Képviselőházi napló, 1939. XII. kötet • 1941. november 26. - 1941. december 22.

Ülésnapok - 1939-232

Az országgyűlés képviselőházának 232. ülése 1941. évi december hő 5-én, pénteken, Tasnádl Nagy András, Szinyei Merse Jenő és Törs Tibor'elnöklete' alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — Az 1942. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat. Hozzászóltak : Kabók Lajos, vitéz Hertelendy Miklós, Bárdossy László miniszterelnök, vitéz Jaross Andor, Spák Iván, Szöllősi Jenő, Kadlecz Antal, Bajcsy-Zsilinszky Endre, Szakács Pál. — A vallás- és közoktatásügyi miniszter beterjesztette az izraelita vallásfelekezet jog'.Hasának szabályozásáról szóló törvényjavaslatot. — A miniszterelnök bejelentése az angol ultimátumról. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. —Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak : Bárdossy László, br. Bán ff y Dániel, vitéz Bart ha Károly, Győrffy-Bengyel Sándor, Hóman Bálint, vitéz Keresztes-Fischer Ferenc, Radocsay László, Reményi-Schneller Lajos, Varga József. (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra 13 perckor.) (Az elnöki széket Tasnádi Nagy András foglalja el.) Elnök: A t. Ház ülését megnyitom. Az ülés jegyzőkönyvének vezetésére Nagy Ferenc, a javaslatok mellett felszólalók jegyzésére Porubszky Géza, a javaslatok ellen felszólalók jegyzésére pedig Arvay Árpád jegyző urakat kérem fel. Áttérünk a napirendre, az 1942. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalásra. (írom. 552. sz.) Szólásra következik? Árvay Árpád jegyző: Kabók Lajos. Elnök: Kabók Lajos képviselő urat illeti a szó. Kabók Lajos: T. Képviselőház! A megajánlási törvényjavaslat vitájában főképpen azért veszek részt, mert számszerű adatokkal reá akarok mutatni helytelen és igazságtalan adózási rendszerünkre, továbbá, hogy a vagyontalan, a kisjövedelmű tömegek súlyos adóztatása helyett a vagyonos, a nagyjövedelmű társadalmi rétegek komolyabb megadóztatását kérjem a kormánytól. Aki egy kissé elmélyül adózási rendszerünkben s megvizsgálja az állami bevételek eredetét, az kétségtelenül megállapíthatja, hogy adózási rendszerünk a közvetett adók tömegén keresztül van felépítve. Ennek következtében a fogyasztási és a forgalmi adózás útján a vagyontalan, a kevés keresetű tömegek aránytalanul súlyosabb adóterheket viselnek, mint a vagyonos, nagyjövedelmű társadalmi rétegek. Állításom igazolására a költségvetési illetve a megajánlási törvényjavaslat idevonatkozó számszerű adatait tárom fel, mert azoknak felhasználásával lehet a legtökéletesebben bebizonyítani adózási rendszerünk helytelenségét és igazságtalanságát. T. Ház! Kátérve ezekre a számadatokra, KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XII. I megállapítható, hogy az állam rendes bevételei 3.064,130.000 pengőre rúgnak. A rendes bevételek között szerepel forgalmi adóból, fogyasztási adóból, szeszegyedárúságból, vámjövedékből, dohányjövedékből, sójövedékből, mesterséges édesítőszerekből összesen 1.163,360.000 pengő, vagyis ennyit tesz ki a közvetett adók összege. Minthogy az állami bevételeknek egy igen tekintélyes része az állami üzemek bevételeiből ered, ezekről is szólok, de meg kell még állapítanom, hogy az előbb említett közvetett adóknál úgynevezett üzemi kiadások is vannak és pedig a szeszegyedárúságnál, a dohány jövedéknél, a sójövedéknél és ezek termelésénél összesen 151,049.000 pengő, ezt tehát levonom az előbb említett összegből j ós így megmarad tisztán, mint az államnak j közvetett adókból származó bevétele 1.012,327.000 pengő. Most rá kell térnem az állami üzemek bevételeire. A posta, távírda, az államvasutak, az í állami gépgyárak, a postatakarékpénztár, az j állami erdő- és mezőgazdasági birtokok, kőI szénbányászat, selyemtenyésztés összefoglalva j együttesen 1.022,005.000 pengő bevételt erodmé; nyez. Minthogy az üzemekre üzemi kiadások is vannak. így tehát ezeket le kell számítanom. Ezek az üzemi kiadások együttesen 780,258.000 pengőt tesznek ki, azonkívül a nyugellátási költségek 136,838.000, a beruházási költségek pedig 136,918.000 pengőre rúgnak, így tehát az állami üzemek kiadásai összesen 1.054 014.000 pengőben vannak megállapítva, vagyis 32,009.000 pengővel múlják felül a bevételeket. Már most ha az állami üzemek bevételeit az összes állami bevételekből levonom, akkor 2 0.0,116.000 pengő marad; ebből a bevételből 1.012,327.000 pengő a közvetett adók összege, vagyis megállapítható, hogy az előbb számított módon vett állami bevételnek több mint a fele, pontosan 51%-a közvetett adókból ered, tehát olyan adókbóL amelyek a vagyontalan, kiajö-