Képviselőházi napló, 1939. XII. kötet • 1941. november 26. - 1941. december 22.

Ülésnapok - 1939-227

162 A ;y országgyűlés képviselőházának 227, lósítjuk meg ezt a nemzetiszocializmust és megmaradunk egy olyan életformában, amely nem kapcsolódik bele szervesen, összefüggően, szellemileg és gazdaságilag az új Európába, akkor meggyőződésem szerint szerint sokkal, de sokkal nehezebb volna számunkra a vezetést megialrttani ; és az itt élő többi nép életét is egy nagy közösségbe összefogni és irányítani. (Egy hang a szélsőbaloldalon: Ez világos!) Nyilvánvaló, hogy a probléma csak az le- { het, hogyan szolgálhatjuk legjobban magyar hivatásunkat ennek az új európai nemzetiszocializmusnak a keretében. Az igaz és nem is tagadom, hogy a nemzetiszocializmus lényegi vonásai között ott áll a napi gondolat, amely a vérségi összetartozásnak és a kulturális közösségnek a szintéziseként fogható fel. Enélkül a nemzetiszocializmus tartalma nem teljes. Ha magyar nemzetiszocializmusról beszélünk, nyilvánvaló, hogy ezt a magyar nemzetiszocializmust is csak a népi gondolat bázisán építhetjük fel. Másfelől tagadhatatlan, hogy a Kárpátok medencéjében a mai helyzetben az itt élő összes népek közt vérségi összefüggés az öszszeházasodások nagy számának ellenére nem áll fenn és egységes népi kultúráról sem lehet beszélni. Hiszen ennek a népi kultúrának alapvető eleme a nyelv, amely nem közös, és sem ennek, sem pedig a szokásoknak, erkölcsöknek, népművészetnek a közösségét nem lehet felfedezni. Magyarországon él egy erős magyar népi kultúra, amelynek tájak szerint vannak különböző színeződései, de a nyelvnek, az életformának, a gazdaságig és társadalmi szokásoknak, a művészeti vonásoknak, a nép jellemnek messzemenő azonossága áll fenn. Ugyanakkor azonban más népi kultúrák is élnek itt. Itt vannak nagyobb nemzetiségeink, így a njéimetség a maga két legerősebb ágával, a svábsággal és a szászsággal, a románság, a tótság, a ruténség s ezek mind sajátos népi kultúra bii'y tokában és tudatában vannak. Ezeket a népi kultúrákat igen nagy mértékben determinálja fajiságuk, nyelvük, amely összeköti őket^ az anyaországban élő törzsnép népi kultúrájával. Ugyanakkor azonban nem lehet tagadni, hogy a földrajzi helyzet, együttélésük a magyar állam területén lakó többi néppel, a gazdasági egymásrautaltság, a történelmi élmények közössége, a testet alakító táplálkozási tényezők nek, a klímának azonossága, szóval az azonos életkörülményeknek a hatása alatt az illető népcsoportok saját anyanépük kultúráján belül is különleges színezést, egy mondhatni Kárpá t-medencei, magyar színezést kaptak (Ügy van! Ügy van!) és ez a különleges színezés megint rokon vonásokat mutat nyelvre, vérségre való tekintet nélkül az itt élő nemzetiségek valamennyiénél, azaz egy ilyen nagy; magyarországi közös vonása ezeknek ( n nßpi kultúráknak kétségtelenül felismerhető. A népi öntudat önmagára találásának mai korszakában nem lehet elsiklani a felett a tény felett, hogy a nyelvnek és a népi kultúrának ez a közössége vonzóerő és összekötőkapocs az itt élő nemzetiségek és népi anyatömbjeik között és egyben differenciáló, elkülönítő vonás az -itt élő más népiségű népelemek, tehát a magyarság felé is. Amikor # a magyar hivatásról és a magyar hivatás teljesítésének előfeltételeiről gondolkozunk és be szélünk, amikor e hivatás betöltésének f legjo'blb útját keressük, nem szabad a való tényeket valami romantikus elképzelésekkel magunk előtt elködösítenünk, (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Ugyanakkor azonban, amikor elismerjük a népiségnek ezt a magyar hivaülése 194-1 november 28-án

} pénteken. tás gyakorlása szempontjából kétségkívül nehezítő voltát, nem szabad a rezignáció álláspontjára sem helyezkednünk, hanem az egyetlen mód a konzekvenciák bátor levonása. (11 gy van! Ugy van! — Elénk helyeslés és taps a szélsoöalolaalon.) Az első telismerés az kell, hogy legyen, hogy ha egy többnyelvű országot a maga politikai és társadalmi Összetartozosagaban meg akarunk őrizni, akkor első feladatunk az, hogy azt a magot, amely ennek az összetartozóságnak a gravitációs Központja, mm dien ewziíozzei megerősítsük (Ügy van! Úgy van! a szélsőbalul dalon.) és olyanná tegyük, hogy vonzóerőt gyakoroljon politikai, kulturális, gazdasági és szociális értelemben a magon kívül álló komponensekre, (Ugy van! Ugy van! — Elérik helyeslés és taps a szélsőbaloldalon. Minden eszközzel meg kell tehát erősítenünk a népi magyarságot, értve ezen nem csupán a fajmagyarsagot, hanem egyúttal a századok folyamán^ a magyar fajtával nyelvben, szokásban, népi öntudatban hasonult elemeket is, amelyek a régi történelmi magyar fajtába véglegesen és elválaszthatatlanul beleolvadva, együtt a magyar népet alkotják. (Helyeslés a, szélsőbaloldalon.) Ennek a megerősítésnek a tsine qua non-ja pedig az, hogy a magyar népet teljes mértékben, beillesszük az új európai szellemi, erkölcsi és gazdasági fejlődésbe. (Úgy van! a szélsőbáloldalon,) Ez az első feladat és ez azt involválja, hogy a magyar nép számára termeljük ki azt az új szellemiséget, azt az új lelki, testi habitust, azt az új életformát, amely megfelel az európai nemzeti szocializmus korszakának. Nekünk tehát elsősorban egy magyar népi nemzeti szocializmust — úgy is nevezhetném: magyar népiszocializmust — kell megvalósítanunk, mint a mi sajátos magyar nemzeti szocializmusunknak első lépcsőjét. (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Mi magyarok valamennyien ismerjük azt az idegenek előtt sokszor érthetetlen disztinkciót, amely a magyar nép és a magyar nemzet fogalmának kettősségében jut kifejezésre és amelyet éppen e napokban fejtegetett itt Balogh Artúr t. képviselőtársunk. Én azt hiszem, hogy félreértések és félremagyarázások elkerülése céljából helyesebb, ha mellőzzük a liberális kor terminológiáját. (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) A politikai nemzetnek az a körülírása, amelyet az 1868:XLIV. te. alkotott meg, bármilyen szép volt és bármilyen haladó gondolkodást is tükrözött vissza a maga korában, ma már nem használható, mert a társadalomról vallott modern szerves felfogásnak a nemzetiségek, a népcsoportok kollektív személyiségét is el kell ismernie. (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Annyi azonban kétségtelen, hogy a magyar népnek és az itt élő nemzetiségeknek és népcsoportoknak az együttélése nem szervetlen egymásmellettiséget, (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) hanem szerves közösségi életet jelent, amelynek szintén meg kell teremteni a szellemiségét (Helyeslés és taps a szélsőbaloldalon.) és a közös feladatok, a közös célok megvalósításához szükséges politikai, társadalmi formáját. (Ügy van! Ügy van! — Élénk helyeslés és taps a szélsőbaloldalon.) T. Ház! Egy európai értelemben vett tökéletes és teljes tartalmú nemzetiszocializmust csak a magyar nép számára alkothatunk meg, még pedig azért, mert a vérségi kapcsolatokból is az alaDvető népi kultúrelemek közösségéből eredő népi gondolatot csak ebben az egynyelvű és egységes népi kultúrájú magyar