Képviselőházi napló, 1939. XII. kötet • 1941. november 26. - 1941. december 22.
Ülésnapok - 1939-231
412 Az országgyűlés kêpviùelohâzawik 23 felolvasnák!) Formailag, hú befejeződött ez az ügy, akkor is szeretném tudni, hogy fegyelmi aktus volt-e tulajdonképpen ez a nyugdíjazás a miniszter úr részéről, vagy pedig a rehabilitálásnak kezdet« volt. Most beperelnek egy lapot, ott is lesz majd valami Ötvenszázalékos szép szürke elintézés és ezzel a dolog a sülyesztőbe megy. Azt kérdezem, t, Ház, miért nem hoztak a Kacsóh-ügyben véghatározatot'? Mi lett volna, ha — amint a miniszter vir mondja — a fegyelmi bizottság ülése közben a volt államtitkár úr be nem nyújtja a, nyugdíjazás iránti kérvényét 1 ? Mi lett volna abban az t^etben? Felmentették volna-e? Mert ez sokkal megnyugtatóbb lett volna az államtitkár úrra, mint hogy egyszerűen abbahagyták a tárgyalást és nyugdíjazták. Azonkívül pedig kérdezem, ez-e az a példa, amelyet a mai időkben köztisztviselőknek nyújtani kell, hogy csak valami megállapított szabálytalanság szükséges ahhoz, hogy valaki egészen fiatalon államtitkári nyugdíjjal elmenjen és szabad emberré váljék. (Szöllosi Jenő: Ez uzus ma!) Kérdezem továbbá az igen t. miniszter urat, igaz-e az, hogy Kacsóii Bálint bejelentette, hogy őt a börtönben, ahova a vizsgálóbíró lekísértette, megverték, igen vagy nem? Kérdezem továbbá, mi van Szabó Lászlóékkal, Bónéékkal, akik hónapokovi át ültek és szabadon engedték őket? Ez mind »körtévedés« volt? Sehol semmi baj nincs? Emberek hónapokig ülnek, most pedig szabadlábon vannak, mindenki rehabilitáltatok valami úton-módon. A miniszter űr pontosan úgy ismeri a vallomásokat, mint én, aki a vallomásokat és aktákat kilószámra elolvastam. A miniszter úr nagyon jól tudja, hogy mit vallottak detektívek, köztisztviselők é* nagyon jól tudja, hogy mi ennek az egész ügynek a háttere. Én rendkívül nagy hiányosságot látok ennek az ügynek az elintézésében, ugyan úgy, mint a Biró ügy elintézésében, amelyet szintén én hoztam ide a Ház elé és minden olyan ügyben, amelybén, sajnos, példát kellene mutatni. Elnök: Kérem a képviselő urat, szíveskedjék beszédét befejezni. Rajniss Ferenc: T. Ház! Mivel mindazok után, amiket mondottam, semmi bizodalmam sincs abban a tekintetben, hogy a közeljövőben Magyarországnak belső 'berendezése és nem alkotmáuya, belső szelleme és nem alkotmánya a szerint fog változni, ahogyan tőlünk az erkölcs és az idő megköveteli, nem fogadom el a megajánlási törvényjavaslatot. (Élénk helyeslés és taps a bal- és a szélsőbaloldalon, — Szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik? Nagy Ferenc jegyző: Kuncze Géza! Elnök: Kuneze Géza képviseli urat illeti a szó. Kuncze Géza: T. Képviselőház! Előttem szóló képviselőtársamtól elnézést kell kérnem, hogy az általa felvetett kérdésekhez nem szólok hozzá, mert a törvényjavaslatot azzal akarom szolgálni, hogy kérésekkel, előterjesztésekkel és indítványokkal jövök. Elsősorban a földbirtokrendezés kérdésé hez szeretnék néhány javaslatot tenni... (Zaj és mozgás a baloldalon,) Elnök: Csendet kérek képviselő urak. Szíveskedjenek helyeiket elfoglalni. Kuncze Géza: Kiküldendő volna egy parlamenti bizottság, amely megállapítaná a szorzószámot és ezzel a kataszteri tiszta jövedelem megszorozva adná a földnek megvál7. Mese 19U december 4-én, csütörtökön, tási árát. Természetes, hogy ez a megváltási ár fellebbezhetetlen volna. Ugyanígy a haszonbérletekre vonatkozólag ki kellene mondani, hogy e haszonbérletek minden további indokolás nélkül megszüntethetők. így azután ezeket a földbirtokokat át lehetne adni kis haszonbérletekbe. Természetesen a törvénynek azt is ki kellene mondania, hogy ezek a kérdések is megfellebbezhetetlenek és így azt hiszem, ez a kérdés, amelyről már oly sokat beszéltünk, végre nyugvópontra jutna. Hozzá kell azonban tennem, hogy ezeket a megváltandó birtokokat nem volna szabad pénzzel megváltani, hanem vagy kötvényekkel, amit már kezdetben kellett volna adni, vagy pedig egjy betétkönyvvel megváltani, amelyből évenként a tőke a.ránya szerint esak bizonyos részét használhatná fel a kisajátított. Éppen ezt a nagytömegű pénzt használták lel ugyanis a kisajátítást szenvedett birtokoksok arra, hogy árut felhalmozzanak, vagy annak árát felhajtsák. Természetes, hogy ezzel együtt az ingatlanok megváltásánál is, minthogy az emberek ezt a sűrű vásárlást látták, a pénztől bizonyos mennyiségben szabadulni akartak és az ingatlanokat megvásárolták a bérjövedelem húszszorosával. Mindezeket meg kellett volna akadályozni a birtokok kisajátításával kapcsolatban és akkor nem lett volna annyi pénzük a kisajátítást szenvedetteknek, amivel a pénzünkbe vetett bizalmat megrendíthették. Most pedig legyen szabad az árvizekről és a belvizekről beszélnem. Ezekről a kérdésekről már szintén igen sokat hallottunk, csak magát az eredőjét nem kutattuk. Való igaz, hogy a zivatarok lehordták a termékeny földet s ez a földmennyiség a folyamokba érve azoknak a medrét úgy megváltoztatta, hogy sokhelyütt a folyamok medre egy-, sőt másfélméterrel emelkedett. Ha ezzel nem törődünk és ^ez az állapot évek hosszú során át így fog továbbra is maradni, a folyamok medre anynyira fog emelkedni, hogy állandó árvízről lehet majd beszélni, különösen akkor, araikor a csapadékmennyiség mint az idétn is, valamivel nagyobb, hiszen látjuk, hogy ma már a búzaföldek ismét víz alá kerültek. Szerintem haladéktalanul el kellene rendelni a kotrásokat, még pedig úgy, hogy a vízügyeket államosítva a földmívelésügyi minisztérium kebelén belül nyernének e kérdések elintézést. E kotrásokkal kapcsolatban egyben a szabályozást is végre kellene hajtani, védgátakat kellene emelni, az árterületeket feltölteni, azokat hasznosakká tenni és a gazdák kezébe juttatni. Itt csak egy példát említek meg és pedig azt, hogy a jelenlegi Magyarország területén ötmillió katasztrális hold volt az árterület. Való igaz, hogy ebből sokat felszabadítottak a víz alól a termelésre, mégis 1941-ben 1,061.000 katasztrális hold volt víz alatt, amelyből vízmentesítettek 973.000 katasztrális holdat, de még mindig 88.000 katasztrális hold maradt víz alatt, Ügy érzem, hogy ilyen mederrendezéssel ég mélyítéssel az említett 88.000 katasztrális holdból ismét a termelés szolgálatába lehetne állítani néhány holdat. (Az elnöki széket Törs Tibor foglalja el.) A pénzügyminiszter iir beszélt a hadikölcsönök valorizációjáról is. Legyen szabad ezzel kapcsolatban egy elgondolásomat előterjeszteni és pedig a kis hadikölcsönökről, a 100 koronás hadikölcsönökről, amelynek valorizációja után tízpengős névértékű kötvényt
