Képviselőházi napló, 1939. XII. kötet • 1941. november 26. - 1941. december 22.

Ülésnapok - 1939-225

Az országgyűlés képviselőházának 225. a mezőgazdasági és ipari munkásság, valamint a kistisztviselők igényei kielégíthetők legyenek. Nem a luxusáruk termelésére, hanem a nemzeti termelésben dolgozók elsőrendű igényeinek kielégítpsére kell minden eszközzel törekednünk. Ezért a népruházati, illetőleg a néplábbeli gyártásában és szétosztásában érdekelt összes örökét egyesíteni kívánom, amely erők azután irányításom alatt — szűkkörű szakmai érdekek és mellékszempontok kikapcsolásával — a nemzet egyetemes célját és gazdasági kitartásunk ügyét szolgálják. Az erre vonatkozó intézkedések, a kapott minisztertanácsi felhatalmazás alapján már folyamatban vannak. Némi türelmet kérek a gyakorlati megvalósításhoz, mert az átfogó intézkedések hatása a gyakorlatban csak egy bizonyos idő múlva érvényesülhet. A leginkább nélkülözők ellátásának átmeneti biztosítására addig is egy népruházati akciót indítok meg a Hangya útján és egyelőre 100.000 méter olcsó szövetet, egymillió méter vászon- és flanel! árut, valamint olyan kötött-szövött árukat fogok szétosztani, amelyek a dolgozók és a gyermekek téli szükségleteit hivatottak a szegényebb néposztályok teherbíró képességével számolva valamennyire fedezni. Tisztelettel kérem válaszom tudomásulvételét. Budapest, 1941. évi imovember hó 20-án. Győr ffy-Ben gyei Sándor s. k.« Elnök: Méltóztatnak az írásbeli választ tudomásul venni? (Igen! Nem!) Akik a választ tudomásul veszik, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. A Ház a választ tudomásul veszi. (Matolcsy Mátyás: Máriássy »nem meri tudomásul venni, szombaton lesz a kamarai gyűlés!) Következik az interpellációk előterjesztése. Az első interpelláló lenne Keck Antal kép viselő úr, a képviselő úr azonban halasztást kért. Méltóztatnak a halasztást megadni! (Igen!) A Ház a halasztást megadja. Következik Andréka Ödön képviselő úr interpellációja. Kérem a képviselő urat, szíveskedjék a szövegét felolvasni. Mocsáry Ödön jegyző (olvassa): »Interpelláció a m. kir. iparügyi és m. kir. belügy; miniszter urakhoz a Budapest székesfővárosi temetkezéseknél a székesfőváros által előírt felesleges építőanyag (tégla) pazarlás, valamint a temetkezési helyek felhasználásánál a zsidóságnál nyújtott előnyök tárgyában. 1. Van-e tudomása az iparügyi miniszter úrnak arról, hogy a síremlékek felállításával kapcsolatos, a székesfőváros által kiadott építkezési szabályrendeletnek a keresztény síremlékek felállítására vonatkozó előírás szerint 270—280 tégla beépítésére van szükség, ugyanakkor az általában terméskőből épült és nagyobb zsidó síremlékek felállításánál megelégszenek a régi előírás szerinti 72 darab téglának az alapozáshoz való felhasználásával? 2. Van-e tudomása az iparügyi miniszter úrnak arról, hogy a régi szabályrendelet szerint előírt 72 darab tégla felhasználása évtizedeken keresztül bevált, ugyanakkor az 5 éy óta kívánt , nagyobb alapozással évente több mint egymillió darab tégla pazarlódik el feleslegesen? 3 Van-e tudomása a belügyminiszter úrnak arról, hogy még ma is nagyoblb kedvezményekiet élvez a zsidóság a temetkezési helyek, illetve temetők felhasználásánál, mint a KÉPVISELŐHÁZI ItfAPLÖ XÏT, ülése 19 Ul november 26-án, szerdán. 65 keresztények, amennyiben a keresztény temetkezési helyek, illetve parcellák 30 év, múltán ki lesznek ürítve, míg a zsidó sírok és temetők érintetlenek maradnak! 4. Hajlandó-e az iparügyi miniszter úr a belügyminiszter úrral, mint a székesfőváros felügyeleti hatóságával karöltve odahatni, hogy a síremlék építkezésénél a jelenlegi anyagpazarlás megszűnjön? 5. Hajlandó-e a belügyminiszter úr odahatni, hogy a zsidóságnak a temetkezéseknél a keresztényekkel szemben fennálló előnye megszűnjön.« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a »JBQ. Andréka Ödön: T. Ház! Az iparügyi tárca költségvetésének vitájánál szinte egyöntetűen megnyilvánult az az óhaj, hogy a hadigazdálkodásban tökéletes legyen az anyaggazdálkodás. Ugyanakkor a székesfővárosnál nagymértékű pazarlás áll fenn, amennyiben a síremlékek felállításánál az egysoros, vagyis 72 tégla felhasználásán túl 270—280 téglát használnak fel, vagyis úgynevezett duplasoros aláópítést kívánnak minden egyes síremléknél. Ez évi 5—6000 síremlék felállításának alapulvételevei egymillió tégla pazarlását, illetőleg felesleges felhasználását jelenti. (Zaj jobbfelől.) Évtizedeken keresztül bevált az egysoros aláépítés, vagyis a 72 tégla, hiszen a fővárosi temetőkben nem láttunk eldőlt síremlékeket, tehát ez megfelelő volt. Mégis, miért tértek át a 270—280 tégla felhasználására? Ne tessék ezt mással magya rázni, mint azzal, ami a valóságban megállapítható. Ma történik ez, amikor takarékoskodnunk kell. hiszen családi házak építéséről is szó lehet, meg kellene tehát takarítanunk sírhelyenként azt a 200 darab téglát; hiszen ez évente egymillió téglát jelent és ebből az egymillióból évente talán 1000 kislakást fel lehet ÁPÍteni. Miért történik ez? Egyszerűen azért, mert a főváros 30 óvenkint egy-egy sírparcellát kitelepít, (vitéz Lipcsey Márton: A földet is meg kell majd takarítani békésebb időkre.) A 30 ev múltán kitelepített sírhelyekből a főváros nagy hasznot tud a maga részére biztosítani, mert a beépített téglák — eltekintve a sírhelyektől — a főváros hasznát jelentik. (Zaj és derültség jobbfelőlj Igen tisztelt képviselő úr, tessék behatóan foglalkozni ezzel a dologgal és_meg

/ fogja látni, hogy a főváros már eleve biztosítja magának még a kiszedési illetéket is és ezenfelül megkapja a tégla mennyiséget is. Elnök: A képviselő úrnak ahhoz van joga, hogy interpellációt terjesszen elő a miniszter úrhoz, nem pedig ahhoz, hogy személyes tá madásokat intézzen ennek kapósán képviselő társai ellen. Andréka Ödön: A lényeg az, hogy ugyan akkor, amikor a főváros a keresztény síroknál előírja azt, hogy az aláépítéshez 270—280 tégla legyen felhasználva, ugyanakkor nem írja ezt elő a zsidó sírokra vonatkozólag, itt beéri 72 téglával. A lényeg továbbá az, hogy a zsidó síroknál a zsidó vallás tiltja az exhumálást ós itt még ma is 72 tégla támasztásával építik ezeket a sírokat Elnök: Kérem a képviselő urat, mérsékelje felháborodását. Andréka Ödön: Érthetetlen ez akkor, amikor a keresztény sírok tömege, 60—70 százaléka, egészen kis és könnyűsúlyú síremlékkel bír. (vitéz Tóth András közbeszól.) Elnök: vitéz Tóth András képviselő urát kérem, maradjon csendben, 9