Képviselőházi napló, 1939. XII. kötet • 1941. november 26. - 1941. december 22.
Ülésnapok - 1939-234
Az .országgyűlés képviselőházának 234. ülése 1941. évi december hó 12-én, pénteken, Tasnádi Nagy András, Szinyei Merse Jenő és Törs Tibor elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — A törvényhatósági bizottsági és a községi képviselőtestületi tagsági jogról szóló törvényjavaslat. Hozzászóltak : Peyer Károly, gr. Apponyi György, Mosonyi Kálmán, Incze Antal, vitéz KeresztesFischer Ferenc belügyminiszter. — Az Országos Földbirtokrendező Bíróság megszüntetéséről és az ezzel kapcsolatos intézkedésekről szóló törvényjavaslat. Hozzászóltak : Tornyos György előadó, Piukovieh József, Matolcsy Mátyás és Radocsay László igazságügyminiszter. — A íoldmívelésügyi miniszter beterjesztette a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló törvényjavaslatot, továbbá az engedélyezett rendkívüli fahasználatok mértékéről szóló 1940. évi, Illetőleg 1940/41. évi termelési idényre vonatkozó jelentést. — A miniszterelnök benyújtotta a visszafoglalt délvidéki területeknek a Magyar Szent Koronához visszacsatolásáról és az országgal egyesítéséről szóló törvényjavaslatot. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak : Bárdossy László, báró Bán ff y Dániel, vitéz Keresztes-Fischer Ferenc, Radocsay László. (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra 9 perckor.) (Az elnöki széket Törs Tibor foglalja el.) Elnök: A t. Ház ülését «megnyitom. Az ülés jegyzőkönyvének vezetésére Spák Iván, a javaslatok mellett felszólalók jegyzésére Botczaiiádi Szabó Imre, a javaslatok ellen felszólalók jegyzésére pedig Mocsáry Ödön jegyző urakat kérem fel. Bemutatom a t. Háznak Szemere Béla képviselő úr levelét, amelyben betegségére való tekintettel a Háztól három hónapi szabadságot kér. Méltóztatnak a kért szabadságot megadni'? (Igen!) A Ház a szabadsághoz hozzájárul. Áttérünk a napirendre, a törvényhatósági bizottsági és a községi képviselőestületi tagsági jogról szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalására. (írom: 551. sz.) Szólásra következik a vezérszónokok közül? Boczonádi Szabó Imre jegyző: Peyer Károly ! Elnök: Peyer Károly képviselő urat illeti a szó. Peyer Károly: T. Ház! Az előttünk fekvő törvényjavaslatot a képviselők pártállásuk szerint különbözőképpen bírálták el és a javaslat ellenzőinek egy része arra az álláspontra helyezkedett, hogy azért nem fogadja el az előterjesztett törvényjavaslatot, mert nem hajlandó a mandátumok meghosszabbításához hozzájárulni és nem hajlandó a kérdést másként, csak választással elintézni. Ha én ilyen népszerűségi álláspontot akarnék elfoglalni, akkor szintén erre az álláspontra heKÉPVTSELŐHÁZI NAPLÓ XII. lyezkedhetném, mem is kockáztatnék ezzel semmit sem, mert akik ezt kívánják, azok is tisztában vannak azzal, hogy ezt a javaslatot a többség a nélkül is meg fogja szavazni, tehát ők nyugodtan elfoglalhatják ezt az álláspontot, amely álláspont, ha valóra válnék azt hiszem, éppen azok ijednének meg a legjobban, akik a választást követelik. (Mokcsay Dezső: Rosszul ismeri őket! — Zsámboki Pál: Rosszul ismeri a helyzetet!) En nem kívánom a választást és nem is tartanám helyesnek, ha^ a kormány választással intézné el ezt a kérdést, mert a mai időkben, amelyeknek hangulatát és állapotát két szóval lehet kifejezni, azzal, hogy kivételes állapot van, választásról szó sem lehet. En nem volnék hajlandó egy olyan választásba belemenni, ahol az emberek minden előzetes kérdezés, véleménynyilvánítás lehetősége nélkül egyszerűen csak szavazzanak. Attól tartok, hogy ha egy ilyen szavazás történnék, akkor Budapesten nagyon kevés ember memne el szavazni, mert Budapesten az emberek nagyrészét a legjkevésbbé érdekli f ma az, hogy ezt a kérdést miképpen intézik el. Ha ellenben arról van szó, hog valahol közhírré teszik, hogy 5 kiló krumplit lehet kapni, arra megjelennének az emberek nagyobb tömegben, mert ez a kérdés az, amely őket sokkal közvetlenebbül és sokkal közelebbről érdekli. Kivételes állapotok közepette választani, amikor gyűlést nem lehet tartani, amikor minden egyes röpiratot a cenzúra nem egyszer, hanem többízben is korrigál, amikor nemcsak sajtóellenőrzés van, amelyet az ügyészség gyakorol, hanem a röpiratok terjesztésénéljkülön még egyéb szempontok is figyelembe jönnek,
