Képviselőházi napló, 1939. XII. kötet • 1941. november 26. - 1941. december 22.

Ülésnapok - 1939-233

Az országgyűlés képviselőházának 2SS. dozónővérek és ápolók között 8 zsidó .van, az állatorvosok között 6 zsidó van, a statisztikai szakon 8 zsidó van, a Kisipari Hitelintézetnél, amely a főváros kreatúrája, 4 zsidó van, az élelmiszerjegyközpontban, a diétás étteremben, a népművelési bizottságban, (Mozgás a szélsőbaloldalon.) a ja vadalmi intézőségben és az idegenforgalmi hivatalban is még mindig zsidó tisztviselők ülnek, a számvevőségen 19 zsidó van, ezenkívül hatnak a felesége zsidó, a segédhivatali szakon 43 zsidó van, a házinyomdában 20 zsidó van, a köztisztasági hivatalban 17 zsidót alkalmaz a főváros, az inségenyhítő akcióban 15 zsidó van, a temetkezési intézetnél 18 zsidó van, a polgármesteri, XI. ügyosztályhoz tartozó üzemekben 9 zsidó van, még az állatkertben is van zsidó, (Derültség.) a fűszerüzemnél 3 zsidó van és végül még az altisztek között is van még 3 zsidó. T. Képviselőház! Ha most felállítjuk a javaslat mérlegét és azt mondjuk* hogy a főváros bizottságaiban Bródy képviselőtársunk ezután már nem vehet részt, akkor kérdezem, hogy a törvényhozásban, amely közjogi szempontból talán mégis fontosabb, miért vehetnek részt továbbra is zsidók? Ha most kiszorítjuk a zsidókat egy törvénnyel a fővárosból és a miniszter úr is azt mondja, hogy zsidókra nincs szükség Budapest székesfővárosban, akkor hogy lehet az, hogy a magyar felsőházban az ottlévő 10 zsidó származású felsőházi tag továbbra is megmaradhat! (Rajniss Ferenc: Ez igaz! Egy kis ellenmondás.) Nagy ellenmondás ez, amelyet a következő határozati javaslattal kívánok áthidalni. (Olvassa): »Utasítsa a Ház kormányt, hogy nyújtson be törvényjavaslatot a törvényhozás mindkét Házának zsidótlanítására, mégpedig olyképpen, hogy a zsidóság fogalommeghatározásá ne a II. zsidótörvény, hanem a később alkotott, zsidó-magyar házasságokat eltiltó törvényünk alapján történjék meg.« (Helyeslés.) T. Képviselőház! Azt hiszem, ez logikus következménye és folyománya ennek a törvényjavaslatnak. Most rá kell mutanom még arra a dologra, amivel most annyira dicsekszünk, hogy a zsidó törvényhatósági - bizottsági tagok egy részét ezzel a törvényjavaslattal ezután már kizárjuk a bizottsági tagságokból. Az előbb már említettem ezt a kérdést, most még inkább akarom ezt exponálni. Tudniillik mi a helyzeti? A 80.000 választá közül 75j00Q-nek megszűnt a szavazati joga; viszont továbbra is fennmarad a törvényhatóságban ha nem is a zsidó, de a zsidó után következő és annak mindenben nyomdokába lépő keresztény vagy magyar származású, de világnézetileg a szociáldemokráciához tartozó, vagy pedig a liberális zsidó védőkhöz tartozó bizottsági tag. Az eredmény a következő. A most megmaradt 5000 zsidó szavazónak a^képviselete Budapest székesfővárosban 52 bizottsági tagot fog kitenni továbbra is, (Egy hang a szélsőbaloldalon: Borzasztó!) ugyanakkor a több mint 300.000 magyar, keresztény-magyar választónak mindössze 56 bizottsági tagsága lesz. Ez fonák helyzet, igen t. belügyminiszter úr, akárhogyan méltóztatik ezt a kérdést nézni. Ez így van. Így a belügyminiszter úr által meghagyott zsidóság Budapest törvényhatóságában képvisel 52 bizottsági tagot, (vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter: Hogy lehet ilyet állítani!) a keresztény-magyar 300.000 szavazót pedig 56 bizottsági tag képviseli. Ilyen plurális szavazati jogot biztosítanak ülése 19hl december 11-én, csütörtukóv.. 493 a zsidóságnak, ami, azt hiszem, talán 50-szeres pluralitást jelent, ennyit biztosít ez a törvényjavaslat. Ezt mi nyugodt lélekkel semmi körülmények között sem szavazzuk meg. (vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter: Jól vain iie szavazzák meg!) Én azt mondottam a belügyi tárca vitája során, hogy ez nem más, mint közjogi akasztófahumor, mert ha a belügyminiszter úr is elismeri, hogy ezeknek többé nincs szavazati joguk, akkor ennek mint folyománynak, a bizottsági tagságokra nézve is érvényesülnie kell., Mi törekszünk arra, a kormány is állítja, hogy törekszünk arra, hogy a zsidók bizottsági tagsága megszüntettessék, a helyzet pedig az, hogy a kis zsidókat kitesszük mindenhol, de ugyanakkor a közjogi kulcspozíciókat továbbra is a zsidó strómanok kezén hagyjuk meg. Ebbe mi semmi esetre sem egyezhetünk bele. így tehát változatlanul megkövesedve marad továbbra is Budapest székesfőváros bizottsága és idejét múlt képet alkot ez a zsidóbarát, csáklyás és marxista vetületű bizottság. A szélsőjobboldalt teljesen kizárja a belügyminiszter űr ezzel a halasztó hatályú törvényjavaslatával. Pedig Budapest jelentősége nagyot növekedett azóta, amióta határaink kitolódtak; a csonka ország helyett ma már egy középnagy birodalomnak a fővárosa Budapest, a legnagyobb, a legnépesebb és vezetés szempontjából iegkisugárzóbb közületünk Budapest törvényhatósága. Budapest ma is feje és szíve az országnak, szellemi és közigazgatási központja az országnak, és ezért a legleverőbb az, hogy amikor az új Európába való beilleszkedésről hallunk mindenhol szajkózni ugyanakkor ezzel a javaslattal a régi Európa demokráciájának és nemzetköziségének a képviselete számára adunk újabb menlevelet. (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) A belügyminiszter úr ezzel a javaslattal valóban gondoskodik arról, hogy az új Európa világnézeti egységekben a disszonancia megmaradjon, (vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter közbeszól.) Ez nincs a javaslatban, de ez a megállapításunk a javaslatról, hogy pártpolitikai szempontból teszi ezt az igen t. belügyminiszter úr, mert tart attól, hogy a szociáldemokrata és liberális külső támogatás nélkül nem tud úr lenni Budapest törvényhatóságában. Hiszen pontosan így számít itt a képviselőháziban is a kormányzat a liberális pártok külső támogatására. (Zaj.) Megtörténik ez, igen t. belügyminiszter úr, méltóztassék csak gondolni a Paraszt szövetségnek a miniszter úr által jóváhagyott leg újabb alapszabályaira, amelyekből nyilvánvaló, hogy az igen t. kormány megtalálja a lehetőséget arra, hogy a teljesen liberális éb kompromittált kisgazdapártnak nem. politikai, de valójában mégis politikai, egyébként pedig társadalmi vetülete számára szíves örömmel méltóztatnak megadni az alapszabályokat, (Mozgás a szélsőbaloldalon.) ugyanakkor pe dig a szélsőjobbot minden áron és minden esz közzel üldözi az igen t. kormány. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök: Képviselő úr, méltóztasséik a javaslattal foglalkozni. (B. Szabó István közbeszól.) Csendet kérek! Maróthy Károly: Most tehát az a helyzet, hogy Budapest kompromisszumos kormány zásában továbbra is nyugodtan résztvesznek a szociáldemokraták, a,marxisták. Én mostanában jártam az antibolsevista kiállításon. Valószínűleg járt ott a belügyminiszter úr is és méltóztatott ott látni egy