Képviselőházi napló, 1939. XII. kötet • 1941. november 26. - 1941. december 22.
Ülésnapok - 1939-236
Az országgyűlés képviselőházának 236. 277"39 pengőre augusztus í-i hatállyal, október l4*én kapta meg róla az értesítést. A somkeréki lelkész 164-56 pengője ugyanakkor 254-61 peng í őre emeltetett fel. Kongnia korpótlék és családi pótlék mindezekben az összegekben bennfoglaltatik. E szerint valamennyi lelkész ügye már el volt intézve, amikor a képviselő úr itt interpellációját tartotta. Ami az ötödik esetet illeti, a naszódi református lelkésznél, akire nézve ugyancsak ilyen sérelmes megállapítás volt és amelynek elintézése korábban történt, erről a megállapításról már augusztus 27-én értesítést kapott, tehát az első panasz beérkezte után, úgyhogy ez már nem csupán az interpelláció elmondása alkalmával, de akkor sem volt aktuális, amikor az a cikk megjelent a napilapban, amelyre a t. képviselő úr a maga állításait alapította. Én csupán azért akartam ezt idehozni, hogy a t. Ház is meggyőződést szerezhessen arról, hogy a közoktatásügyi miniszter és az ő munkatársai tüstént egy ilyen • panasz beérkezése után foglalkoznak a kérdéssel és igyekeznek a sérelmeket orvosolni. Kétségtelen, hogy október 13-án és 14-én mindazok a lelkészek megkapták a kongruasegélyük felemeléséről szóló értesítést, aikiket ez a saját egyházuk által benyújtott panaszok és kérelmek alapján megilletett. Ezen újabb megállapítások ellen hozzám újabban mindössze tizenegy panasz érkezett be, amelyet szintén felülvizsgálunk és igyekezünk a méltányosságnak és az igazságnak megfelelően rendezni. Azonkívül bejelentem, hogy azóta az erdélyi lelkészek részesültek egy egyszersmindienkorra való se- . gélyben erre a fél esztendőre és a jövő év első felélben ugyanakkora összegű segélyben fognak részesülni. Most a tisztviselői fizetések mérsékelt emelése, kapcsán először fog megtörténni, hogy a, lelkészi kongmák is ugyanolyan százaléknyi emelésben részesülnek, amilyenben a tisztviselők. (Böres János: És a tanítók 1 ?) A , tanítók benn vannak a tisztviselők közt. Ott nem kell külön intézkedés. Először fog most , megtörténni, hogy a kormány egy bizonyos saázalékemeíést, illetve pótlékot fog kiutalni a kongruasegélyhez. Tisztelettel kérem, méltóztassék válaszomat tudomásul venni. (Helyeslés a jobboldalon és a középen.) Elnök: Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e az interpellációra adott választ tudomásul venni? (Igen!) A Ház a választ tudomásul veszi. Következik a két írásbeli válasz. Kérem a je # gyző ura t % szíveskedjék előbb a belügyminiszter úr válaszát felolvasni. Szeder János jegyző: »T. Képviselőház! Gál Csaba országgyűlési képviselő úr az országgyűlés 1941. évi november hó 26 : án tartott üléseben az orosz fronton szolgálatot teljesítő katonák családjának kilakoltatása ügyében interpellációt terjesztett elő. ' Ezen ^interpellációra végleges válaszom a következő: A kormányzat állandó figyelemmel kíséri a katonai szolgálatra bevonult személyek la: kásviszonyait. A kérdés a 6740/1941. M. E. számú rendelet kibocsátásával jogszabályi úton nyert általános rendezést. E rendelét I. fejezetének rendelkezései— a mellett, hogy a katonai szolgálatra bevonult személyekkel sziemiben a rendes felmondást ahhoz a feltételhez köti, hogy a tulajdonos a katonai szolgálatot teljesítő személy részére minden esetben megfelelő lakásról gondoskodjék — a lakásügyi végrehajtások felfüggesztését lehetővé teszi bérnemfizetés okából vagy más okból KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XII. 19 hl december 17-én, szerdán. 573 történt, rendkívüli vagy rögtöni hatályú felmondás esetén is. A végrehajtások íeMüggesztésének jogával a kormányzat a legtágaibb körben él is. és arról is történt gondoskodás, hogy a bérnemfizetés okából bekövetkezett felmondásoknál a tulajdonos kártalanítására és így a békés megegyezés előmozdítására megfelelő anyagi fedezet álljon rendelkezésre. Ami az interpellációban név szerint említett Özvegy Bodó Gáborné és Török Imre mándoki lakosok ügyét illeti, az ügy részletes kivizsgálása után megállapítottam, hogy az elsqfokú közigazgatási hatóság ez ügyben a jogszabályokat valóban nem helyesen alkalmazta. Az uradalom kérelmére ugyanis a főszolgabíró a gazda és a gazdasági cseléd közötti jogviszony szabályozásáról szóló 1907: XIV. törvénycikk alapján a lakásoknak, mint cselédlakásoknak kiürítését rendelte el. A szóbanlévő lakások azonban, minthogy nevezettek nem gazdasági cselédek, hanem csak hozzátartozóik voltak az uradalomban alkalmazva és azok elhalálozása után az uradalom szívességből bocsátotta a lakásokat nevezettek rendelkezésére, nem esnek az 1907 : XIVtörvénycikk rendelkezései alá és így a lakások kiürítésének elrendelése sem tartozik a köz' igazgatási hatóságok hatáskörébe. A fentiekre tekintettel, a mándoki főszolgabíró özvegy Bodó Gáborné és Török Imre mándoki lakosok ügyében hozott sérelmes határozatát hatályon kívül helyezte és az uradalmat a lakások kiürítése iránti kérelmével polgári peres útra utasította. Budapest, 1941 december hó 6-án. KeresztesFischer Ferenc s. k.« Elnök: Méltóztatnak a választ tudomásul venni? (Igen!) A Ház a választ tudomásul veszi. Kérem a pénzügyminiszter úr válaszának felolvasását Szeder János jegyző (olvassa): »Válasz ifi. Tatár Imre országgyűlési képviselő úrnak i dr. Strausz Vilmos bugyi-i földbirtokos, budapesti Jakos ellen adónemfizetés miatt kitűzött árverések elhalasztása és felfüggesztésé tárgyaban előterjesztett interpellációjára. Az interpelláló képviselő úr azt sérelmezi, hogy dr. Strausz Vilmos az ellene 1932. év óta — legutóbb folyó évi november hó 4-re —^adótartozás miatt kitűzött árveréseket mindig megúszta elhalasztással és felfüggesztéssel* az adófizetési kötelezettsége alól kibújik, amely felháborodást vált ki a falu egyszerű adófizetői előtt és elrontja az adómorált. Az interpelláló képviselő úr kifogásolja, hogy bár a folyó évi november hó 4-re kitűzött árverés megtartása végett személyesen is eljárt, azt mégis elhalasztották. Ezzel kapcsolatban mindenekelőtt arra mutatok rá, hogy a dr. Strausz Vilmos és gyermekei tulajdonát képező búgyi-i, ingatlanokat a magánhitelezők zár alá vették s bérbeadták, A haszonbérből a zárlati ingatlant terhelő folyó adók befolynak. A nevezett terhén fennálló különböző köztartozások fejében a hátralékos ingatlanán levő mezőgazdasági felszerelés és állatállomány hosszú időn át azért nem volt elárverezhető, mert az egyrészt a védett birtok tartozéka volt, amit a birtokkal együtt a bérlőknek átadtak, tehát azzal együtt a haszonbérlemény tárgyát is képezték. A lefoglalt ingóságok elárverezését másrészt az is késleltette, hogy hátralékos kisebb-nagyobb összegek fize 79
