhalasztjuk. Éppen ezért én a javaslatot nem fogadom el. (Helyes lés és taps a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Boczonádi Szabó Imre jegyző: Incze Antal! Elnök: Incze Antal képviselő urat illeti a SZÓ, k"; 1 !' Incze Antal: T. Ház! Ez a törvényjavaslat, amelyet most tárgyalunk, tulajdonképpen két részből áll. Az egyik része a törvényhatósági és képviselőtestületi tagságok meghoszszabbítása és erre nézve tulajdonképpen a kormánynak az a fő indoka, hogy egyrészt háború van, másrészt pedig a visszacsatolt területeken nincsenek meg a megfelelő választói névjegyzékek és így nem lehet a választásokat megtartani. (Egy hang a szélsőbaloldalon: Elég idő van rá!) Egy kicsit sokat halljuk mi odaátról, hogy háború van. Ne méltóztassék tőlünk rossz néven venni, ha vindikálunk magunknak annyi felelősségérzetet, amennyi valóban minden közéleti férfiúban kell, hogy legyen Magyarországon is és higyje el nekünk a t. túloldal, ha valaki, akkor mi igazán tisztában vagyunk