Képviselőházi napló, 1939. XII. kötet • 1941. november 26. - 1941. december 22.
Ülésnapok - 1939-237
598 Az országgyűlés képviselőházának 237. képviselő úrnak a felszólalását, aki igen megbecsülendő, bátor kiállással kelt a maga fajtája és felekezete védelmére itt a Házban. (Meskó Zoltán: Az egyetlen fajvédő itt! — Derültséfj a jobboldaton.) Csupán annyit kívánok Bródy képviselő úr fejtegetéseire megjegyezni, hogy a törvényjavaslat nem kívánja és nézetem szerint nem is érinti az egyéni vallásszabadság elvét, ennélfogva tehát »nem nyúlunk a valláshoz«, mert hiszen az egyéni vallásszabadság, illetve annak principiuma — ahogyan azt itt Bálint képviselő úr helyesen mondotta — az, hogy a vallását mindenki szabadon megvallhatja, mindenki szabadon gyakorolhatja és az állam e tekintetben megvédelmezi. Ez a szabad megvallás, szabad vallásgyakorlat és az állami védelem a jövendőre is biztosítva van minden hithű izraelitának. (Meskó Zoltán; Kinek!) Hithű izraelitának! (Meskó Zoltán: Azt hittem, »ifjú«!) Most már felmerül az a kérdés, hogy a keresztény felekezetről izraelita hitfelekezetre való áttérés tilalma beleütközik-e a vallásszabadságba, vagy sem! Egyes felszólaló urak úgy állították be a kérdést, mintha ez korlátozása volna a vallás szabadságnak. Lehetséges, én nem látom, hogy az egyéni vallásszabadság, vagyis a vallás szabad gyakorlása és megvallása elvébe beleütköznék, inkább arról van szó, hogy az áttérési tilalommal meg akarja akadályozni a javaslattevő — mert hiszen ez nem az én javaslatom, egyelőre csak elméletileg beszélek — a javaslattevő meg akarja akadályozni, hogy újabb törvényeink szerint a magyarságtól megkülönböztetett zsidóság, vagyis egy idegen fajta nemzeti vallását vegyék fel a magyar közösséghez tartozók. Lényegében tehát az illető képviselő urak nem a vallásszabadságot akarják korlátozni. Mosonyi képviselő iir idézte Vaszary Kolost, az ő szavai értelmében a javaslattevők is nemzetnek tekintik a zsidóságot és vallását is nemzeti vallásnak és ezért lehetetlennek tartják, hogy abba más nemzetiségű, vallású, fajú, vagyis magyar egyén átléphessen. Ez a kiindulópontja a javaslatnak, ahogyan az illető urak velem közölték. Balás Károly képviselő úr javasolta ilyen szakasz felvételét s később azután több képviselő úr, csaknem valamennyi felszólaló csatlakozott ehhez a javaslathoz, s legutóbb Serényi képviselő úr ismét felvetette azt, hogy egy szakasz vétessék fel a törvénybe^ amely a keresztény felekezetek tagjait eltiltja az izraelita hitfelekezetre való áttéréstől. Ezt a javaslatot mi a bizottságban meg fogjuk tárgyalni a részletes tárgyalás alkalmával. (Helyeslés. — Meskó Zoltán: Aki ilyen, az csak menjen! Ne csúfítsa a mi felekezetünket!) A javaslat mindenesetre alapos megvitatást érdemel. Paál Árpád képviselő úr felhívta a figyelmemet arra is, hogy a különböző izraelita felekezetek, illetőleg ágazatok nagyon eltérnek egymástól, igen lényegesen eltérő szervezetük van és felhívott, hogy ezeknek a szervezeti szabályait felül kellene vizsgálni és ellenőrizni kellene az ebben foglaltakat, vájjon megfelelnek-e az állami törvényeknek. Én törvényes jogkörömben mint felügyelő-hatóság ezt a vizsgálatot természetesen megejthetem és minden esetben meg is teszem, ha ennek szüksége mutatkozik. Ugyanezt válaszolom Mosonyi és Rapcsányi képviselő uraknak arra a javaslatára, — amelyhez legújabban Serényi képviselő úr is csatlakozott — amelyben azt j kívánják, hogy az elismerés ne törvénnyel ! ülése 19Ul december 18-án, csütörtökön. történjék meg, mert hiszen meg kell ismernünk az izrealita hitfelekezet hitelveit és szabályait. Ezeket a hitelveket mi ismerjük és törvényes jogkörben, amennyiben ezek törvényellenesek volnának, vagy ilyen cselekményekre vezetnének, mindig módomban áll felügyeleti jogkörben közbelépni. Ennélfogva feleslegesnek tartom a törvénynek ezt a módosítását. Mosonyi képviselő úr a vagyonszerzés megakadályozását is törvénnyel kívánja kimondani. Erre nincs szükség, mert az 1895. évi XLIII. te. az elismert felekezetek vagyonszerzését bizonyos vallási ingatlanokra korlátozza, nevezetesen templom, temető, iskola, jótékonycélú intézmény és alkalmazottak lakása azok az ingatlanok, amelyeket elismert vallásfelekezet szerezhet, de más ingatlanok szerzésére a törvény szerint nincsen joga. Balás képviselő úr helyesen mondja, hogy ez a törvényjavaslat voltaképpen deklaratív törvényjavaslat, amely bizonyos fokig már meglévő állapotot önt új jogi formába. Szükség van rá azért, mert — mint az előadó úr igen helyesen kifejtette — belső ellenmondás van abban, hogy különös közjogi kiváltságokat élvezzen az a felekezét, amelynek a tagjai egyéni, magán- és közjogaikban máilényegesen korlátozva vannak azon a címen, — a zsidótörvénynek, ha jól emlékszem, boldogult Teleki Páltól származó indokolása szerint — hogy a nemzetnek ártalmára vannak. Itt egy belső ellenmondás van és ez a törvényjavaslat az 1938. évi XV. tc.-nek, az 1939. évi IV. tc.-nek, az 1941. évi XV. tc.-nek és, ha jól tudom, az 1941. évi XLVII. tc.-nek mintegy természetes folyománya lévén, ide kellett vele a Ház elé jönnöm. Beterjesztettek még Rapcsányi és Vajna képviselő urak két határozati javaslatot is. Azt hiszem, hogy ezeknek a határozati javaslatoknak az elutasítását kell kérnem a t. Háztól. (Szöllősi Jenő: Kár!) Kérem, hogy a törvényjavaslatot általánosságban elfogadva, ezeket a határozati javaslatokat méltóztassanak elutasítani. (Ëlfenzês és taps jobbfelâl és középen.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a törvényjavaslatot általánosságban elfogadni 1 ? (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot általánosságban elfogadja. A vita során Rapcsányi László képviselő úr határozati javaslatot nyújtott be. amelyben utasíttatni kívánja a kormányt olv zsidótörvény benyújtására, amely úgy kulturális, mint gazdasági vonatkozásaiban a zsidókérdést gyökeresen megoldja. Méltóztatnak a határozati javaslatot elfogadni? (Nem! Igen!) A Ház a határozati javaslatot elveti. Ugyancsak határozati javaslatot nyújtott be Vajna Gábor képviselő úr ÍB és ebben utasíttatni kívánja a kormányt, hogy a zsidó hitfelekezet elleni izgatás címén folyamatban lévő büntető ügyekben az eljárást azonnal szüntesse meg és az ezek miatt már jogerősen elítélt személyek az 1940. évi XVIII. tc.-től függetlenül rehabilitáltassanak. (Meskó Zoltán: Helyes!) Méltóztatnak e határozati javaslatot elfogadni? (Ige n ! Nem!) Kisebbség. A Ház a határozati javaslatot elveti. A javaslattal részleteiben a közoktatásügyi bizottság fog foglalkozni.
