Képviselőházi napló, 1939. XII. kötet • 1941. november 26. - 1941. december 22.

Ülésnapok - 1939-228

Az országgyűlés képviselőházának 228 szítsem a jogi feltételeit annak, hogy ezt a i'öldbirtokrendezést meg- lehessen indítani. Így készült el hosszas tárgyalások után a nem minden tekintetben kifogástalan 2550/1939. M. E., továbbá az azt kiegészítő 5840/1939. F. M. rendelet. E két rendelet alapgondolata és rendelkezései a következők: 1. A csehszlovák földbirtokreform során történt juttatásokat kell bírálni, bizonyos esetekben azokat hatálytalanítani kell. 2. A hatálytalanított juttatások keretébe tartozó ingatlanok továbbjuttatása eseten azok juttatási ára nem a forgalmi ár, hanem a csehek által megállapított juttatási ár. A juttatás személyi feltételei az 1936 : XXVI. te., vagyis a telepítési törvény állapítja meg. 3. A művelet végrehajtásával megbízott kormánybiztos határozatai ellen fellebbezésnek helye nincsen. Ez az intézkedés az ügyvédeknek szintén nem volt ínyére, de célja az volt, hogy az egész processzust gyorsítani lehessen, mert a felesleges fellebbezési fórumok beiktatásával csak meglassúdott volna az elintézés. Miután a kormány a végrehajtással engem bízott meg, első feladatom az adatgyűjtés volt. Az adatok feldolgozása az 1939. év nyarán történt. Ennek eredményeképpen a következő kép tárult elém. A csehek a földbirtokreform során igénybe vettek 276.000 hold ingatlant, ebből kis igénylőnek kiosztottak 121.000 holdat, közbirtokosságoknak és községeknek 18.000 holdat, telepeseknek 78.500 holdat, maradékbirtokosoknak 58.500 holdat. A 720 eredeti birtokosnak neghagytak 574.000 holdat, vagyis eredeti 850.000 hold birtokállományuknak körülbelül 675%-át. 276.000 hold elvett ingatlanért fizettek kártérítés címén 240 millió csehkoronát, a forgalmi értéknek körülbelül 25%-át. Így tehát a kép, amelyet ez a helyzet mutat a régi birtokosok felé, nem olyan sötét, mint általában hiszik. A telepeseknek és a maradékbirtokosoknak kiosztott körülbelül 170.000 hold megoszlott csehek és szlovákok közt olyanformán, hogy 37.000 holdat kaptak a csehek és körülbelül 100.000 holdat a szlovákok. A csehek a visszacsatoláskor eltávoztak, a szlovákok nagyrészt helyben maradtak. Kormánybiztosi működésem befejezésekor. 76.000 hold volt kiosztva az új juttatottaknak, elintézetlen volt még körülbelül 70.000 hold, ezenkívül a helyi bizottságok meghagyására javasoltak körülbelül 110.000 holdat, amelyet 49.000 kisigénylő kapott a csehektől. Ebből a komplexusból 17.000 hold elintézése fejeződött be, körülbelül 6000 tulajdonos kezére. T- Ház! A multévi költségvetési yita befejezésekor az akkori miniszterelnök úr, midőn a felvidéki földbirtokrendezés kérdésével foglalkozott, kifejezetten vállalta a felelősséget minden cselekményért, mely ennek keretében történt, ezért nem vélek indiszkréciót elkövetni annak közlésével, hogy a nekem adott instrukciók keretében a miniszterelnök úr elrendelte, hogy minden száz holdon, később minden ötven holdon felüli földbirtok juttatáshoz az ő személyes hozzájárulását kell kikérnem. (Mozgás a szélsőbaloldalon.) Ennek következtében minden ilyen területű föld birtok juttatás kormányintézkedésnek tekintendő. Ennek előrebocsátásával a reám bízott feladatkör végrehajtásánál a következő irányelvek vezettek engem: a csehszlovák időkből származó ígéreteink alapján minden magyar kis-igényt ki kellett elégíteni; minden azon felül megmaradt területet pedig a magyarság számára kívántam megtartani telepítések útján. Itt legyen szabad egy pillanatra kitérnem ülése 19Ul december 1-én, hétfőn. 227 Î arra, hogy a határvonal, amelyet a becsi döntés Slovakia és Magyarország közt megvont, a:: 1910-es népszámlálás adatainak figyelembevételével, a nyelvhatáron húzódott végig, kivételt ebből csak a Nyitra melletti néhány beszögeliő magyar községnek Szlovákiához való csatolása, továbbá Nagysurány és Verebóly vidékén szlovák területeknek a magyar impérium alá való vonása, valamint Kassától keletre ugyancsak szlovák területeknek Magyarországhoz való csatolása alkotott. Egy pillantás a visszacsatolt területen a cseh földreform útján elért nemzetiségi eltolódásra, a következő képet adja. A csehek módszeresen végezték a telepítést a magyar etnikumba, felülről lefelé irányuló ékek kiépítésével, mégpedig — eltekintve a pozsonykörnyéki szlovák telepítésektől, amelyek ma nem idetartozó területen vannak, amelyeknél a nyilvánvaló cél az volt, hogy Pozsonyt szláv gyűrűvel vegyék körül — az első ilyen ék Galántától lefelé nyúlik a Csallóközig és azon keresztül a Dunáig, a másik ék Nagysurány tói indul ki és Érsekújvártól keletre halad lefelé Komáromig, illetőleg attól még keletebbre a Garam-völgyön át le Párkányig, a harmadik — nem annyira ék, mint inkább hasonlóan a magyar etnikum tarkítására kialakított nyúlvány — a Léva és Ipolyság közti vidéknek telepítése, a negyedik — határozott ék — Losonctól indul ki és Salgótarján felé halad, az ötödik ék a rimavölgyi telepítés, amelyik a borsodi bányák felé' tendál, a hatodik ék — a Kassa körüli telepítésektől eltekintve — a ruszin és szlovák nyelvhatár összef utas ától in.dul el és Bátyúnál, valamint Csapnál érinti a Tiszát. Mindebből látni méltóztatik, hogy egy teljesen átgondolt telepítési tervről volt szó, amelynek az lett volna a hivatása, hogy az idők folyamán a magyar etnikumot teljes mértékig felszámolja ezen az annakidején Csehszlovákiához tartozott területen. Igen t. Ház! Elképzelésem szerint a visszacsatoláskor kiürült 30.000 hold cseh kézben volt területnek és ugyancsak a szlovákok által elhagyott 24.000 holdnak, vagyis együttvéve 54.000 holdnak felhasználása után még szlovák kézen maradt 76.000 holdat kellett volna felülvizsgálnom és igénybevétel révén kiosztásra juttatnom. Ennek akadálya volt azonban az, hogy 1939. őszén megindult egy tárgyalás Szlovákia és Magyarország közt, amelynek során többek között kimondották, hog;y az addig nem hatálytalanított birtokok sorsa függőben marad mindaddig, míg ezek a tárgyalások tartanak. Ezek a tárgyalások a mai napig nem fejeződtek be, -s ennek következtében ennek a tevületnek, amely körülbelül 4000 szlovák család kezén van, a sorsa még mindig bizonytalan. A juttatások keresztülvitelénél a telepes falvak benépesítése olymódon történt, hogy a környék falvaiból az arravaló többgyermekes olvan családokat igyekeztem a telepes falvakba helyezni, akik az ő eddig birt néhány holdjukat a törvényes előleg fejében átadták (Füssy Kálmán: Ez lett volna helyes!), amely területeket a helyi igények kielégítésére használtam fel. Nemzetnevelési célt véltem szolgálni ezzel az intézkedéssel, annak elgondolásával, hog^y ha valaki a földreform révén előnyökhöz jut, akkor ne feledkezzék meg arról, hogy nemzettársait is hasonló előnyökhöz juttassa. (Ügy van! Ügy vant a ssélsőbaloldalon.) Nem mindig sikerült ezeket az intencióimat megértetni az érdekelteikkel, nagyban, egészhgii