Képviselőházi napló, 1939. XII. kötet • 1941. november 26. - 1941. december 22.
Ülésnapok - 1939-237
Az országgyűlés képviselőházának 237. nyilvánítja, mert erre semmiféle szükség 1 nincs. Mindenki tudja, hogy az izraelita vallás alapja a zsidók bibliája, a Tóra, de ezt a zsidóknak esak a magyarázattal szabad tanulniuk, ezt a magyarázatot pedig a Talmudbau találják meg. A Talmud a krisztusi evangéliummal szemben áll, annak tanaival teljesen ellentétben áll. Az evangélium a szeretet, a becsület, az erkÖlcsöség és az igazság alapján áll, a Talmud ellenben a gyűlöletet, a becstelenséget, az erkölcstelenséget, az igazságtalanságot hirdeti minden nemzsidóval szemben. T. Ház! Hogy a szeretetet mennyire nem tartják be a zsidók vallásukban, az, abból is látszik, hogy minden nemzsidót gojnak, tehát baromnak neveznek és a Talmudban erre vonatkozólag azt olvashatjuk, hogy egy nemzsidónak udvara a barmok istállójával egyenlő, egy nemzsidónak lakása nein tekinthető lakásnak, az ő testük mint a szamarak teste, a gojok legjobbjait öld meg. Hogy a tulajdonjogról milyen véleményük van a zsidóknak a Talmudban, azt is néhány sorban felolvasom, (olvassa): »Ha egy zsidónak ökre egy nemzsidó ökrét ledöfi, akkor ő, a zsidó nem tartozik kártérítéssel, ha azonban egy nemzsidónak ^ ökre egy zsidó ökrét döfi le, akkor az akár készakarva, akár nem készakarva történt, tartozik az egész kárt megtéríteni, mert Isten a nemzsidók vagyonát átadta az izraelitáknak«. Továbbá azt olvashatjuk (olvassa): »Egy nemzsidót egy peruta, azaz fillér csalásért is meg kell ölni és a kárt nincs joga megtéríteni, mert egy zsidónak gondot okozott«. T. Ház! A rablást illetően már Vajna képviselőtársam is felolvasott egy mondatot. Ezenkívül még azt találjuk a Talmudban (olvassa): »A lopás, rablás és egy szép asszony elrablása egy nemzsidónak egy másik nemzsidóyal szemben és nemzsidónak az izraelitával szemben tilos, de egy izraelitának egy nemzsidóval szemben meg van engedve«. Hogy a, munkabérek kifizetéséről mi a véleményük, azt a következőkép fejezi ki a Talmud (olvassa): »A munkabérek visszatartása egy nemzsidónak zsidóval szemben tilos, egy zsidónak nemzsidóval szemben meg van engedve. Egy zsidó testvérnek megrablása nines megengedve, egy nemzsidónak megrablása meg van engedve«. T. Ház! Ezekből mindenki esak azt a következtetést vonhatja le, hogy azt a vallást, amelynek ilyen tanai vannak, nem törvényesen elismerni, hanem igenis, rendőri felügyelet alá kell helyezni. Ezek a zsidók az iskoláikban, a zsinagógáikban (Egy hang a> szélsőbaloldalon: Ki kell telepíteni őket!) kizárólag nemzetellenes és hazafiatlan dolgokat tanulnak. A eión bölcseinek jegyzőkönyvéből világosan látszik, »ügy a zsidóság még mindig világuralomra tör. T. Ház! Hogy Krisztus Urunk a zsidókról, akik az izraelita vallás követői, mit mondott, azt Szent János evangéliumának 8. fejezetében olvashatjuk. Ebben azt mondja: »Mondák a zsidók, egy atyánk van, az Isten. Monda ezért nekik Jézus, ha Isten volna atyátok, bizonyosan szeretnétek engem, mert én Istentől származtam és jöttem, hiszen nem jöttem én magamtól, hanem Ö küldött engem. Miért nem ismertek rá az én beszédemre, mert nem tudjátok hallgatni az én igémet. Ti az ördög atyjától vagytok és atyátok kívánságait akarjátok cselekedni. Az gyilkos volt kezdet óta es az igazságban meg nem állott, mert nincs őbenne igazság. Amikor hazugságot szól, tulajdonából KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XiE. ülése 1941 december 18-án, csütörtökön. 597 beszél, minthogy hazug ő és a hazugság atyja. Én pedig, mivel az igazságot mondom, nem hisztek nekem«. T. Ház ! Ha nem akarunk prófétáljak lenni az Evangéliumnál, akkor ne akarjunk elismerni olyan vallást, amelynek követőiről az Evangélium szerint Krisztus Urunk megállapította, hogy tanaik az ördögtől származnak. Tehát ismételten kérem a kultuszminiszter urat, hogy a törvényes elismerés helyett helyezze az összes zsidó iskolákat, rabbiképző iskolákat és zsinagógákat rendőri felügyelet alá, mert többször előfordult, hogy ezekben a zsinagógákban gyűléseket tartottak és ott hazafiatlan és nemzetellenes híreket terjesztettek. T, Ház! Feltétlenül szükség volna egy tö 1 *vényjavaslatra, amely megtiltja a keresztény felekezetű magyar állampolgároknak zsidó, izraelita vallásra való áttérését. A székesfővárosi törvényhatósági bizottságban hangzott el az a megállapítás, hogy immár több mint kétezer magyar leány az ország szégyenére a zsidótörvény kijátszása céljából áttért az izraelita vallásra és így megesküdhettek a zsidókkal. Azért, mert ez a törvényjavaslat célját nem éri el, nem fogadom el. Elnök: Szólásra következik? Megay Károly jegyző: Nincs feliratkozva senki sem. Elnök: Kíván valaki szólni 1 (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom. A vallás- és közoktatásügyi miniszter úr kíván szólni. Hó man Bálint vallás" és közoktatásügyi miniszter: T. Ház! Méltóztassék nekem megengedni, hogy a Ház elé terjesztett törvényi javallatomról lényegében keveset bfeszéljek. Mindazt, amit erről a törvényről és a benne foglalt törekvésekről elmondani lehet, a szónokok itt a Ház előtt jóformán teljesen elmondották, hogy úgy mondjam, elvették a szót előlem. Tömböly képviselő lír, mint a javaslat előadója, ismertette magát a javaslatot és annak szempontjait, kiegészítve az indokolás megokoláBát újabb szempontokkal. Balás Károly képviselőtársaim a törvényjavaslatot jogi szempontból taglalta és igyekezett ennek a kérdésnek jogi vonatkozásait teljesen megvilágítani. Bálint József képviselő úr egyházi és dogmatikai szempontból világította meg a kérdést, amit nagyon érdekesen egészített ki ma KöziHorváth József képviselőtársunk (Úgy van! a jobboldalon.) nagyon magas színvonalú előadásával. Paál Árpád az elmúlt erdélyi húsz év szemszögéből nézi a zsidókérdést és ebből a szempontból világította meg e törvény szükségességét. Mosonyi képviselő úr történeti visszapillantást vetett a zsidókérdésre, amit Vajna képviselő úr — hogy úgy mondjam — legújabb kori történeti adatokkal igyekezett kiegészíteni. Raposányi képviselő úr .általánosságban foglalkozott a zsidókérdléssel s vé! gezetül most Közi-Horváth képviselő úr a vallás szabad gyakorlatának kérdését is felvetette, s megállapította, hogy ez a kérdés a vallás szabad gyakorlását tulajdonképpen nem érinti. Serényi képviselő úr pedig csatlakozván Balás Károly képviselő úr javaslatához, az át\ térési tilalom kérdésével foglalkozott. Mindezek után vajmi, kevés mondanivalóm marad s ezért inkább utalok ezekre a beszédekre és a törvényjavaslat indokolására. Külön kell megemlítenem azonban Bródy Ernőnek, az egyetlen a javaslat ellen felszólaló 82
