Képviselőházi napló, 1939. XII. kötet • 1941. november 26. - 1941. december 22.

Ülésnapok - 1939-237

592 Az országgyűlés képviselőházának 237. ülése 19 hl december -18~án, csütörtökön* zsidói) Nem azt mondottam, hogy zsidó, hanem azt, hogy szabadkőműves helyettes főmester. (Maíasits Géza: Az igen!) Egyébként á nagyváradi katolikus jogakadémiának volt tanára, később bécsi kommunista, bolsevista követ. Megírta a zsidóság útjának: történetét és ebben a szabadkőművesség történetét is öszszéf ogialta. Amikor a Társadalomtudományi Társaság, mint a szabadkőművesség egyik alapítása ezt a könyvet tagjainak és a zsidóságnak megvételre ajánlotta, szó szerint a következő ajánlást küldte ki (olvassa): »A magyar szabadkőművesség és zsidóság összeforrt, mert amikor Magyarországon a kor a szabadelvűsedet követelte, akkor a zsidóság állott melléje a legnagyobb tömegben. Ha tehát magyar ember a zsidóságról ír és a magyar zsidóság sorsát: tárgyalja, akkor a szabadkőművesség külső történetét is írja meg vele, Ezért a zsidóságról írt könyve Ágoston Péternek a szabadkőművességet is kell hogy érdekelje«. T. Ház! Ezzel tulajdonképpen meg akartam jelölni azt az utat, amelyet a zsidó faj a szabadkőművességgel párhuzamosan 1868 óta Magyarországon a magyar fajta és a magyar nép ellen követett. 1868-tól kezdve az 1918-as összeomlásig összesen 119 szabadkőműves páholy alakult. Az idők során értették az útját és módját, hogy^ az úgynevezett szabadelvű gondolkozáson és a szabadelvű kormányokon keresztül hogyan kell hatalomra törni, és a magyarságot, az államalkotó elemeket az ország \"es&ető állásaiból munkahelyeiről hogyan kell kiszorítani. A szociáldemokrata • szakszervezetek és a párt megalakítása szintén a szabadkőművesek irányítása mellett történt.^ Sajtónk lassacskán átvándorolt a szabadkőművesség^ kezébe; magyar sajtó már a világháborúelőtt, az 1900-as évek elején alig volt és az egész sajtó, az irodalom, a, színház, az úgynevezett zsidó szellemiséget hirdette, amely teljesen elüt a krisztusi tanítástól, a krisztusi keresztény erkölcstől. Legyen szabad csak egy-két sort idéznem a Talmudból. A csalással és rablással kapcsolatban azt mondja a Talmud, hogy (olvassa): »Egy testvérednek, izraelitának megrablása tilos, de egy nemzsidónak megrablása meg van engedve«. En nem akarok többet felolvasni a Talmudból, ezzel mindent megmondottam, megmondottam, hogy mi az a zsidó erkölcsiség. T. Ház! A következő lépések voltak azután a föld megszerzésére irányuló törekvések, tudván azt, hogy akié a föld, az© a hatalom. Megindult az Amerikába való kivándorlás és hogy mi ma másfél millió Amerikába kivándorolt magyarról beszélünk, akik talán a magyar faj részére nagyrésziben elvesztek, annak indító okait ott kell keresni, hogy nem volt elég a feudális nagy birtokpolitika, hanem a zsidóság még megfelelő propagandával igyekezett kivándorló irodákon keresztül Ameri kába kivándoroltatni magyarjainkat, véreinket, (Egy hang a szélsőbaloldalon: Állami szubvencióval!) sőt, még állami szubvenciót is szereztek rá a szabadelvű kormányoktól. Kerestek a kivándorlók földjeinek eladásán, kerestek a hajójegyen, kerestek az Amerikába kivándorolt magyarok pénzének visszautalásán. Itt a magyar parlamentben 1884-ben egy dr. Mezei Ernő nevű képviselő egy alkalommal oda merte kiáltani a szembenálló szélsőjobboldalnak, a magyarság jogaiért harcoló képviselőknek: Ha pedig nem tetszik önöknek a mi hatalomra jutásunk, — tudniillik a zsidóság hatalomra jutása — úgy vándoroljanak ki. Ez a kivándorlás valóban tízezres tömegek bej i megindult abban az időben. (Gr. Serényi Miklós: Százezres!) Százezrek és milliók leltek belőle. Ez a szellem végigvonult a napi élet minden megnyilvánulásán. Emlékezzünk csak vissza az erkölcstelen színdarabokra. Emlékezzünk csak vissza azokra az időkre, amikör Budapest székesfővárosból, a keresztény régi Budából és Pestből zsidó Budapest lett. (Halmai János: Ma is az!) Ugyanakkor a szabadelvű gondolkodás révén szabadkőművesek kerültek a felső állami vezetésbe. Az iskolákat az elemi oktatástól az egyetemekig —•' hiszen majdnem 150 egyetemi professzorunk volt szabadkőműves — szabadkőművesek szállták meg. Már a kis elemista lelkét kezdték megfertőzni istentelen és erkölcstelen gondolatokkal. Hirdették, hogy a vallás magánügye mindenkinek, hirdették azt, hogy ha a papok valláserkölcsileg nevelni akarnak, azt tegyék az iskolán kívül, vallásoktatásra nincs szükség. Később a mozidarabok a régiv keresztény tisztességes erkölcs lerombolására törekedtek. Azután emlékezzünk csak vissza a Színházi Életre, amely még a közelmúltban itt létezett, amely minden fodrászüzletben ott volt, amely minden kis varróleánykának kezében ott volt, s amely hirdette a szépségversenyt, a testkultuszt, ahol magyar lányokat biztattak arra, hogy jöjjenek szépségversenyre, vetkőzzenek meztelenre, hogy ott kéjelgő öreg zsidók bírálgassák azt, hogy ki érdemes az első, a második és harmadik díjra. Nagyon helyes volt az akkori kormánynak az az intézkedése, azt hi; szem, két évvel ezelőtt, hogy a Színházi Élet és a többi hasonló ilyen újságot betiltotta. (Palló Imre: Más címmel tovább él. — Maíasits Géza: Ugyanabban a szellembenl — Palló Imre: Úgy van! Ugyanabban a szellemben!) Eennartották a Házassági Jogi Szemlét, amelynek egyéb célja nem volt, mint a válást propagálni. Tanácsokat adtak, hogy hogyan kell elválni, hogyan lehet a gyermektartási és nőtartási 'kötelességek alól kibújni. T. Ház! Aki Cgy népet a családi életben támad meg, az a népnek pusztítására és tönkretételére tör. Mert ha a magyar apák otthagyják a magyar anyákat s gyermekeikről nem gondoskodnak, akkor azok a gyermekek elzüllenek és szeretném én azt látni, hogyan lehetne elzüllött gyermekből egészséges magyar generációt teremteni. Folytathatnám, t. Ház, ennek a sok súlyos problémának megbeszélését a végletekig; azonban itt most nem az a cél. A cél az, hogy mégvizsgáljuk, vájjon a zsidóság, illetőlég az izraelita hitfelekezet és rajta keresztül a zsidó faj érdemes volt-e az egyenjogúsításra és érdemes volt-e arra, hogy^ a bevett ^vallásfelekezetek közé, magunk közé, a kereszténység közé befogadjuk. A kultuszminiszter úr maga a törvényjavaslat indokolásának harmadik oldalán éppen azt mondja, hogy a politikai bírálatot mellőzve, nem akar vitába bocsátkozni a fpjől, hogy 1895-ben. annakidején volt elődje miért vitte keresztül ezt a javaslatot. Eri'- megmondom, hogy miért: mert a szabadkőművesség, a szabadelvűség érdekei így kívánták. Ha nem adtak volna hatalmat, terjeszkedésig lehetőséget a zsidóságnak mint fajnak és mint felekezetnek, akkor Európa forradalmasítása, Magyarország feldaraboltatása és 1918 október 3Í-ike nem. következett volna be. T. Ház! Szegény Istóczynak, Verhóvaynak