Képviselőházi napló, 1939. XII. kötet • 1941. november 26. - 1941. december 22.
Ülésnapok - 1939-227
178 Az országgyűlés képviselőházának 227 nem tűrjük azt, hogy ebben az országban felfordulás legyen, de azt sem tűrjük, hogy a magyar földből minket kiforgassanak. (Taps a szélsőbaloldalon.) Így nem lehet országot építeni. Bebizonyítottuk, hogy alkotmányos úton becsülettel, tiszta magyar szándékkal dolgozunk. Hangsúlyoztam azt is, ami mai beszédemből is kicsendül, hagy csak a magyar faj felemelésére irányuló törekvés vezet bennünket. Ezt senki kétségbe nem vonhatja, aki ismeri a mi működésüniiet. Ugyanakkor így kezelni bennünket, mint legveszedelmesebb ellenségét a magyarságnak, nem lehet. Mi azért harcolunk, hogy a föld a magyar parasztságé legyen és hogy a zsidókérdés megoldása előremenjen. Sorainkban sokan vannak, akik ülnek és ültek azért, mert hitfelekezeti izgatást követtek el és annak vétség? miatt börtönbe kerültek. Nekünk jogunk van ezekben a kérdésekben bírálatot mondani és innen visszautasítani minden olyan elbánást, amit nem érdemlünk meg és ami egyenesen a nemzet kárára történik. Vegyék tudomásul azt, hogy ebben az országban új életet kívánunk teremteni és ezeket az elszánt, becsületes magyar tömegeket félretenni nem lehet. (Úgy van! a szélsőbaloldalon.) Ezt az országot újjáépíteni csak ezeknek a tömegeknek, csak ezeknek az erőknek összefogásával lehet, csak így lehet komoly eredményeket elérni. Kendeleteket kiadni, újabb tisztviselőket beállítani, újabb bürokráciát teremteni lehet, de ha hiányok Hozzá a nép hite és bizalma, akkor mindéi, hiábavaló és eredménytelenné válik. Éppen azért nem látom ebben a rendszerben és kormányzatban az újraépítés lehetőség gét. Hangsúlyozom újra, és itt is bizonyítani akarom, hogy Bárdossy miniszterelnök úr személyével szemben nem gyakorolhatok semmiféle kritikát, de az ellen a rendszer ellen, amely alatta hullámzik, s amely ezer kötöttségével a kérdéseket megoldani nem tudja, a legélesebb harcot folytatjuk. Mi leszögezzük, hogy nemzetiszocializmust akarunk, magyar nemzetiszocializmust az új nemzetiszocialista Európaiján. Mivel úgy látom, hogy ez a parlament felsőházával együtt, amelyben tíz zsidó nagytőkés ül, nem kifejezője a nemzet akaratának, a koimány erejében pedig bízni nem tudok, áj választást és nemzetiszocializmust követelek. (Helyeslés és taps a szélsőbaloldalon. — A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik 1 ? Zeöld Imre jegyző: Gróf Teleki Béla. Elnök: Gróf Teleki Béla képviselő urat illeti a szó. Gr. Teleki Béla: T. Ház! Amikor a felhatalmazási javaslattal kapcsolatban pártom álláspontját kívánom kifejteni, úgy érzem, mindenekelőtt le kell szögeznem elvi álláspontunkat a legnagyobb kérdésekben, a magyar kül- és belpolitika és annak célkitűzéseit illetőleg. A magyar politika, úgy a kül-, mint a belpolitika, történelmi vezérgondolatokon nyugszik, Elsőszülöttségi jogunk, a Kárpátok medencéjében önálló és független létünk és földrajzi fekvésünkből folyó vezető szerepünk KözépEurópában már önmagában véve is pontosan előírja nemzeti politikánk örökérvényű célkitűzéseit. Aki tehát nemzeti politikánk alaptételének elfogadja ezeket a történelmi és örökérvényű célkitűzéseket, annak politikai magaTartása eleve meg van határozva. Amiként vitathatatlan, hogy minden külpolitikát a nemzet lelki erőinek szervezettségei anyagi jóléte és belső egyensúlya, vagyis ülése 19Ul november 28-án, pénteken. a belpolitikai tényezők támasztanak alá, úgy érvényben van az a törvény is, hogy külpolitikánknak ezt az alapkérdését a minden korra és mindenkire egyaránt kötelező nemzeti politikai célkitűzésekkel kell hogy meghatározzák. Meg vagyunk győződve róla, hogy a tengelyhatalmakkal való föltétlen és őszinte együttműködésünk legfőbb követelménye az, hogy amíg fenntartás nélkül teljes súlyunkkal támogatjuk a baráti hatalmak világpolitikáját, addig a belpolitikában féltő gonddal óvjuk mear a magyar szellemiséget, sajátos eszméinket, egyéni életfelfogásunkat, vagyis magyar módra rendezkedjünk be. Haladjunk a kor szociális és gazdasági megszervezése iránti követelményeknek megfelelően, mert ezáltal tudjuk szilárdabbá tenni országunkat és így tudjuk leghathatósabban alátámasztani azt a külpolitikát, amelyet szövetségi viszonyunk és legbelsőbb meggyőződésünk ír elő. (Úgy van! a jobboldalon.) Nem kétséges, hogy a magyarság sajátos politikai szellemiséggel bír, hogy a magyar földön csak magyar módra lehet új életet teremteni, hogy vannak sajátos magyar politikai követelmények, amelyek szem előtt tartására már az is kényszerít, hogy népünk és országunk erőinek fokozása csak egy tudatosan magyar politika által lehetséges. (Taps a jobboldalon, a középen és a balközépen.) T. Ház! Amikor a magyar nemzeti gondolat maradéktalan érvényesítését követeljük, nem feledkezünk meg arról, hogy itt ezen a földön velünk együtt más nemzetek fiai is élnek. Mi a leghatározottabban a szentistváni gondolat alapján állunk, azonban meggyőződésünk, hogy a szentistváni gondolat helyes értelmezése nem az, hogy ha ezt az országot egy tágas keretnek tekintjük, ahol egymás mellett > élünk és ahol a primitívebb népeknek a természetesen nagyobb szaporaságon alapuló feszítő ereje jobban érvényesül és ennek alapján kívánnak nagyobb részt az állami ügyekbe való beleszólásba, hanem igenis akkor értelmezzük helyesen ezt a gondolatot, ha a vezetést minden téren és minden vonalon a magyarságnak biztosítjuk (Élénk helyeslés és taps a jobboldalon és a középen. — Helyeslés a szélsőbaloldalon.) és a velünk együttélő idegen népeket is a magyar nemzeti gondolat szempontjából ítéljük meg. A magyarországi németség helyzetét nemcsak nemzetközi megállapodás szabályozza, amit mint minden megállapodást becsületbeli kötelességünk őszintén és a legbecsületesebben A^égrehajtani, hanem ezen messze túlmenően, tudatában kell lennünk annak, hogy az itt élő németség megfelelő beillesztése és beilleszkedése a magyar állam keletébe a német-magyar jó viszony záloga (Ügy van! a középen.) és hivatva van a két állam jóviszonyát egyre bensőségesebbé tenni. Ezt indokolja történelmi múltjuk is, amelynek folyamán ez a németség a szentistváni elgondolás szerint a mezőgazdasági és az ipari kultúra terén példát mutatott és ma is elölj ár szervezettségben és gazdasági kultúrában. Utalok itt a háromszékímegyei mezőgazdaság különös fejlettségére, amelyről köztudomású, hogy annak egy tekintélyes részét a közeli Bareaság szász hatása teszi ki. Természetes, hogy az idegen népek velünk élésének alapfeltétele, hogy a magyar állameszmét tökéletesen magukévá tegyék és őszintén annak szolgálatába álljanak. (Ügy van! a jobboldalon.) Az itt élő többi népeknek is a magyar áUam érdekeit kell tevékenységükkel
