Képviselőházi napló, 1939. XII. kötet • 1941. november 26. - 1941. december 22.

Ülésnapok - 1939-227

Az országgyűlés képvísel6ha.zának 227. tehát azt mondja, hogy vannak jobb és kevésbbé jó társadalmak és nekünk a Jobb társadalmat kell létrehoznunk. Ez az etikai tartalma. A másik líéinyeges mozzanat, hogy minthogy a jobb társadalmat csak észszerúséggel, tervvel lehet létrehozni, racionális elem van minden szociális társadalomban, szemben a kapitalisztikus, a liberális társadalmak bizonyos fokú irracionalitásával. Harmadik vonása pedig az, hogy a megvalósításnál az akarati tényezőnek szerepét hangsúlyozza ki. (Ügy van! . batfelől.) Ez a szocializmus jelentkezhetik egy nemzetközi és egy nemzeti formában. Ma à történelmi tapasztalat jói ormán az egész világot, nemcsak Európát és nemcsak a tengelyhatalmakat és a köréjük csoportosuló országok népeit, hanem a szembenállókat is meggyőzte arról, hogy csak a nemzetek keretén beiül valósítható meg ez a szocializmus. Tehát bizonyos értelemben véve egy nacionalista szocializmus az, amely ma világszerte uralkodó eszmének tekinthető. (Ügy van! balt elöl.) i>e ezen a tágabb értelemben vett nacionalista szocializmuson belül van egy nemzeti szocializmus, egy európai nemzetiszocializmus, (Ügy van! a szélsőbaloldaton.) amely egeszén különleges módon, mondhatnám majdnem zárt rendszert alkot. Ennek tartalmi elemeit szeretném felsorolni azért, hogy az egpsz közvélemény és különösen azok, akik kevésbbé foglalkoztak a kérdéssel, meglássák, bogy magyar szempontból sem követünk el semmiféle eretnekséget akkor, amikor nemzetiszocialistáknak valljuk magunkat, ( Ügy van! Ügy van! Taps a szélsőbaloldalon.) T. Ház! A nemzetiszocializmus Európában különböző formákban jelentkezik. Legismertebb faja a német nemzetiszocializmus, de idetartozik a fasizmus, idetartozik a falangizmus, idetartozik a francia tekintély állam felépítésére irányuló törekvés, amely Pétain neve körül alakult ki és idetartozik például a salazarizmus, de idetartozik egyéb kisebb kísérjetek is, néhány még elvetélt kísérlet is, idetartozik — és mint érdekes előzmény, előfutár — a szegedi gondolat is. (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Egészen röviden végigfutok ennek a nemzetiszocializmusnak tartalmi elemein mert ne a nevet tessék nézni, hanem a tartalmat. A tartalmi elemek elseje az, hogy a közösségi érdeket helyezi előtérbe az egyéni érdekkel szemben, tehát azt mondja, hogy az egyénnek a közösséggel szemben állanak fenn olyan kötelességei, amelyek megelőzik az ő egyéni vágyainak kielégítését. Ebből következik, hogy egy rendezett, hierarchikus társadalmat akar és itt különbözik a baloldali szocializmustól. A mi tekintélyi felépítésünk, a nemzetiszocializmus tekintélyi felépítése egy piramis alakú felépítés, ahol a vezetettek felett állanak az alvezetők és egyre magasabban és magasabban a vezetőknek egyre szűkebb csoportjai, míg végül egy tekintélyben fogódik össze, mint záró kör ben az egész építmény. Második jellegzetes vonás a vérségi kapcsolatok, tehát a családi kapcsolatok, a faji, a | népi kapcsolatok kihangsúlyozása, mert ezt a j természetes közösségformáló erőt, ezt az Ösztönös energiát befogja a maga céljainak a megvalósításába. Ebből következik erős családvédelmi jellege, ebből következik a fajtisztaság védelme is. Harmadik eleme a népi gondolat, amely elsősorban civilizációs és kulturális gondolat, tehát a széles néprétegek érdekébe állított népi gazdaságpolitika, földbirtokpolitika, tanulmányi politika, hogy a tehetségek kibánta- | ülése 1.0hí november 28-án, j)énteken. 159 kozhassanak és egy népi kultúrpolitika, ami azt jelenti, hogy a magas kultúrának is szervesen gyökereznie kell a népi kultúrában, aminek előfeltétele viszont, hogy a népi kultúra elemei feltárassanak, rendszereztessenek és megbecsültessenck. Negyedik vonása a nacionalizmus, annak tudatos felismerése, hogy az emberiség a maga életét csak nemzetekre tagoltan folytathatja. iùz szembehelyezkedés a r viiágpolgárság képével, amely a szabadkőmívessegben nyilvánult meg és szembehelyezkedés a világproletárság hatalmi ábrándjával, amelynek képviselője az orosz bolsevizmus. Az ötödik vonás a munka és a tőke viszonyának új szabályozása, a munka primátusának elismerése, a munkaállam megteremtése, amelyben mindenkinek joga van doldozni és megélhetését megtalálni, de kötelessége is dolgozni. {Ügy van! Ügy van! a szélső baloldalon.) Ugyanakkor azonban nem veti el a tőkét, mert a család nem létezik az utódokról való gondoskodás nélkül, aminek előfeltétele, velejárója, hogy a családfő gondoskodhassék az utódok anyagi biztonságának megalapozásáról is. Megvan tehát a takarékosságnak és megvan a megfelelő korlátok közé szorított tőkének a jogosultsága. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) További jellemző vonás a szociális igazság szempontjainak előtérbenyomulása. Munkaállamot csak a munka igazságos értékelésen és ellenszolgáltatásán keresztül lehet megteremteni. A szociális igazság megköveteli, hogy mindenki érdeme és a közösség érdekében végzett munkája szerint kapja meg az életben az erkölcsi és anyagi megbecsülést, (ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Ebből azonban nem egyformaság következik, hanem az, hogy aki többet teljesít, annak több .lár, mert ez is igazság, ez is szociális igazság. A következő lépés a hivatásrendi gondolat érvényesülése, mert kizárólag szervezett és irányított társadalomban lehet felépíteni a munkaállamot. Ebből folyik az irányított gazdálkodás gondolata, amely szerves összefüggésben van a hivatásrendi gondolattal és a munkaállam gondolatával, hiszen tervszerűséget csak irányítás hozhat, tehát az irányítás szerveit is meg kell alakítani, az állami apparátusban és a végrehajtás szerveit a hivatásrendi társadalomban. Tervszerűség és irányítás viszont csak ott lehetséges, ahol egy erős és állandósult központi hatalom van, amely nincs r kitéve a parlamenti számarányok esetlegességeinek, amely meghallgatja az okos szót, az arra hivatottak tanácsait, tehát nem nyers önkényen alapuló diktatúrát, hanem egy olyan szervezetet, egy olyan tekintélyi alkotmányt jelent, amely biztosítja az egész társadalmi és állami elgondolásnak a funkcionálását. Ezek azok a lényegi elemek, amelyek megtalálhatók minden nemzeti szocialista tanban. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Nem tartozik például a nemzeti szocialista tan lényegéhez a vallási kérdésnek, az állam és egyház viszonyának szabályozása, amely különböző lehet és amely minden állam történelmi fejlődésének, belső lelkiségének megfelelően rendezendő (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Tehát ne tessék azt mondani, hogy a nemzeti szocializmus vallásellenes. Én nem akarok hivatkozni arra, hogy a napokban hangzott el r .történelmi .egyházaink egyik főpapja részéről ebben a tekin-