Képviselőházi napló, 1939. XII. kötet • 1941. november 26. - 1941. december 22.

Ülésnapok - 1939-237

nOO Az országgyűlés képviselőházának 237. alapján az igazolóválasztmányok a zsidó tör­vényhatósági bizottsági és képviselőtestületi tagok megbízatásának megszűnésével kapcso­latosan reájuk bízott feladatot december 31-e után is elláthatják. Az indítvány a szükséges átmeneti rendelkezések kiadására ad felha­talmazást a belügyminiszternek. Új 8. §. À bizottság szükségesnek látta a 7. § után egy új 8. Vnak a felvételét (ol­vdma): >>8. i (1) Az 1946. évi december hó 31. napjáig az állami rendszerű IX. fizetési osz­tályba, Budapest székesfővárosnál az ennek megfelelő fizetési osztályba sorozott köz­igazgatási fogalmazási állásokra alkalmazni lehet azt is, akinek a fennálló jogszabályokban megszabott elméleti képesítése megvan, de a gyakorlati közigazgatási vizsgát még nem tette le. Az ilyen tisztviselő magasabb fize­tési osztályba sorozott állásra csak abban az esetben alkalmazható, illetőleg magasabb fize­tési osztályba csak abban az esetben léptet­hető elő, ha a gyakorlati közigazgatási vizs­gát letette. (2) Az 1933:X VI. te. 39. §-ának (10) bekez­dése hatályát veszti.« E § rendelkezésének felvételénél a bizott­ság magévá tette az előadónak alábbi indoko­lását : A fennálló jogszabályok értelmében az ál­lami rendszerű IX., illetőleg Budapest szé­kesfővárosnál az ennek megfelelő fizetési osz­tályba sorozott közigazgatási fogalmazási ál­lásokra csak azt lehet alkalmazni, illetőleg elő­léptetni, aki a gyakorlati közigazgatási vizs­gát letette. A megsokasodott közigazgatási feladatok­ban ma jelentkező nagy munkateher, a köz­igazgatási tisztviselők munkaerejének és ide­jének fokozott igénybevétele alig engednek időt ós módot arra, hogy a üst-viselők a. közigaz­gatási vizsgára megfelelően elkészüljenek. Hátráltatja különösen a fiatalabb tiszt­viselők készülését az a körülmény is, hogy az elmúlt év alatt gyakran kellett katonai szolgá­latot teljesiteniök és ez a körülmény a most dúló háború következtében még fokozottabb mértékben áll fenn. Mindezek eredményeképpen a tisztviselők nagy része önhibáján kívül olyan helyzetbe kerül, hogy bár van üres állás és a tisztvi­selő szolgálati ideje is már indokolttá tenné a IX. fizetési osztályba való előléptetését, mégis elesik ettől a miatt, mert a törvényben felté­telként kikötött közigazgatási vizsgát nines ideje letenni. Ezt a méltánytalan helyzetet szünteti mes" az új 8. § és öt évig terjedő átmeneti időre módot ad arra, hogy a tisztviselők gyakorlati vizsga nélkül is bekerülhessenek a IX. fizetési osz­tályba. A § (2) bekezdése hatályon kívül helyezi az 1933:XVL, te. 39. Va (10) bekezdésének azt a rendelkezését, amely szerint a tisztviselő ál­lását veszti, ha a gyakorlati vizsgát 6 év alatt nem teszi le. A törvényhozást ezeknek a rendelkezések­nek felvételével — annakidején — kétségtelc­, nül az a helyes elgondolás vezette, hogy az u tisztviselő, aki a gyakorlati vizsgát nem képes letenni, az ne maradhasson meg a közszolgá­latban, mert annak a feladatkörnek az ellá­tására, amelyre alkalmazták, nem alkalmas. A törvénynek a fentebb említett szigorú rendelkezése a gyakorlatban a kitűzött céllal ellentétes eredményre vezetett. Abban az eset­iilése 194-1 december 18-án, csütörtökön. ben ugyanis, ha a vizsga letételének sikerte­lensége a jelöltnek a szolgálatból való elbo­csátását vonja maga után, a vizsgáztató cenzor olyan lelkiismereti kérdés elé állíttatik — a jelölt exisztenciájáról lévén szó — amelynek eredményeként gyakran a teljesen készületlen és tudatlan jelöltek is megkapják a képesítő oklevelet és ezzel megnyílik előttük az út a legmagasabb fizetési osztályokig. Gyakorlati szempontból tehát sokkal he­lyesebb, ha a vizsga sikertelensége nem vonja maga után a szolgálatból elbocsátást, mert így a cenzor a legszigorúbb mértéket alkalmaz­hatja, tekintet nélkül azokra az emberiességi szempontiokra, amelyek a döntést kétségtelenül befolyásolják, ha a kedvezőtlen döntés a szol­gálatból való elbocsátást vonja maga után. Az új 8. § közbeiktatására való tekintettel a bizottság- az eredeti 8. § számát 9. §-ra he­lyesbítette. A bizottság egyébként úgy találta, hogy a törvényjavaslat egyéb rendelkezései megfelel­nek azoknak a céloknak, amelyeket a törvény­javaslathoz fűzött miniszteri indokolás feltárt. Elnök: Következik a határozathozatal. Ha­tározatunkat a házszabályok értelmében vita nélkül hozzuk meg. Kérem a jegyző urat, szí­veskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni. Megay Károly jegyző (felolvassa a tör­vényjavaslat címét és az 1—9. §-okat.) A Ház a címet és az 1—9. §-okat elfogadja. Elnök: A javaslattal ekként részleteiben is végeztünk; tárgyalás ós hozzájárulás végett a felsőházhoz tesszük át. Napirendünk következő pontja a visszafog­lalt délvidéki területeknek a Magyar Szent Koronáihoz visszacsatolásáról és az országgal egyesítéséről szóló törvényjavaslat szakaszai felett való döntés. Következik a határozathozatal. A határoza­tot a házszabályok értelmében vita nélkül hoz­zuk meg. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a javas­lat címét felolvasni. Megay Károly jegyző (olvassa a törvényja­vaslat címét és 1—11. §-ait. A Hm a törvény­javaslatot elfogadta.) Elnök: Ekképpen a javaslattal most már részleteiben is végeztünk s tárgyalás és hozzá­járulás végett a felsőházhoz tesszük át. A miniszterelnök úr kíván szólni. Bárdossy László miniszterelnök: T. Ház! (Halljuk! Halljuk!) Van szerencsém a Berlin­ben 1940 július 20-án kelt magyar-német kon­zuli egyezmény becikkelyezéséről szóló tör­vényjavaslatot benyújtani. A javaslat előadó­jául Spett Ernő országgyűlési képviselő urat, helyetteséül pedig Zih Károly országgyűlési képviselő urat kértem fel. Kérem a t. Házat, méltóztassék a törvényjavaslatnak és az indo­kolásnak kinyomatását és szétosztását elren­delni s a törvényi avaslatot részletes tárgyalás és jelentéstétel végett a képviselőház külügyi, igazságügyi, valamint közgazdasági és közle­kedésügyi bizottságaihoz utasítani. Elnök: A Ház a javaslatot kinyomatja, tag­jai között szétosztatja; a miniszterelnök úrnak az előadókra vonatkozólag vonatkozó bejelen­tését tudomásul vészig a javaslatot majdan részletes tárgyalás céljából a miniszterelnök űr által megjelölt bizottságoknak fogja kiadni. Napirendünk szerint következik az izrae­lita vallásfelekezet jogállásának szabályozásá­ról szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgya­lása, (írom.: 584. sz.) Szólásra következik? Megay Karoly jegyző: Vajna Gábori

Next

/
Oldalképek
Tartalom