Képviselőházi napló, 1939. XII. kötet • 1941. november 26. - 1941. december 22.

Ülésnapok - 1939-227

158 Az országgyűlés képviselőházának 227. aszerint, hogy önök mondják^e, vagy mi. (Úgy van! ugy van! a szélsőbaloldalon.) A gondolat, amely a szavak mögött rejlik, más és más. és kritikám a gyakorlatban éppen azt célozta, hogy konkrétumokban mutassam meg, mi áll a szó mögött önöknél, mint való­ság és sokszor már, mint elv és gondolat is és hogy rámutassak arra, hogy a szavak mö­gött rejlő értelmet ne engedjék magukévá tenni. A mi programmunk választ ad arra, hogy nálunk a szó mit jelent és mit fog je­lenteni a valóságban. Ne tessék azonban azzal a trükkel sem játszani folyton, hogy önök reálpolitikusok. A reálpolitika nagyon sokszor az akadályokat leküzdeni nem tudó tehetetlenség- takarója; (Ügy van! Ügy van! — Taps a szélsőbalolda" Ion.) nagyon sokszor belenyugvást jelent, bele­nyugvást, amely talán a harmadik vasútnél­küli télbe viszi bele Erdélyt, belenyugvást, amely a földbirtokpolitikának a nemzsidó bir­tokokra való érvényesítését messze kitolja, belenyugvást, amely a szakszervezteknek a szociáldemokrácia vezetése alatt való mara­dását, a Népszavát és a marxista tannak a magyar politikai mezőben való érvényesülé­sét alkotmányunk integráns részének tartja (Ügy van! Úgy van! a szélsöbalóldalon. — Maróthy Károly: Fenntartja a zsidó sajtót!) ugyanakkor, amikor minket az alkotmány első számú közellenségének tekint, (Üay van! Ügy van! a szélsőbaloldalon. — Szöllősi Jenő: A belügyminiszter úr tegnapelőtt felbe ütött! — Maróthy Károly: Tökéletes kép volt!) T. Ház! Mi el akarunk indulni egy új Európa útján és azt akariúk. hogy a mi or­szágunk ennek az új Európának egyik leg­szebb, legtökéletesebb, legrendezettebb, leg­gazdagabb, lélekben le<?összeforrottabb, legki­egyensúlyozottabb országa legyen, de így, ezen az r úton sohasem fogunk ehhez a célhoz elérni és önöket mérhetetlen felelősség terheli, hogy ehhez a késlekedéshez segédkezet nyújtanak. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon. — Zaj és ellenmondások a jobboldalon. — Bárezay Ferenc: Vállaljuk! — Zsindely Ferenc minisz­terelnökségi államtitkár közbeszót — Felkiál­tások a szélsőbaloldalon: Különösen az állam­titkár urat! — Egy hang a szélsőbaloldalon: Bethlen mellett is vállalta! -— Horváth Géza ismételten közbeszól.) Elnök: Csendet kérek! Horváth Géza kép­viselő urat kérem, méltóztassék a kiabálást abbahagyni. vitéz Imrédy Béla: Ennek az új Európá­nak útján nehezen tudunk elindulni, mert önök félnek tőlünk. (Zsindely Ferenc minisz­terelnökségi államtitkár: Nem félünk!) Hát nem félnek. Nem rettegést értek ez alatt, hanem a bizalmatlanságot és az e miatt való tartózkodást. (Egy hang a jobbolda­lon: Illedelmesen meghallgatjuk! ) Bizal­matlanok velünk szemben, tehát mégegy­szer meg kell mondanom, hogy mit akarunk és különösen meg akarom mondani azt, hogy országunknak az itj Európában való elhelyez­kedése, Magyarországnak mint többnyelvű országnak problémái és gazdasági átalakulá­sunk tekintetében mik az alapvető elgondolá­saink és melyik az a szellemi alap, az a világ­kép, a magyar glóbusznak az a képe, az a ví­zió, az a meglátás, amely politikai elgondolá­saink hátterében áll. Nagyon szeretném eloszlatni azt a bizal matlanságot és azokat, a sötét feltevéseket, amelyek velünk szemben . megnyilvánulnák. Mindaz, amit elmondok, pártunk és pártszövet ülése 19 hl november 28-án, pénteken. s-po-ürtk álláspontja és csak annak az állás­pontja. Célom azzal, amit eddig elmondottam és amit elmondandó vagyok, nem az, hogy elvá­lasszon, hanem, hogy tisztázzon nézeteket és a tisztázottabb alapokon lehetővé tegyen majd egy kézfogást. Erről a helyről is meg kell mon­danom, hogy a magyar kibontakozást és ha/ zánknak az új Európába való beilleszkedését csak a magyar népi közösségi gondolat vala­mennyi megvallójának és követőjének össze­fogása hozhatja létre. (Ügy van! Ügy van! — Taps a bal- és a szélsőbáloldalon.) De ezt az ösz­szefogást ne méltóztassék kompromisszumra való hajlandóságnak érteni. Mi nem reflektá­lunk a liberális meggyőződés híveire, nem reflektálhatunk a marxista osztályharcos el­mélet követőire (Ügy van! balfelől.), de nem reflektálhatunk azokra sem. akik fölforgatás 7 sal akarják elérni céljaikat. (Helyeslés a jobb­oldalon.) A forradalmak kora esrész Európá­ban lejárt. A nagy világnézeti tisztulás bekö­vetkezett Németország és Olaszország átalaku­lásával. Most Európában a kiegyensúlyozás­nak, korszaka következik. Ezek a s/ellemi és politikai áramlatok, amelyek kialakultak a ve­zető nagyhatalmakban, nyomják rá bélvegüket Európának fejlődésérc és p^ek átjutottak, túl­jutottak a forradalmi perióduson, usrvhosry bo­lond ember volna ma, aki a forradalmi rft.7«ftl akarná játs'^ni. (Ügy van! Üay van! a jobb^ oldalon. — Taps a szélsöbalóldalon.) Csak al­kotmánvos eszközök alkalmazása jöhet tekin­tetbe, de ugyanakkor kérjük és megkövetel­jük azt, hogy az alkotmányos eszközöket ve­lünk szemben is necsak az alkotmány be+üie. hanem az alkotmány szelleme S7erint is alkal­mazzák. (Üav von! Ügy van! Helyeslés és taps a szélsnhaloldalon.) T. Ház! Az előbb utaltam a nasrv európai szellemi és politikai áramlatokra. Azt mondot­tam, ezek rányomják bélyegüket Európára. Merem állítani, nemcsak Európára, hanem hovatovább az efrész világra. (XJgn von! bnl­felől.) Merem állítani, hogy kezd kialakulni a fehér emberiség körében egy egysésres eszme­kör, egy eevséges ideolós-ia. eery ep-yséces kor­eszme. Ebből a szempontból rendkívül érdekes volt olvasnom egy velünk szembenálló bal­oldali magyar közírónak azt a meerállapítását. hogy ez a koreszme ma a szocializmus. T. Ház! Mi az a szocializmus 1 ? A szocializ^ mus neve alatt annyi különböző politikai irányzatot, társadalmi reformtervet, szocioló­giai tant foglalnak össze, bory egy egységes mégha tarozással nem is kísérletezem, csak rá akarok mutatni egy-két jellegzetes vonására minden olyan tannak, minden olyan tervnek, amely szocialistának nevezi ma^át. Ez a szocializmus szemben áll — s az ellen­tót révén lehet talán legjobban megérteni —az individualista felfogással, de nem tagadja á személyiség értékét. Szemben áll a liberális felfogással, de nem ellensége a szellem kibon­takozásának. Szemben áll a kapitalizmussal, de nem veti el á tőkét. Minden szocialisztikus tant egy mélységes etikai tartalom jellemez. A nem szocialisztikus. hanem kapitalisztikus ta­nok, az egész liberális tan tulajdonképpen az erősebbeknek érvényesülésén, a szabad verse­nyen épült fel, tehát valami irracionális erők­nek játékát tételezte fel. amelyek hatásakép­pen alakul ki a társadalmi kép. Irracionális volt tehát és ennek következtében amorális, —­nem antimorális — az alapfelfogásában: Fezzel szemben a szocialista tan etikai tartalmú,

Next

/
Oldalképek
Tartalom