Képviselőházi napló, 1939. XII. kötet • 1941. november 26. - 1941. december 22.

Ülésnapok - 1939-235

Az ország gyűlés képviselőházának 235. ülése 19 U december 16-án, kedden. 533 nyitották mes: a déli magyar kaput. (Ű.ov van! Úgy van!) Most, amikor a Délvidék egy részének visszatérését ünnepeljük, az első követelés, amelyet a kormánnyal, szemben támasztunk, az,-'.hogy helyezze vissza a magyarságot ezen az ősi földön őt megillető jogaiba. (Élénk he­lyeslés és taps.) Mivel a bukovinai magyarság hazatelepítésével ezen : a téren olyan kezdemé­nyező léoést láttunk, amely a maga nemében párját ritkítja, ez könnyűvé teszi számomra azoknak az intézkedéseknek a jóváhagyását és annak a felhatalmazásnak a megadását, ame­lyeit a m, kir. kormány a parlamenttől kér. T, Ház! Ha valaki, úgy mi erdélyi képvise­lők át tudjuk érezni azoknak örömét, akik a most tárgyalás 1 alatt álló törvényjavaslattal ismét magyar állampolgárokká válnak. Több mint két évtizeden keresztül mi is az ő sorsuk­ban osztoztunk. Ugyanaz a hatalmi szövetség, a kisantant fogott össze nemcsak Magyar­ország, hanem a magyar kisebbségek ellen is. A módszerek is ugyanazok voltak: előbb sze­génnyé kell tenni a magyarságot, hogy azután göröghitűvé és szlávvá vagy románná lehessen tenni. Ez a nemzetiségi ..p'olitika. meggyőződé sem szerint, n&mcsaik a magyarság, hanem fíuxópa ellen is irányult, mert a nyugati kul­túrkörből akarta kikapcsolni azt a magyar né­pet, mely a Szent Korona adományozása óta oda tartozik. (Úgy van! tjyy van!) Azt hiszem, nem túlzok, lia azt mondom, hogy a kisebbségi jogok ilyen értelmű »védelmét« Jugoszlávia vitte a legnagyobb tökélyre, a kisebbségi ma­gyarság sorsa, itt süllyedt a legmélyebbre. An­nál nagyobb \ szeretettel várjuk a délvidéki magyarság kénviselŐit a magyar parlamentbe. .1'jijjenek és' állítsák a megpróbáltatások alatt szerzett . tapasztalataikat a megnagyobbodott magyar haza szolgálatába! (Éljenzés és taos <i jobboldalon.) < • A délvidéki képviselők behívása és a többi visszacsatolt rész • képviselőinek kiegészítése után 126-ra emelkedik majd a Házban azoknak a száma, akik a kisebbségi harcot végigharcol­ták. (Éljenzés jobbfelől.) így a Ház tagjainak majdnem egyharmadrésze behívott képviselő lesz. Vannak, akik itt alkotmányjogi aggályo­kait emlegetnek, bár mindenki belátja, hogy a választásokat a visszatért részekéin a mai há­borús időkben lebonyolítani nem lehet. A par­lamentarizmus azonban mindenütt, ahol még megvan, átalakulóban van ö, ezt az átalakulást nálunk nem külföldi mintára, belső forrada­lom, hanem az elszakított területek vissza­térése végzi majd éli .., Az.ellen sem lehet kifogás, hogy ,.a behívot­tak között ne csak a politikai, hanem a gazda­sági, társadalmi és kulturális élet vezető egyé­niségei is helyet çfoglaljanak; hiszen az európai fejlődés a liberális, értekemben vett politizálást mind szűkebb térre szorítja és helyette a szak­emberek építő munkája irányítja a nemzetek életét. Abban azt hiszem 'mindnyájan egyet­értünk, hogy a behívások alapja csak a kisebb­ségi sorsban A^égzett munka lehet., fÁltalános helyeslés.) Ha ez. a munka még azzal is társul, hogy az illetőt ellenzéki vonalon beválasztot­ták valamely utódállam törvényhozó testüle­tébe, ez & körülmény, nézetem, szerint, van olyan értékes, mint a csonka hazában valaki irányában megnyilvánult választási közbiza­lom. (Ügy van! Ügy ,van!) Fogadjuk tehát sze­retettel a behívott 1 képviselőket. \ Bár már itt láthatnánk körünkben azokat is, ikiktől most égy országhatár választ el! ., T. Ház! Az ezeréves ország egy-egy darab­jának visszatérése mindig egységbe forrasztja a törvényhozás pártjait, mert a nagy nemzeti célok tekintetében nincsen különbség magyar és magyar között. (Ügy van! Ügy van! a Ház minden oldalán.) Aki idegenből jött. — és bi­zonyára, ez lesz a délvidéki képviselők érzése is — egy időn túl felteszi a kérdést, hogy miért nem maradhat meg ez az egység az ünneplés után, a munka napjaiban is. (Ügy van! a jobb­oldalon) Ezt a kérdést nagyon sokan felteszik itt a folyosón, kint az országban, sőt az or­szághatárokon túl is azok a testvéreink, akik­ről ma olyan keveset lehet beszélni, de akikre minden lépésünknél gondolni kell. (Nagy tans a Ház minden oldalán.) Éppen ezért mi, visszatért magyarok, min­den alkalmat megragadunk arra, hogy hirdes­sük a beavatottak számára mindig időszerűt­len, de sok ifjú magyar szívben élő óhajtást, hogy íamíg fegyverben állunk, ne a múzsák, hanem a politikai szenvedélyek hallgassanak (Helyeslés'a középen.) s legyen ez a törvény­hozás a maga egységében méltó azokhoz, akik még mindig kisebbségi sorsban élnek s akiket onnan visszavárunk. (Helyeslés.) Az egység azonban, t. Ház, nem tétlenséget, hanem min­den építő szándék mozgósítását jelenti. (Helyes­lés bal felől.) Ezt. kell hogy jelentse és nem lehet ok azoktmak a legsürgősebb reformoknak elhalasztására, amelyeket a magyar élet belső szükségszerűsége és az új Europa egyaránt megkövetel. (Ügy van! Ügy van! Nagy fan* a Ház minden oldalán.) Reméljük, hogy a Délvidék visszatérése ebben a hitünkben is meg fog erősíteni s a Délvidékkel nemcsak az ősi földterület, hanem az új idők új magyar típusát is — a javaslat bevezető szavai ezerint — a magyar nemzet testvéri szeretettel ölelheti magához es veheti újból oltalmaiba. A javaslatot az Erdélyi Párt nevében ün­nepélyesen elfogadom. (Általános éljenzés es tÛDS ) Elnök: Szólásra következik a vezérszóno­kok közül? „ .,, T s. i i Megay Károly jegyző: vitéz Jaross Andor. Elnök: vítéz Jaross Andor képviselő urat illeti a szó. vitéz Jaross Andor: T. Ház! (Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon.) A magyar honve­dek felszabadító lépteinek dobbanása mar re­gen elkongött déli határaink menten. TOgen elhalt a gépfegyverek ütemes es szaggatott kopogása a Ferenc József-csatorna menten, a magyar páncélosok dübörgése Szabadka, /iOni­bor, Zenta és Újvidék utcáin ma már csak emlék. A nagyvilág elnyelte a fülsiketítő 1 de­tonációk hangját, amelyek nyomában hidak es viaduktok omlottak össze és hullottak hullám­sírba. A' csetnikek garázdálkodása isVamfely a személy- és vagyonbiztonságot veszélyeztette, ma már csak emlék. És most, amikor közel nyolc hónap multán jogilag visszaiktatjuk nemcsak á magyar állam testébe, de mintegy a Corpus JuinVoa is Bácska, a baranyai három­szög és a Muraköz területét, akkor azt hiszem, az.első kötelesség az, hogy kegyelettel emlé­kezzünk meg azokról, akik a legtöbbet; vérüket áldozták akkor a hazáért. (Egy hang a szSső­baloldálon: Éljen a honvédség! — Éljenzés. — A Ház tagjai helyükről felemelkedve tapsol­nak.) Bsr bár hónapok választanak el bennün-

Next

/
Oldalképek
Tartalom