Képviselőházi napló, 1939. XII. kötet • 1941. november 26. - 1941. december 22.

Ülésnapok - 1939-230

358 Az országgyűlés képviselőházának 230. ülése 19 hl december 3-án, szerdán* javához tartozik. Ezért árra kérem a közellá­tásügyi miniszter urat, — aki, sajnos, távol van— hogy forduljon szeretettel e nép felé, mert ez a dolgos, szorgos nép a szeretetet meg is érdemli. Köztudomású, hogy a hagymakereskede­lem évek óta a. Metesz.-nek, a MezőgazdaságÁ Egyesült Termelők Szövetkezetének monopó­liumát képezi. Nem is volt eddig semmi hiba az értékesítés körül addig, amíg a Metesz. megelégedett a külső forgalom lebonyolításá­val. A tárgyilagosság kedvéért meg kell mon­danom, hogy a Metesz. munkájában nemcsak gáncsoskodni valót találhatunk, hanem abban feltétlenül eredményes részt is felfedezhetünk. Elsősorban a " zsidó hagymakereskedelem át­állítása terén ért el kétségtelen eredményeket. Ebben a munkájában magam is segítségére voltam. Azután pedig a külföldi értékesítés nyugodt lebonyolítása szempontjából is jó szol­gálatokat végzett a Metesz. A baj. akkor kez­dődött, amikor a Metesz. nagyon rávetette ma­gát arra, hogy a belső forgalmat is megszerezze. Igen szívós munkával ezt a célját el is érte, úgyhogy a folyó évben a kormányhatóságnak olyan rendelkezése jelent meg, amely a Metesz.-t a belső hagymakereskedelem egyedüli lebonyolítására is felhatalmazta. Amikor már a teljes hagymakereskedelem a Metesz. lábai előtt feküdt, akkor az a hiba történt, hogy nem gondoskodott a belső forga­lom tekintetében elosztó hálózatról. Ugylát­szik, ez költséges lett volna és nem lett volna jó üzlet. Előállott tehát az a helyzet, hogy sem Budapesten, sem a vidék igen sok részében egyáltalában nem lehet vöröshagymát kapm vagy ha lehet is, csak szö>nyű uzsoraáron. Azért a vöröshagymáért például, amelyért a makói hagymatermelő kilogrammonként 16 fillért kap, Munkácson egy pengőt fizetnek, sőt egy egészen megbízható értesülést kaptam, amely szerint irestszenterzsébeten ma 2 pengő 80 fillért fizettek egy kiló vöröshagymáért. (Börcs János: Ez már drága!) Megjegyzem, ez a helyzet szükségképpen állott elő, mert a Metesz.-nek nincs belső elosztóhálózata, tehát képtelen volt ellátni azt a feladatot, amelyet vállalt. . Feltétlenül hibázott tehát a Metesz., amikor olyan feladatra vállalkozott, amelynek betöltésére nem is képes. Ezért azt kérdem a közellátási miniszter úrtól, van-e tudomása arról, hogy a Metesz. elosztóhálózat hiányában nem íe'elhet meg annak a feladatnak, amelyet vállalt, továbbá azt kérdem, hajlandó-e a belső egykezet, amely a Metesz. birtokában van, most tőle el­venni és a belső hagymaforgalmat felszabadí­tani % Ha a Metesz. nem tudott megfele'ni a reábízott belső forgalomban az elosztás köve­telményeinek, .— és nem kétlem, hogy a köz­ellátási miniszter úr e tekintetben osztja a véleményemet — akkor ennek a dolognak az ódiumát véleményem szerint nem lehet a makói hagymatermelőre visszahárítani. Mert ma az történt, hogy igénybevették a hagyma­termelőnél lévő kész'etaket és megkezdték a rekvirálást. A rekvirálás az t én felfogásom szerint csak akkor jogos, ha jogosulatlan áru­visszatartás, áruspekuláeió történik. Márpedig ez a makói termelőnél semmiképpen sem tör­ténhetett. A hagymaidény július 20-án kezdő dik és a következő év május közepéig tart, vagy ahogyan a mi termelőink mondani szok­ták; Zsófia napjáig, amikor már kis gólya is van a fészekben. Az idénynek tehát még a fele sem„telt el. Nézzük tehát, ..hogy a hagyma készletekből, a termésből mennyit adott le á termelő. Az idei hagymatermést a szakértők — mert hivatalos összeírás, adat, sajnos, e tekin­tetben nincs — 3000 vagonra becsülik Makón és környékén. Ebből a termelő leadott több, mint négyötödrészt és ma már hozzáértők becslése alapján a termelőnek csak egyötöd­rész van a' birtokában. Először is a Metesz el­szá lított — mert csakis ő szállíthatott — Bu­dapestnek legalább 700, külföldre pedig 450 vágón vöröshagymát, a szárítóüzemeknek pe­dig, amelyek a hagyma szárításával foglal­koznak, ugyancsak 700 vagont. Ezenkívül még zöld állapotban is megfelelő nagy mennyisé­get szállított, úgyhogy a termelők kezén, megbízható adatok alapján ma mintegy 600 vágón áru van. Ismétlem tehát, a termelő a kezén lévő készleteknek négyötödrészét át­adta. Soha makói hagymatermelő az eszten­dőnek ebben az időszakában annyi hagymát nem adott el, mint ebben az esztendőben. A hiba tehát nem a termelőnél, van, mert a ter­melő leadta a hagymát, viszont a fogyasztó­hoz nem jutott el. A Metesz. szerepét ebben a dologban — minthogy az vette át a hagymát, viszont nem juttatta el a fogyasztóhoz — egv igen tapasztaH és a helyzetet nagyon jól ismerő makói hagymakertész testvér a követ­kezőképpen jellemezte. A Metesz. úgy tett a hagymával, mint az a bizonyos pulikutya, amelyet a gazdája odafektetett a szénakazal tövébe, hogy azt őrizze. A pulikutya nem eszik a szénából, de a csikót sem engedi T\ szé­nához, hogy jóllak iék belőle. Ez a szállóiee jár most a termelőknél. Kétségtelen, hogy itt valami hibának kellett történnie, és mint­hogy a hagyma nincs a termelőnél, jórésze Budapestre szállíttatott, felvetem a kérdést. helyes volt-e t ilyen körülmények között a hagyma rekvirálásának elrendelése. A hagyma amúgy^ is romlandó áru, azt nem lehet vissza tartani, azt bizonyos határidőn túl nem lehet elraktározni, tehát úgyis piacra kerül. Kér­dem tehát, okos dolog volt-e ilyen termelői készletek mellett elrendelni a rekvirálást. amely a lakosságnak óriási zaklatásával és fel téti enü 1 izgalmakkal jár. Nem akarom a kérdés politikai részét ki­hangsúlyozni és kihasználni, én eredményes intézkedést szeretnék kérni s éppen ezért a rekvirálás politikai oldalával nem kívánok foglalkozni, ßn az igénybevételi rendeletet a Metesz. belső egykézi megbízatásának tulajdo­nítom, mert a Metesz. nem tudott a hagyma­készletekkel jól bánni, nem tudta azokat jól elosztani. A hiba ott történt, mint az előbb is mondottam, hogy 700 va?on árut átadott n szárítóknak. Kérdem tehát, hogy amikor a piacon nem volt hagyma és sem a főváros, sem a vidék ellátása nem volt biztosítva, miért nem a 700 yagon szárított hagymát vették igénybe, miért mentek a termelők nyakára, amikor a szárítóüzemektől sokkal jogosabban vehették volna el a hagymát? A közellátásügyi miniszter úr most Buda­pestre szállíttatja a. rekvirált hagymát és azt Budapesténél akarja raktározni. Felhívom az igen t. miniszter úr figyelmét arra, bogy ez nagyon veszedelmes dolog, mert a hagyma í'aktározását . egyedül csak a hagymakertész érti, aki valósággal dédelgeti azt az árut. És ha a miniszter úr nem fog utánanézni a do­lognak és a hagymát Budapesten nem megfe­lelő raktárakban helyezik el, tehát nem szellős. nem napfényes és nem száraz raktárakban, akkor el fog romlani és elvész a fogyasztók számára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom