Képviselőházi napló, 1939. XII. kötet • 1941. november 26. - 1941. december 22.

Ülésnapok - 1939-234

Az országgyűlés képviselőházának 234. ülése 1941 december 1%-én, pénteken. J>25 A földmívelésüg-yi miniszter úr azért, mert mi innen becsületesen egy megszavazott magyar törvény végrehajtását sürgetjük, a demagógia vád;ával bélyegzett meg bennünlket. Elnök: Képviselő úr kérem, sziveskedjék fejtegetései szorosabb kapcsolatba hozni a tárgyalás alatt álló törvényjavaslattal. Most nem a földbirtokpolitikai törvényjavaslatot tárgyaljuk, hanem az Országos Földbirtokreodező Bíróság megszüntetéséről szóló törvényjavaslatot. Matolcsy Mátyás: Nagyon örülök a figyelmeztetésnek, tudniillik felszólalásomnak éppen azért adtam meg ezt az indokolást, hogy rávilágítsak arra, hogy a jelenlegi óriási probléma megoldásához milyen szervezetre van szükség. Éppen azért említettem fel ezeket, hogy most rátérjek arra, hogy ennek az óriási problémának a megoldásához nem elég az az elutasítás, amelyet kaptunk, hanem egy egészen új szakbíróságnak és intézménynek felállítását kérjük. Ügy érzem tehát, hogy teljes mértékben a probléma mellett álltam és arról beszéltem. T. Ház! De éppen azt kívánotm kifejteni, hogy a jelenlegi megoldás — és idetartozik az Ofb.-nek e törvényjavaslattal való megszüntetése is — nem megoldás, (hanem negatívum. Én elismerem, hogy a nyolc bíróra lezsugorodott Ofb. ma már nem jelent semmit, a rábízott nagy feladatok körülbelül elültek és úgy — ahogy el vannak intézve. Nem erről van tehát szó, hanem arról, hogy ebben a törvényjavaslatban konkrét intézkedések vannak, hogy ezek a problémák, amelyek egyrészt az Ofb.-hez tartoztak, másrészt később felmerülhetnek, milyen szervekhez utasíttatnak. Én összeírtam, ötvagy hatfelé utasítjuk a kérdést, de öt konkrét hely van. Amit egyetlen szervezet, egy szakbíróság intézett, azt most szétszakítottuk és hatfelé, vagy ötfelé taszítottuk. Nekünk a legrosszabb tapasztalatunk van például arról, hogy amikor a pénzügyminisztérium és a földmívelésügyi minisztérium együttesen intézkedik, ez tragikum, ebből mindig késedelem, éves

/ késedelem és ezideig mindig csak a földmívelési érdekek lemaradása következett be. Minden olyan intézkedésből, vagy elképzelésből, amely a pénzügyminiszter úr hatáskörébe tartozik, feltétlenül a földmíves-, tehát az agrárérdekek maradnak le. De nem foglalkozom tovább ezzel részleteiben, mert még egy nagy kérdést kívánok fejtegetni» csak megjegyzem, hogy például az Ofb.-hez, a szakbírósághoz tartozó kérdések peres ügyekben, vagy fellebbezés esetében a polgári perrendtartás hatáskörébe tartozó^ módon a járásbíróságokhoz, illetőleg az ítélőtáblákis utaltatnak. Az Ofb. létrehozásának pont az volt a lényege, hogy kiemeljék ezeket az ügyeket a polgári bíróságok nem szakszerű intézéséből és egy speciális független bíróságra ruházzák ezek eldöntését. Ezt azért hangsúlyoztam itt, hogy rávilágítsak arra a joggyakorlatra, amely ma véleményem szerint végzetes úton halad éppen a zsidó birtokok elintézése tárgyában. Mert mi a helyzet ma? A zsidó birtokok, amint azt a törvény, a második zsidótörvény kimondja, véleményünk szerint nagyon finom vagyok a kritikában, ha azt mondom, hogy pongyolán... (Rassay Károly: Hát ki csinálta?) Nem mi csináltuk! Semmi közöm hozzá! ,-• .- - '•', Elnök: Kérem, Rassay képviselő urnák tudnia kell, hogy ki csinálta ezt a törvényt! Méltóztassék a közbeszólásoktól tartózkodni és KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XII. nem érdeklődni! (Derültség. -— Rasaay Károly: Én tudom, csak el akartam hárítani!) Matolcsy Mátyás: Ennek a kérdésnek éppen az Ofb. megszüntetése után van jelentősége, amikor a törvény a zsidó birtokok kérdését oly módon rendezi, hogy a zsidó birtokok csupán igényelhetők és nem a törvény erejénél Fogva bizonyos záros határidőn belül átadan dók és átveendők. Amikor tehát az igénylés lehetősége a végrehajtás vonalán rendkívül hosszzúra nyúlik, akkor mivel megítélésem ezerint itt következik el az igazságügyminiszter úr szerepe, az ő segítségét kérjük. A végrehajtás során ugyanis az 1920-as törvénnyel és az Ofb. gyakorlatával ellentétben — és ezt szeretném nagyon hangsúlyozni •— nem azt az elvet választották, hogy a kataszteri tiszta jövedelem bizonyos szorzatával intézzék el a becsértéket. Természetesen nem 72-es szorzatra gondolok, hanem tessék egy 20-, vagy 25-szörös, vagy nem tudom hányszoros alacsony szorzatban megállapítani az értéket és ezzel az egész becslési eljárást kikapcsolni. Mert mi történt most? Az 1920. évi eljárással ellentétben a mindenkori egyes eseteknek a becslő eljárása folyik és nem az Ofb.-nek, a speciális szakbíróságnak felügyelete alatt, hanem a zsidótörvény az ítélőtáblákhoz utalja a fellebbezés lehetőségét az árak és bérösszegek tekintetében. Az eredmény az, amiről én itt beszámoltam, az igazságügyminiszter úr talán nem tudja, de a földmívelésügyi miniszter úrhoz intézett interpellációmban, számoltam be arról, hogy az egyes ítélőtáblákhoz utalják a kérdések szakmegoldását, mégpedig becslés alapján, úgyhogy egy becslőt jelöl ki a zsidóbirtok tulajdonosa, egy másik becslőt kiküld a minisztérium — ez rendben van — és egy harmadik becslőt kiküld a tábla, a bíróság. Beszámoltam arról, hogy például Győr megyében a becslő feleséere zsidó. El lehet képzelni, hogy ebben a milliőben összefogott a zsidóbirtokoknak a becslőjével, úgyhogy a minisztérium becslő-kikiildöttje lemaradt. Ilyenformán a négy-ötszörösére emelték fel a táblai döntésben azt az értékösszeget, amelyet a minisztérium reális becslés alapján állapított meg. Ugyanez történt a debreceni táblánál, ahol öt-hat-szorosára emelték fel az értéket. egyszerűen azért, mert mint nem szakbíróság összeadták a becslések értékeit és a matematikai átlagot vették. A tulajdonos becslőne, a bíróság szakértőié és a minisztérium kiküldöttje által mesrállanított becslési értékét öszszeadták és a középértéket vették. Természetesen nem vették figyelembe még azt sem, hogy a zsidótulajdonos becslője. szakértőié abszolúte értelmetlen módon ötszörös, hatszoros, yap;v tízszeres árat mondott be és ezzel a becsértéket . felhúzta az égrig. Ez megtörtént, adatokkal jöttem ide a Ház elé. Ezzel is igazolni kívánom, hogv ezzel a megoldással, hogy tudniillik az Ofb-nek. mint szakbírósámak a hatásköréből kiemeltük és a polgári bírósághoz, a táblához utaltuk ezeket az np-yeket. a legszörnyűbb, a legvégzetesebb eredményekhez intottunk már eddig is a zsidóbirtokok átvétele terén. Kérem az igazságügyminiszter urat, valamint az összkormányt, — mert nem tudom, hova r tartozik ez, mivel most mindenki intézi és még sem intézi senki — ennek a nagyhorderejű kérdésnek olyan elintézésére, hogy a zsidóbirtokoknak és egyáltalában a birtokoknak rendezésénél ne egy ilyen gummijavaslattal, törvénnyel és végrehajtási utasítással húzzák el a végtelenségig a megoldás idejét, ha12