Képviselőházi napló, 1939. XII. kötet • 1941. november 26. - 1941. december 22.
Ülésnapok - 1939-230
Az .országgyűlés képviselőházámk 230. utoljára, tehát legalább 9 hónappal ezelőtt, azóta, nem. Bárdossy miniszterelnök úr, illetőleg az ő sajtófőnöke még nem tudott magának időt szakítani arra, hogy ezt a kérdést a sajtóval megtárgyalja, megbeszélje, már pedig ilyen Összejövetelekre, mégpedig kéthetenként történő összejövetelekre kaptunk annakidején megnyugtató ígéretet. A bizottsági ülésen a miniszterelnök úr tett kijelentést arra, hogy ezeket a konferenciákat ismét meg fogják kezdeni. Sajnos, ez még nem következett be, de reméljük, hogy rövidesen meglesz. Addig is azonban egypár rabén már tájékoztattam a képviselőházat a cenzúra elfajulásáról és megmondottam, hogy nem érdeke az országnak, de még magának a kormánynak sem, hogy egészen lehetetlen módon neesak kihúzzanak bizonyos cikkeket, hanem ä cenzúra odáig is menjen, hogy beavatkozzék a szerkesztés munkájába és megszabja azt, miről kell írni és hogy amiről írunk, arról hogyan kell írni. . T. Képviselőház! Nemrégen történt az, hogy egyik volt képviselőtársunknak egy bűnügye akadt a törvényszék előtt. À cenzúra utasítást küldött, hogy erről szóló tudósítást ugyan megenged, de csak 1 úgy, ha a hírek között eldugva jelenik meg, önálló cikkben és megfelelő címbetűkkel erről a dologról nem szabad tudósítást 'adni, ': A bizottság előtt elmondottam azt, hogy a »Meotisi sírhantok« című cikkre vonatkozó sajtó-utasításban milyen cikket követelt a cenzúra és hogy mi volt a különbség az egyes cikkek között. Mindössze az volt a különbség a szociáldemokrátapárt lapja és a kormánypárt lapja között, hogy az egyik »Meotisi sírhantok« című cikkben csodaszarvasról volt szó, a másikban gímszarvasról, a harmadikban pedig szarvasbikáról. •••' T. Képviselőház! Kétségtelen dolog, hogy nem helyes áz eddig menő cenzúra. Vannak a cenzúrának olyan lenyesni való kinövései, hogy már valóban országos érdek, hogy ezek lenyèsése minél előbb bekövetkezzék. ;,'••'• Az államtitkár úr a miniszterelnökségi tárca tárgyalása során tett bizonyos kijelentéseket a cenzúrával kapcsolatban. Végleges, válasznak ezt semmi esetre sem vehetjük tudomásul. Ö többek között azt à megállapítást tette, hogy ezzel kapesolatban ; újat mondani már nem lehet, a cenzúra nem lehet jő ; szóval mindazokat, amiket ezzel, kapcsolatban már hallottunk, elismételte. Végül azt mondotta. hogy mindenlütt van cenzúra, legfeljebb olyan helyen nincs, ahol az újságírói rendr az egyes újságok maguk is képesek kialakítani ; . olyan egységes felfogást, amely a kormány beavatkozása nélkül is szem ; előtt tartja az ország érdekeit. . Lássuk hát, hogy a cenzúra szerint mikaz ország érdekéi, mik azok, amiket a cenzúra úgy ítél meg, hogy azokat v az ország érdekeiből kifolyólag nem szabad közölni. Mai inter pellációmban a cenzúra anyagát csoportosítottam úgy, hogy elsősorban! vettem azokat az eseteket, amelyeket a mul tízben már közöltem és amelyekből nyilvánvalóan kiviláglik, hogy a zsidóságnak lényegbevágó dolgairól nem enged a, cenzúra írni és védelmezi nem esak a mágyarorszáffi zsidókat, hanem a külföldi zsidókat is. (vitéz Lipcsey Márton: Hol védelmezi?) Magyarországon, itt Budapesten. (Folvtonos zaj.) Elnök; Csendet kérek. Matolcsy képviselő urat piost már figyelmeztetem, ne méltóztas $ék a padot verni. , ' * Maróthy Károly : T. Képviselőtársam, na ülése ; 19ki december S-án, szerdán. '" 3653 gyón sajnálom, hogy legutoljára nem méltóz tátott itt lenni interpellációm elmondásakor. ívitéz Lipcsey Márton: Itt voltam, hallottam!) Akkor miért kérdi? Elnök: Lipcsey képviselő urat is kérem, méltóztassék csendben maradni. Maróthy Károly: Ezúttal azt kívánom be bizonvítani, hogy nemcsak a zsidóság problémáit nem lehet a. cenzúra miatt a magyar sajtóban megemlíteni és felsorakoztatni, hanem a magyarság létkérdéseiről, a dolgozó ma gyarság létproblémáiról sem szabad írni. Itt van például egy cikk, amely arról szól, hogy az iparosok öregségi biztosításának csak egy akadálya van, a statisztikai adatgyűjtés. Erről szól ez a kis cikk egészen röviden, éh azt állapítja meg, hogy a statisztikai alátámasztásnak is van határa, nem lehet éveken keresztül statisztikát gyűjteni. Ennyi az eg|és?. cikk. És a cenzúra törölte, pedig tudjuk, hog> a mi kisiparosságunknak 25—30 esztendős álma, hogy ezt a kérdést végleg mes tudják oldani. Erről azonban írni nem szabad. Itt van egy másik dolog. »Először a kis iparosnak és csak azután a zsidó építőmeste reknek!«^— ez az egyik cikk címe. Arról van benne szó. hogy miért bénítja meg a kőműves ipart a cemeuthiánv és elmond eseteket, amikor a zsidó kereskedő hozzájut a cementhez a magyar kisiparos pedig nem. Röviden csak erről van benne szó. Ezt sem engedélvézte a cenzúra Ttt van egy másik cikk, amely arról szói. hogy a magyar húsiparosság szerény kérése az. hogy szakértőkkel vizsgáltassák felül az ű szomorú helyzetüket. Nem olvasom fel a cikket, amely semmi mást nem tartalmaz, csak annyit, hogy a húsiparosság egy bizonyos árujára valósággal ráfizet: ezért szakértői szemlét, szakértői becslést kér ás .azt kéri. hogv ennek alapján az árak revízió alá vétessenek. Egyáltalában nem forradalmi ez a kívánság, de a cenzúra mégsem engedélyezte. i; Egy másik cikknek, amelyet Piukovich József képviselőtársam írt, a címe a következő: »Mit kívánnak a gazdák és a textile yárak az ipari növények termelésénél?« Méltóztatik tudni, hogy az ipari növények termelése valóban országos érdek és egy ipari szaklap is hangoztatta, hogy sürgősen ki kell jelölni azokat a területeket, amelyeken kender és leu termelhető lesz. Mi azt fűztük ehhez hozzá a gazdák érdekében, hogy helyes, ha kijelölik előre ezeket a területeket, de ugyanakkor az árakat is jó előre meg kell szabni, mert a gazdának kalkulálnia kell, hogy vájjon csakugyan mit jelent az, ha lent vagy kendert fog termelni. Mi ezt fűztük hozzá, a cenzúra azonban az ilyen hozzáfűzést nem engedi meg, törli, .;}• Egy másik cikkben megírtuk, hogy 40 redőnykészítő keresztény magyar iparosnak ŰIÍT lyen harca folyik 12 zsidóval. Ebben semmiféle országos jelentőségű anyagellátási vagy bármiféle más ilyen kérdés nincs, tisztán 3gy szakmában a zsidók ellen folytatott küzdelmet Világítja meg. A cenzúra teljes mértékben törölte. Itt van egy másik cikk, amelynek ez a címe: »Feltétlenül biztosítani kell a jpvőévi építkezéseket. Értekezlet az akadályok elhárítása érdekében.« Ebből a cikkből a cenzúra csak ennyit engedélyezett, (olvassa): »A kÖ r vetkező év építkezéseinek biztosítása érdekéhen, a budapesti építőmesterek ipartestülete és a Magyar Építőmesterek Egyesülete ankétot rendeztek az összes érdekelt szaktestületék és
