Képviselőházi napló, 1939. XII. kötet • 1941. november 26. - 1941. december 22.

Ülésnapok - 1939-233

492 Az országgyűlés képviselőházának 238. nek a mandátumát is méltóztatik meghosszab- i bítani. (vitéz Keresztes-Fischer Ferenc bel­ügyminiszter: Tudtommal ezek nem zsidók! — Rajniss Ferenc közbeszól, — Zaj. — Elnök csenget.) T. Ház! Mindenki jól tudja, hogy a 80.00Ú zsidó szavazó választási eredménye ennélfogva személyekben változva, de globálisan változat­lanul megőrződik e törvényjavaslat erejénél Fogva Budapest törvényhatóságában. Mi itt a Ház elé hoztuk háromizben a budapesti zsidó­bizottsági tagok névsorát. Végül jött a belügy­miniszter úr ezzel a törvényjavaslattal. Most azt gondolja, hogy itt formailag ezt a kérdést elintézte. Távolról sem intézte el, mert ezzel változtatott ugyan a személyeken, de a világ­nézeti pártokon nem. ezek továbbra is ott ma­radnak. T. Házi Az eredmény tehát a kővetkező. Budapest központi városháza mindig a zsidó fajvédelem központja volt. A városháza és a budapesti sajtó évtizedeken keresztül csodála­tosan megtalálta egymást, a fórum és a hir­lap különleges budapesti kapcsolatán tehát ez a javaslat mit sem változtat, s az egymást­támogatás tökéletes összhangja továbbra is vál­tozatlanul megmarad. A, Vázsonyi Vilmosok, a Bródyk szelleme és a régi törzsfőnök-rendszer továbbra is mindmáig átmentődött és ez a ja­vaslat sem szünteti azokat meg. A politikai nagy futás, az 1939-es választás menekültjei, akik innen a képviselőházba nem térhettek vissza, ma Budapest székesfőváros törvényha­tóságaiban gyülekeznek. A Házból kibukott képviselők, a liberalizmus rokkant huszárai és a marxista világnézet aggastyánjai még min­dig urak tudnak lenni a budapesti városházán. Á kormányzópártnak, a kormánypártnak, a MÊP-be oltott kereszténypártnak többsége pe­dig csak régi harcainak emlékeiből él már. Tagjai 1920-ban, vagy 1930-ban beléptek abba a pártba azért, hogy ezzel érvényesülhessenek, bizottsági tagsághoz, vagy a képviselőséghez a maguk jegyét, sorszámát megválthassák. Kiszámították matematikai pontossággal, hogy a normális halálozási arányszám eredmé­nyeként kinek mikor kell bizottsági tagnak és képviselőnek lennie. A kivárás és a kiülés, a libasorban ülés rendszerén semmiféle változ­tatást nem jelent ez a javaslat sem. (Nagy László: Nyugodt emberek!) Közben a póttag­ság várakozó álláspontjába belefáradtak, a két évtized alatt minden kezdeményezésük kime­rült és azt mondták: kivártam, kiültem, bizott­sági tag lettem, mit akartok még többet. A zsi­dóság azonban ezzel szemben felismerte, hogy micsoda hatalmat jelent a budapesti városháza, bogy az sokkal többet jelent, mint bejönni az országgyűlésbe, mert a községháza, a megye­háza és Budapest székesfőváros törvényható­sága közelebb áll az élethez, az élet adminisz­trálásához, az üzlethez, a haszonhoz, a közsaál­lításokhoz. Ok megérezték azt, hogy mit jelent ez a zsidóság számára. Hatalmilag és közgaz­daságilag többet jelent ez, mert a városházán keresztül belejuthattak az adminisztrációba, belecsoroighattak a hatalom gyakorlásába, s ítélhettek elevenek és holtak felett, tisztvise­lőket előbbre lendíthettek és lendíthetnek még ma is, úgyhogy Budapest székesfőváros alkal­mazottai akárhány esetben még ma is a szo­ciáldemokrata és liberális bizottsági tagoktól függnek. A régi Bethlen-rendszer alatt kiala­kult pártarányokon tehát nem változtat a ja­vaslat. Akkor alakult ki Budapest székesfővá­ros kormányzata egyharmad; liberális, egyhar­ma'd keresztény és egyharmad szociáldemok­illesß 19 Ul december 11-én, csütörtökön. rata bizottsági tagból. Ez a kormányzati rend­szer azóta Budapest székesfővárosban megszo­kottá, sőt megszeretett rendszerré vált; szisz­témájában ugyan a régi törzsfőnöki rendszer­hez hasonló, s azért csak egyéneiben új, egyéb­ként minden maradt továbbra is a régi rend­szer. A fővárosban elmosódnak a pártkeretek és bizonyos baráti klikkek alakulnak ki, a bi­zottságok bizalmas megbeszélést folytatnak állások, pozíciók egymásközti megosztásáról és szétosztás közben a fegyverbarátságnak és az együttkormányzásnak treuga dei-je fejlődött ki a liberálisok, a szociáldemokraták és a kor­mánypártiak között. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon,) Ideszorult és menekült a marxizmus és a zsidó szellem nemcsak Buda­pestről, de úgyszólván egész Európából. Az a torz kép, amelyet Budapest törvényhatósága e törvényjavaslat után feltüntet, nemcsak ké­pében torz, de hangjában is. A közgyűlések, a közigazgatási bizottságok és a szakbizottságok ezer és ezer alkalmat fognak nyújtani a szo­ciáldemokrata és liberális képviselőtestületi bizottsági tagoknak arra, hogy ismét számta­lan ízben foglalkozhassanak a zsidóság problé­máival és a mögöttük álló zsidó sajtó-orchesz­terrel együtt játszva ismét az ország közvéle­ménye elé állítsák, hogy milyen ország Magyar­ország, hogy milyen törvényekkel zaklatják és üldözik még most is a zsidóságot. Alkalom és ürügy lesz arra, hogy a bizottságok újra és újra nyíltan állást foglalhassanak minden faj­védő törvénnyel szemben. T. Képviselőház! Nem az a baj, hogy ezek a bizottsági tagok felszólalásaikban átlépik Budapest határait, átlépik a budapesti vámo­kat, mert ez nem hatáskör kérdése, hiszen ter­mészetes, hogy Budapestet az ország minden problémája érdekli, hanem az a baj, hogy az időt nem tartjuk alkalmasnak arra, hogy a marxizmus vörös lovagjai alá még mindig a törvényes testületek szólásszabadsági jogát ad­juk. (Helyeslés a szélsőbaloldalonT) A zsidók strómanjai ismét és ismét alkalmat fognak találni arra, amint legutóbb is tették, hogy a közgyűlés termeiből még mindig kioktassák a m. kir. minisztereket, hogy rendelkezzenek ta­nácsnokokkal, dirigálják Budapest székesfővá­ros, polgármesterét és a törvény által alkotott minden közjogi testületnek kijáró immunitás védelme alatt továbbra is a zsidóság kis érde­keit védelmezzék a nemzet nagy érdekeivel szemben. így tehát Budapest székesfőváros város­háza ezután a javaslat után továbbra is ál­lam marad az államban, külön félvér-lélek ma­rad, politikai vagy még inkább polgári vegyes­házasság marad minden politikai változás után is. T. Ház! Ha alapjában fertőzött marad a közgyűlés, akkor természetesen a közgyűlés mögött álló adminisztrációban továbbra is megmarad a fertőzés. Itt van «J kezemben az a felsorolás, amely kimutatja, hogy Budapest szé­kesfőváros tisztviselői között még mennyi a zsidó és mennyinek van zsidó felesége. t Meg­állapíthatom, hogy a fogalmazási szakon még mindiig 13 zsidó van, zsidó érdekeltsége, il; letve zsidó felesége egynek van, a mérnöki szakon még mindig 19 zsidó van, 16-nak pedig a felesége zsidó, a vegyészeti szakon még 8 zsidó van, a gazdasági szakon 3 zsidó van, a közélelmezési, könyvtári és műszaki szakon is vannak még zsidók, az adóhivatali szakon 7 zsidó van és egynek a felesége zsidó, az or­vosi szakon még mindig 21 zsidp van, a gon-

Next

/
Oldalképek
Tartalom