Képviselőházi napló, 1939. XII. kötet • 1941. november 26. - 1941. december 22.

Ülésnapok - 1939-228

â28 Az országgyűlés képviselőházának 228. azonban elmondhatom, hogy a falvak lakossága megértette és igazságosnak tartotta ezt a. meggyőződésemet. (Füssy Kálmán: Ügy van!) Ahol szlovák környezetben találtam telepes falvakat és ezek körül maradékbirtokokat, ezeket a vitézi telepítés céljaira ajánlottam fel (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) azzal az elgondolással, hogy a vitézek fokozottabb gondozása az odatelepített magyarokat az elszlávosodástól meg fogja óvni. Középbirtok juttatását csak ott javasoltam a kormánynak, ahol a terület minősége nem tette alkalmassá arra, hogy azt szétosszák, Vagy felaprózzák, vagy pedig ahol a helyi magyar igények teljes mérték ben ki voltak elégítve. Nemzetiségi vidékeken ellenben nem tartottam kifogásolhatónak, ha maradékbirtokokat teljes egészükben kiosztottak. (Bródy András: Kinek?) Akinek a kormány akarta. (Füssy Kálmán: Megkötötték a kezét!) T. Ház! Jól tudom, hogy a középbirtokjuttatások sok és talán jogos kritikára is adtak alkalmat, méltóztassék azonban elhinni, hogy addig, amíg helyemen álltam (Horváth Géza: 4ddig!) nem történtek olyan intézkedések, amelyek az előbb vázolt elvekkel ellentétesek Lettek volna. (Horváth Géza: Ebben biztosak is vagyunk!) Legyen szabad azonban a kor mája y figyelmét innen is felhívnom arra, hogy ^niiyos nemzetpolitikai érdekek forognak itt kockán. így például Galánta alatt hat községnek 15.000 főnyi földmíves lakossága kielégítetlen, (Ügy van! a szélsőjobboldalon.) amidőn most ugyancsak ezekre a területekre

1 több grófi és bárói érdekeltség jelentette be igényét. (Moz gás és felkiáltások a szélsőbaloldalon: Ahá! — Füssy Kálmán: Mennek vissza! — Meskó Zoltán: Baranyában ugyanez történik! — Iiokky Károly: Halljuk a szónokot!) Azt hiszem, itt a sorrendben van a hiba, mert előbb a hely? igényeket kellene kielégíteni és ha marad fo les leges föld, akkor lehet esetleg a középbirtokigényléseket kielégíteni. (Horváth Géza: Mi* szól ehhez Király?) Losonc vidékén a betelepített szlovákok helyben meghagyása olyan helyzetet teremt het néhány generáció múlva, hogy Losonc éppen úgy el lesz vágva a magyar élettértől, mint amilyen helyzetben van ma Kassa, amely csak egy egészen vékony ér által függ össze a magyar etnikummal. Ezért annak a négvezer szlovák családnak helybenhagyását nem tartom helyesnek, mert ez a magyar élettér megszűkítésére vezetne (Füssy Kálmán: Ügy van!) és olyan helyzetet teremtene, amelyért azt hiszem, egyetlenegv magyar kormány sem vállalhatja a felelősséget. (Bródy András: Hova kell vinni őket?) Különféle terveket dol goztunk ki, igen t. képviselőtársam, erre vonatkozólag (Horváth Géza: Es hol vannak?) munkatársaimmal. Ezok úgy intézkednének, hogy az érdekélt szlovákok sorsában egyáltalában ne legyen ezáltal rosszabbodás, viszont a magyar érdekek ne legyenek sértve. (Helyeslés jobb- és balfelől.) A tervek megvannak, a kormánynak csak végre kellene hajtani ezeket. Éppen ezért a kormány figyelmébe ajánlom azt is, hogy a felvidéki zsidóbirtokok felhasználásával kapcsolatban is legyen figyelemmel azokra a nemzetpolitikai elvekre, amelyeket már említettem, mert véleményem szerint megengedhetetlen, hogy határzónában lévő zsidobirtokokat vásároljanak közületi alapítványok, lateinerek és mások, azért, hogy tőkéjüket értékállóan elhelyezzék és ezáltal ezek' á ferület;ek elvotiassanak a nemzetpoliti- ' ülése 19 il december î-en, hétfőn. kai tervek megvalósítása elől. (Ügy van! Úgy van a szélsőbaloldalon.) Éppen ezért -a minisz terelnök úr figyelmébe ajánlom, találjon módot arra, hogy a birtokforgalom nemzetiségi szempontból megfelelő ellenőrzés alá kerüljön. Különösen most látom ezt sürgősnek, amidőn a kormány nem tzudem milyen indoknál fogva egy pozsonyi szlovák bankérdekeltségnek engedélyt adott arra, hogy Szlovák Gazdasági Bank címen itt Budapesten bankot alaüítson és megengedte, hogy ez a, bank Érsekújváron, Losoncon és Kassán fiókot nyithasson. Nem ismerem, mik az indokai ennek az intézkedésnek, (Börcs János: Mindegy! Éppen úgy, mint Erdélyben volt! — Bródy András: Ha a külpolitika úgy kívánja, akkor meg kell csinálni!) remélem azonban, hogy a kormány kellő körültekintéssel jár el és nem fogja megengedni, hogy ez a bank akár közvetlenül, akár pedig strohmannok útján in« gatlanojsat vásárolhasson es ezáltal magyarellenes tendenciát szolgáljon a visszacsatolt Felvidéken. Viszont azt is kifogásolhatónak tartanám, ha ez a bank esetleg megengecinetetlen konkurrenciát jelentene a visszacsatolt területen levő magyar bankoknak. K'ülÖnösnek kell találnom ezt az intézkedést, amely igen nagy előzékenységet jelent azzal a Szlovákiával szemben, amelynek egyik felelős politikusa a közelmúltban izgatta niéipét a bécsi döntéssel megállapított határok ellen és ezáltal igen súlyos helyzetet teremtett odakinn a mi sokat szenvedő véreink számára. T. Ház! Húsz év szenvedése köt bennünket eltéphetetlen kötelékekkel azokhoz a magyarokhoz, akik ma sokkal sanyarúbb viszonyok között tengődnek a határon túl, mint amilyeneket nekünk kellett elszenvednünk velük együtt. Tudom, hogy az ideátról megnyilvánuló legparányibb érdeklődés milyen érőgyarapodást jelent csüggedő leiküknek és ha más nem talál feléjük bíztató szavakat, legyenek meggyőződve, hogy egykori osztályos társaik nem feledkeznek meg róluk és szeretettel gondolnak rájuk mostani megpróbáltatásaik idején. (Ügy van! Ügy van!— Taps a szélsőbaloldalon.) T. Ház! A magyar földreform célja nem lehet más, mint a Kárpátmedence magyarlakta területeinek magyar parasztsággal való benépesítése, (Füssy Kálmán: Ez az!) azért, hogy ezt a területet más nemzetiség soha többé ne foglalhassa el. (Úgy van! a szélsőbaloldalon.) A. nagybirtok munkásszükségletének kielégítése volt mindig a rugója az idegenből való telepítésnek, más. nemzetiségeknek a magyar földre való betelepítésének (Ügy van! a szélsőbaloldalon.), pedig történelmi adatok igazolják, hogy valamikor Trencsénben, Túróéban és Liptóban is lakott magyar parasztság, de már a Trianon előtti időkben sem volt hírmondója ennek a falusi népesség között. (Zaj a hal- és a szélsőbaloldalon.) Ugyanezt a szomorú bizonyságot szolgáltatják Keleten Zemplén és Ung megye szlovák kálvinistái. Ezek a területek ma nem tartoznak Magyarországhoz és így csak intő például szolgálhatnak arra, hogy a kellő időben elmulasztott intézkedések milyen gyászos körülményekkel járhatnak. (Horváth Géza: Bizonv!) Mivel tehát a korszellem ma előtérbe állította a földbirtokrendezést, ezt ma a nemzeti jövő minden esélyének szem előtt tartásával kell gyorsan és gyökeresen megvalósítani (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) a következő követelmények gyors és egyidejű megvalósítása mellett: 1. A mezőgazdasági szakoktatás köte-