Képviselőházi napló, 1939. XII. kötet • 1941. november 26. - 1941. december 22.

Ülésnapok - 1939-237

592 Az országgyűlés képviselőházának 237. ülése 19 hl december -18~án, csütörtökön* zsidói) Nem azt mondottam, hogy zsidó, ha­nem azt, hogy szabadkőműves helyettes fő­mester. (Maíasits Géza: Az igen!) Egyébként á nagyváradi katolikus jogakadémiának volt tanára, később bécsi kommunista, bolsevista követ. Megírta a zsidóság útjának: történetét és ebben a szabadkőművesség történetét is ösz­széf ogialta. Amikor a Társadalomtudományi Társaság­, mint a szabadkőművesség egyik ala­pítása ezt a könyvet tagjainak és a zsidóság­nak megvételre ajánlotta, szó szerint a követ­kező ajánlást küldte ki (olvassa): »A magyar szabadkőművesség és zsidóság összeforrt, mert amikor Magyarországon a kor a szabadelvű­sedet követelte, akkor a zsidóság állott melléje a legnagyobb tömegben. Ha tehát magyar em­ber a zsidóságról ír és a magyar zsidóság sor­sát: tárgyalja, akkor a szabadkőművesség külső történetét is írja meg vele, Ezért a zsidóság­ról írt könyve Ágoston Péternek a szabadkő­művességet is kell hogy érdekelje«. T. Ház! Ezzel tulajdonképpen meg akar­tam jelölni azt az utat, amelyet a zsidó faj a szabadkőművességgel párhuzamosan 1868 óta Magyarországon a magyar fajta és a magyar nép ellen követett. 1868-tól kezdve az 1918-as összeomlásig összesen 119 szabadkőműves pá­holy alakult. Az idők során értették az útját és módját, hogy^ az úgynevezett szabadelvű gondolkozáson és a szabadelvű kormányokon keresztül hogyan kell hatalomra törni, és a ma­gyarságot, az államalkotó elemeket az ország \"es&ető állásaiból munkahelyeiről hogyan kell kiszorítani. A szociáldemokrata • szakszervezetek és a párt megalakítása szintén a szabadkőművesek irányítása mellett történt.^ Sajtónk lassacskán átvándorolt a szabadkőművesség^ kezébe; ma­gyar sajtó már a világháborúelőtt, az 1900-as évek elején alig volt és az egész sajtó, az iro­dalom, a, színház, az úgynevezett zsidó szelle­miséget hirdette, amely teljesen elüt a krisz­tusi tanítástól, a krisztusi keresztény erkölcs­től. Legyen szabad csak egy-két sort idéznem a Talmudból. A csalással és rablással kapcso­latban azt mondja a Talmud, hogy (olvassa): »Egy testvérednek, izraelitának megrablása tilos, de egy nemzsidónak megrablása meg van engedve«. En nem akarok többet felolvasni a Talmudból, ezzel mindent megmondottam, megmondottam, hogy mi az a zsidó erkölcsiség. T. Ház! A következő lépések voltak azután a föld megszerzésére irányuló törekvések, tud­ván azt, hogy akié a föld, az© a hatalom. Megindult az Amerikába való kivándorlás és hogy mi ma másfél millió Amerikába kiván­dorolt magyarról beszélünk, akik talán a ma­gyar faj részére nagyrésziben elvesztek, annak indító okait ott kell keresni, hogy nem volt elég a feudális nagy birtokpolitika, hanem a zsidóság még megfelelő propagandával igye­kezett kivándorló irodákon keresztül Ameri kába kivándoroltatni magyarjainkat, vérein­ket, (Egy hang a szélsőbaloldalon: Állami szubvencióval!) sőt, még állami szubvenciót is szereztek rá a szabadelvű kormányoktól. Ke­restek a kivándorlók földjeinek eladásán, ke­restek a hajójegyen, kerestek az Amerikába kivándorolt magyarok pénzének visszauta­lásán. Itt a magyar parlamentben 1884-ben egy dr. Mezei Ernő nevű képviselő egy alkalom­mal oda merte kiáltani a szembenálló szélső­jobboldalnak, a magyarság jogaiért harcoló képviselőknek: Ha pedig nem tetszik önöknek a mi hatalomra jutásunk, — tudniillik a zsidó­ság hatalomra jutása — úgy vándoroljanak ki. Ez a kivándorlás valóban tízezres tömegek bej i megindult abban az időben. (Gr. Serényi Miklós: Százezres!) Százezrek és milliók lel­tek belőle. Ez a szellem végigvonult a napi élet min­den megnyilvánulásán. Emlékezzünk csak vissza az erkölcstelen színdarabokra. Emlékez­zünk csak vissza azokra az időkre, amikör Budapest székesfővárosból, a keresztény régi Budából és Pestből zsidó Budapest lett. (Hal­mai János: Ma is az!) Ugyanakkor a szabad­elvű gondolkodás révén szabadkőművesek ke­rültek a felső állami vezetésbe. Az iskolákat az elemi oktatástól az egyetemekig —•' hiszen majdnem 150 egyetemi professzorunk volt sza­badkőműves — szabadkőművesek szállták meg. Már a kis elemista lelkét kezdték megfertőzni istentelen és erkölcstelen gondolatokkal. Hir­dették, hogy a vallás magánügye mindenki­nek, hirdették azt, hogy ha a papok valláser­kölcsileg nevelni akarnak, azt tegyék az isko­lán kívül, vallásoktatásra nincs szükség. Ké­sőbb a mozidarabok a régiv keresztény tisztes­séges erkölcs lerombolására törekedtek. Az­után emlékezzünk csak vissza a Színházi Életre, amely még a közelmúltban itt létezett, amely minden fodrászüzletben ott volt, amely min­den kis varróleánykának kezében ott volt, s amely hirdette a szépségversenyt, a testkul­tuszt, ahol magyar lányokat biztattak arra, hogy jöjjenek szépségversenyre, vetkőzzenek meztelenre, hogy ott kéjelgő öreg zsidók bírál­gassák azt, hogy ki érdemes az első, a második és harmadik díjra. Nagyon helyes volt az ak­kori kormánynak az az intézkedése, azt hi; szem, két évvel ezelőtt, hogy a Színházi Élet és a többi hasonló ilyen újságot betil­totta. (Palló Imre: Más címmel tovább él. — Maíasits Géza: Ugyanabban a szellembenl — Palló Imre: Úgy van! Ugyanabban a szellem­ben!) Eennartották a Házassági Jogi Szem­lét, amelynek egyéb célja nem volt, mint a válást propagálni. Tanácsokat adtak, hogy hogyan kell elválni, hogyan lehet a gyermek­tartási és nőtartási 'kötelességek alól kibújni. T. Ház! Aki Cgy népet a családi életben tá­mad meg, az a népnek pusztítására és tönkre­tételére tör. Mert ha a magyar apák otthagy­ják a magyar anyákat s gyermekeikről nem gondoskodnak, akkor azok a gyermekek elzül­lenek és szeretném én azt látni, hogyan lehetne elzüllött gyermekből egészséges magyar gene­rációt teremteni. Folytathatnám, t. Ház, ennek a sok súlyos problémának megbeszélését a végletekig; azon­ban itt most nem az a cél. A cél az, hogy még­vizsgáljuk, vájjon a zsidóság, illetőlég az izrae­lita hitfelekezet és rajta keresztül a zsidó faj érdemes volt-e az egyenjogúsításra és érdemes volt-e arra, hogy^ a bevett ^vallásfelekezetek közé, magunk közé, a kereszténység közé befo­gadjuk. A kultuszminiszter úr maga a tör­vényjavaslat indokolásának harmadik oldalán éppen azt mondja, hogy a politikai bírálatot mellőzve, nem akar vitába bocsátkozni a fpjől, hogy 1895-ben. annakidején volt elődje miért vitte keresztül ezt a javaslatot. Eri'- megmon­dom, hogy miért: mert a szabadkőművesség, a szabadelvűség érdekei így kívánták. Ha nem adtak volna hatalmat, terjeszkedésig lehetősé­get a zsidóságnak mint fajnak és mint feleke­zetnek, akkor Európa forradalmasítása, Ma­gyarország feldaraboltatása és 1918 október 3Í-ike nem. következett volna be. T. Ház! Szegény Istóczynak, Verhóvaynak

Next

/
Oldalképek
Tartalom