Képviselőházi napló, 1939. XII. kötet • 1941. november 26. - 1941. december 22.

Ülésnapok - 1939-230

364 Az orszúg gyűlés képviselőházának 230, bukott. (Egy hang a szélsőbaloldalon: A két Fischer!) Csak röviden mutatok rá ezekre. 1936 októberében, Szálasi Ferenc ismert emlékirata után, Keresztes-Fischer Lajos vezérezredes úr azt a kívánságát fejezte ki, hogy Szálasi Ferencet a Főméltóságú Ur elé óhajtja állítani, hogy ezeket... (Mozgás és felkiáltások a jobboldalon: Ez lehetetlenség! — vitéz Lipcsey Márton: Kérem, ez nem idevaló!— Elnök csenget. — Mokcsay Dezső vitéz Lipcsey Márton felé: Te döntőd el? — Egy hang a szélsőbaloldalon: Miért fájl — Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Vajna Gábor: 1938 ban... (Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. Kérem az interpelláló képviselő urat, méltóztassék az alkotmányos kereteken belül maradni. Mindaz, ami az államfővel kapcsolatos, nem tartozik ide. (úgy van! Ügy van! jobbfelől és középen.) Méltóztassék interpellációjának keretében bármivel foglalkozni, azonban azt a kérdést, hogy ki hogyan kért audienciát az államfőtől, hogyan nem kapott és hogy a katonai iroda és a kabinetiroda milyen eljárást tanúsít, ne méltóztassék itt szóvátenni. Ez ebben a formában nem tartozik ide. Méltóztassék az alkotmány szerint felelős miniszter urakat interpellálni. Vajna Gábor: 1940 decemberében részt óhaj tottunk venni a hódoló felvonulásban. A párt megbízásából két képviselőtársunk megjelent a rendezőbizottságnál. Sajnos, a reudezőbizottság vezetője megköszönte — és nem vehettünk részt a felvonulásban. 1941 novemberében, körülbelül ugyanakkor, amikor újabb kihallgatás iránti kérést terjesztett elő a pártvezetőség, súlyos rágalmazó és gyalázkodó röpcédulák láttak napvilágot. Ezeket a röpcédulákat és rágalmakat piszkos tartalmuknál fogva nem óhajtom felolvasni, nem óhajtom, hogy a magyar törvényhozás jegyzőkönyvébe belekerüljenek, de le akarom őket tenni a Ház asztalára, abból a célból, hogy a belügyminiszter úr használtassa fel a nyomozáshan. a tetteseket pedig legsürgősebben állítsa bíróság elé. Mert tessék tudomásul venni, hogy mi minden ilyen megnyilatkozást, rágalmat vagy gyalázkodást szívünkből és magyar lelkünkből elítélünk. (Ügy van! a szélsőbaloldalon. — Matolcsy Tamás: Ezt nyomoztassa ki, ne azt, hogy mi forradalmi párt vagyunk 1) T. Ház! E piszkos dolgok mindegyikéből nem tűnik ki, hogy esetleg a nyilaskeresztes párt oldaláról indították volna útnak őket. Jaross Andor igen t. képviselőtársunk kapott belőlük egyet. Az egyik röpcédula hátuljára rá van gépelve, hogy »Kitartás! Éljen Szálasi!« Amikor folyó évi november hó 26-án este itt a parlament folyosóján Jandl képviselő úrtól tudomást szereztem ezekről a röpiratokról és kaptam is két ilyen gyalázkodó röpiratot, azonnal kihallgatást kértem a belügyminiszter úrtól, miután előzetesen a pártvezetőséggel is érintkezésbe léptem. Feljelentést tettem és kértem, hogy nyomozzák ki ezeknek a röpcéduláknak szerzőit. (Egy hang a szélsőbaloldalon: Nem sürgős!) Becsületemre való hivatkozással kijelentettem, hogy a pártvezetőségnek, amelynek én is tagja vagyok, minderről, tudomása nem volt, és ha a pártvezetőség nevében bárki ilyesmit készített, a legmesszebbmenőleg elítéljük és már ab ovo kizártnak tekintjük a . pártból, feltételezve, de meg nem engedve, hogy a párttagok közül készítette volna valaki. Hangsúlyoztam a belügyminiszter úr előtt azt is, hogy mi nem óhajtunk forradalmat előkészíteni. A magyar népben nincsenek meg a lelki ádottsáülése 1941 december 3-án, szerdán., gok forradalomra felkészülni és fqipradatmat végrehajtani. Forradalmasítani csak a zsidók tudtak 1918-ban, már pedig 1918 október 31-i nem fog mégegyszer megismétlődni. (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Matolcsy Mátyás képviselőtársammal is megállapítottuk ugyanezeket egy korábbi kihallgatás során. Leszegeatük a belügyminiszter úr előtt, és ő százszázalékig igazat adott nekünk ebben a kérdésben. (Matolcsy Tamás: Négy szem közt ! — vitéz Lipcsey Márton : Mit csinál szegény jó Wirth?!) Utoljára hagytam a lelki béke •felforgatása, ellen intézett ama támadásokat, amelyek leperegnek rólunk, mint más egyéb ilyen támadások is: a »Szálasi álarc nélkül« és a »Zöldi bolsevizmus« címen írott könyveknek; talán 2, 3, 4> 5 pengő az áruk, mégis 10, 15, 50.000, vagy mit tudom én hány példányban ingyen küldözgették vidékre és ingyen adományozták itt Budapesten ismeretlen kezek. (Gosztonyi Sándor: Ki rendezte ezt?) Nem tudjuk, ki » csinálta, de az ilyen könyvek semmiesetre sem alkalmasak arra, hogy a magyar lelki békét megteremtsék. T. Ház! Én csak egyet kérdezek ezzel kapcsolatban a miniszterelnök úrtói és a belügyminiszter úrtól: hogy vájjon á cenzúra megengedné-e egy hasonló gyalázkodó könyv kiadását, ha az véletlenségből nem a nyilaskeresztes párt vagy annak egyes tagjai ellen irányiilt volna? Ez már több a politikái harcnál; ez már a lelki összefogás elleni uszítás. Éppen ezért tisztelettel, kérdem a miniszterelnök urat és a belügyminiszter urat, hajlandók-e ezeknek a rágalmazó röpiratoknak és képeknek ügyében nyomozást indítani és a tetteseket bíróság elé , állítani, hogy ezáltal sok-sok ezer és tízezer becsületes magyar nyilaskeresztes embernek a Kormányzó Úr őfőméltósága iránti hódolata tisztán, makulátlanul álljon az ország közvéleménye előtt? Egyidejűleg hajlandó-e a miniszterelnök úr és a belügyminiszter úr intézkedni aziránt, hogy a nyilaskeresztes párt ellen kiadott és engedélyezett könyvek ne terjesztessenek és a jövőben ilyen Lajos Iván^féle könyvek újból meg ne jelenhessenek? (Helyeslés és taps a szélsőbaloldalon.) "Elnök: Az interpellációt a Ház kiadja a miniszterelnök úrnak és a belügyminiszter, úrnak. Következik Maróthy Károly képviselő úr interpellációja a miniszterelnök úrhoz, Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Arvay Árpád iegyző (olvassa): »Interpelláció a m. kir. miniszterelnök úrhoz a sajtóellenőrzés revíziója tárgyában. 1. Van-e tudomása a m. kir. miniszterelnök úrnak arról, hpgy a sajtóellenőrzés a legfontosabb belső kérdéseinket: a zsidókérdést es a dolgozó magyarság létkérdéseit érintő cikkeket nsm engedi közölni? 2. Van-e tudomása a in. kir. minisztérelilöK úrnak arról, hogy a miniszterelnökségi tái\ja vitája során e tárgyban a minisztérium részéről nem hangzott el a lényeget is illető válasz? S. Hajlandó-e a miniszterelnök úr a cenzúraügy Delén állását megvizsaáJni és a; vita») felül

î hibákat kiküszöbölni?« • Elnök: Az interpelláló képviselő urát illeti a SZÓ. Í Maróthy Károly: T. Képviselőház! (Halljuk! a szélsőbaloldalon.) A cenzúrának és a sajtónak egymáshoz való viszonyát még Teleki Pál miniszterelnöksége alatt ; vizsgáltuk i me^