Képviselőházi napló, 1939. XII. kötet • 1941. november 26. - 1941. december 22.

Ülésnapok - 1939-233

Az országgyűlés képviselőházának 233. törvényhatóság- közül 26 törvényhatóságban nein lehetne megtartani a választást. (Lili János: Miért nem?) Részben a jogerős válasz tási névjegyzék hiánya miatt. A kezemben lévő adatok szerint 17 törvényhatósági jogú váró sunk volt és 45 megyei. Jelenleg 21 törvényhatósági jogú és 70 megyei városunk van. Miután a törvényjavaslat kiterjeszkedik a községi képviselőtestületi tagok jogaira is, ide vonakozóan bátor vagyok megemlíteni, hogy a trianoni Magyarországon mintegy 3400 községünk volt, most azonban községeink száma több mint 6300. Ilyen körülmények között tehát, amikor közönségünk igen tekintélyes része súlyos gondok között tudja csak beszerezni a maga néhány deka zsír és talpbőrszükségletét, mikor ezek és más közellátási gondok meglehetős izgalommal járnak, akkor ezeket az izgalmakat fokozni semmi körülmények között sem volna célszerű és észszerű eljárás. Én ezekre a feladott kérdésekre jó lelkiismerettel és legjobb tudásom szerint csak nemleges választ ludok adni, sőt abban az esetben. ha a közhangulat kívánná a törvényhatósági bizottságoknak és községi képviselőtestületeknek újjáalakítását, még ebben az esetben is azon a véleményen vagyok, hogy egy felelősséget érző és azt végrehajtani köteles kormányférfiúnak nem volna szabad a mai viszonyok közt ezt a választást megengedni. T. Ház! Ámde — és itt csak a vidéki viszonylatokról beszélek, mert magam is több mint harminc éve vagyok egy vármegye törvényhatósági bizottságának tagja, — merem állíiani azt, hogy ma nem a közjogi jogosítványok gyakorlása és kiterjesztése iránt érdeklődik a közönség, hanem a szociális problémák, a gazdasági kérdések és az ország jövője iránt. (Maróthy Károly: Ezért kell megújítani a törvényhatósági bizotiságokat!) Itt tehát csak legfeljebb mesterséges agitációval lehetne közhangulatot teremteni annak az eszmének, hogy ilyen körülmények között világháború idején az országban általános választást tartsunk, (Maróthy Károly: De félnek tőle!) úgy a törvényhatósági bizoitságok, mint a megyei városok és a községi képviselőtestületek újjáalakítása tekintetében. T. Ház! Célszerűségi szempontból is bátor vagyok a törvényjavaslathoz hozzászólni. Szerintem a törvényjavaslat ebben a tekintetben a célszerűségi szempontokat szem előtt tartva is helytálló. Az előadó úr is említette, de mindnyájan hallottuk azt, hogy a belügyi tárca költségvetésének tárgyalása alkalmával a belügyminiszter úr bejelentette, hogy a közigazgatás új, átfogó rendezése előkészítés alatt van és hogy ezeket a törvényjavaslatokat ő rövidesen a törvényhozás elé terjeszti. Erre nézve most már a törvényjavaslat indokolásában határozott ígéret is van. (Felkiáltások a, szélsőbaloldalon: Minden évben ígérik!) Ha a törvényjavaslat el nem fogadása esetében 1942. január havában megtarthatók volnának és ha meg is tartanok ezeket a választásokat, legalább egy esztendő kell ahhoz, hogy ezek a választások jogerőre emelkedjenek, mert hiszen azok ellen fellebbezések, a másodfokú határozatok ellen pedig a közigazgatási bírósághoz panaszok volnának intézhetők. Most kérdem, amikor egy ilyen, a törvényjavaslat indokolásában foglalt ígérettel állunk szemben, hogy a közigazgatás újjárendezése küszöbön van! kitehetjük-e az ország közvéleményét annak, hogy az 1942. évben két választás^ legyen. Legyen választás, mondjuk, január hónapban ülése 1&U1 december lt^-én, csütörtökön. 487 a régi, jelenleg hatályban lévő jogszabályok alapján és be sem várva ennek jogerőre emelkedését, a meghozandó új törvény alapján egészen új összetételű törvényhatósági bizottságok és községi képviselőtestületek megalko tása érdekében tartsunk égy következő, második választást például ősszel, mindkettőt világháború idején. Ez nem lenne szerintem célszerű dolog és semmiképpen sem szolgálná a közrendet és a köznyugalmat, nem is szólva arról, hogy igen nagy költséget jelentene s a köznyugalom és rend esetleges megzavarását is maga után vonhatná. A törvénjayaslat 6. §-ában már előreveti árnyékát az a szándék, hogy a nyers yirilizmust kiküszöbölik igen helyesen a jövőbben a községi képviselőtestületi tagválasztásnál is. Az utóbbinál már nincs is meg nyers alakjában, de a községi és megyei városi képviselőtestületi tagok választásánál még nyers virilizmus van. (Maróthy Károly: Virilizmus az is!) Látjuk tehát, hogy a rendszerben gyökeres változás készül, hallottunk már hitelt érdemlő kijelentést arra nézve és ebben a tekintetben a t. túloldal kívánsága is teljesedni fog, hogy az érdekképviseletek és a hivatásrendek a jövendő törvényhatósági bizottságban és a községi képviselőtestületekben megfelelő és nagyobb mérvű képviseletet kapnak. Itt tehát gyökeres rendszerváltozásról, a törvényhatósági bizottságok és a községi képviselőtestületek összetételének ikorszerü megváltoztatásáról van szó, tehát nem lenne célszerű most a régi jog alapján rövid használatra megalkotni ezeket az önkormányzati testületi szervezeteket. (Helyeslés a jobboldalon.) Igen t. Ház! De másik fontos indok is akadályozza ennek az ellenzék által kívánt választásnak foganatosítását. Nevezetesen jól tudjuk, hogy a terüietvisszacsatolások folytán számos olyan törvényhatóságunk van, amelynek régi, trianoni részén választás alapján működik a törvényhatósági bizottság, másik, most visszacsatolt részén azonban kínevezés által nyerték megbízatásukat a törvényhatósági bizottsági és a községi képviselőtestületi tagok, nem különben az összes tisztviselők. Itt tehát bifurkáció áll fenn még ugyanannak a törvényhatóságnak területén is, amely bifurkációnak elmélyítése nem kívánatos annak a jogegységesítésnek érdekében sem, amelyet annyit hangoztattunk és amelyre törvényhozási tevékenységünk is irányul. Kétféle jogvidéket egyugyanazon törvényhatóság területén nem célszerű sokáig fenntartani és éppen ezért nem volna helyes, hogy most az ilyen törvényhatóságok trianoni részein ismét megtartsuk a választásokat. Megjegyzem^ hogy azoknak, akik szeretnek minden intézkedésünk ellen kifogásokat emelni és valósággal mesterségesen is keresnek ürügyeket, hogy a mi nemzeti törekvéseinket elgáncsolhassák, talán újabb érvet szolgáltatnánk azzal, ha most azokra a területekre, ahol megtartható a választás, elrendelnők a régi rendszer alapján a választást, a többieken pedig fenntartanók a kinevezési rendszert. T. Ház! Nem akarok visszaélni a Ház türelmével (Halljuk! Halljuk! jobbfelőL), hiszen a törvényjavaslat egyszerű, világos és csak a legszükségesebb rendelkezéseket tartalmazza. Ne méltóztassék ezt a javaslatot a túloldalon úgy felfogni, hogy a kormány talán pártpolitikai érdekből kívánja elodázni a választások megejtését. Erről szó sem lehet, mert hiszen ennek a törvénynek megalkotásánál egyedül csak nemzetpolitikai érdekek érvényesülhet-