Képviselőházi napló, 1939. XII. kötet • 1941. november 26. - 1941. december 22.
Ülésnapok - 1939-227
156 Az országgyűlés képviselőházának 227. ülése 19 il november 28-án, pénteken. semmi antjagonizmus a magasabb tisztviselői karral szemben sem, nehogy megint egy tisztviselőellenes támadást méltóztassanak nekem imputálni. Nem! Nagyon jól tudjuk, hogy vannak a tisztviselői karban jó, jobb és kevésbbé jó elemek és vann,ak, de szerencsére nagyon kevesen olyanok is, akik a kísértésben megtévednek, de nagyban és egészben véve tisztviselőkarunk is megállja a helyét és egyik legnagyobb dicséretére magyar népünk józanságának az, hogy a társadalmi rétegek között ez a széthasadás nem történt meg. Ellenben a bizalomnak az, irányítás szakszerűségével, az intézkedések 'helyességével szemben a nyomát nem találjuk. Mindenki tudja, az utolsó falusi kisember is, mi az a rendszer, mi az az organikus hiba, amelyben benne élünk s hogy a bizalmatlanság eredete a központi irányítás egységes koncepciójának, egységes szellemiségének és sok esetben .szakszerűségének hiányában keresendő. Kérek egy óra meghosszabbítást. Elnök: T. Ház! Kérdem, méltóztatnak e az egy óra meghosszabbítást megadni 1 ? (Igen!) A Ház a meghosszabbítást megadja. vitéz Imrédy Béla: T. Ház! Nem egy forradalmi hangulatban lévő tömeg követelődzése az, amit most a falun hallunk. A falu hangja, egy józan, öntudatos népnek igen szerény és okos kívánságát tárja elénk. Ha már most beszélünk az általános közigazgatásról s ha már szerencsénk van a kultuszminiszter úr ő excelleneiájiáthoz, hogy végighallgatja beszédünket, legyen szabad néhány szót intéznem hozzá. Az egyik elmúlt napok egyikén Mester Miklós képviselőtársam vonta magára az ő jupiteri haragjának villámait. Én tisztelettel bejelentkezem ezek alá a villámok alá (Derültség és tetszés a szélsőbaloldalon.) t és meg kell állapítanom, hogy ,a, miniszter úrnak a lényegben nem volt igaza s azok a hibák, azok a panaszok, amelyeknek Mester Miklós képviselőtársam az erdélyi papság és az erdélyi tanítóság helyzete tekintetében hangot adott, teljesen jogosak. (Ügy van! a szélsőbaloldalon és a középen.) Jártam lent Erdélyben június havában, ott beszéltem református lelkészekkel és amikor onn,a,n megjöttem, elmentem a kultuszminiszter úrihoz és felhívtam a figyelmét arra a helyzetre, amelyet Mester Miklós t. képviselőtársam itt adatokkal támasztott alá, arra a helyzetre, hogy a román lelkészek és a román tanítók helyzete ma is változatlanul jó, ezzel szemben változatlanul nehéz helyzetben tengődnek az erdélyi katolikus, református, unitárius papok és tanítók. A miniszter úr kilátásba helyezte az orvoslást, 'de az ősz folyamán, amikor lenn jártam, megint hallottam ugyanazokat a panaszokat s Mester Miklós képviselőtársamnak és nekem személyesen Budapesten legújabban is megerősítették a dolgokat. # Elismerem a miniszter úr jószándékát, de meg kell állapítanom, hogy mi nem az ő szubjektív jószándékát nézzük, nem is tételezzük fel annak hiányát, mi csak az eredményeket, a tényeket nézhetjük s az eredmények és tények azt mutatják, hogy itt igenis súlyos mulasztás történt. 3—4—5 hónapig tarthat egy ilyen reparáció, de egy esztendeig tartania a reparaciónak nem szabad, mert azokban az emberekben, akik legtöbbet tettek a magyarságért (Ügy van! a szélsőbaloldalon J, akik az egész magyarság lelki összetartozását hordozták az ő. bizony görnyedő és gyenge vállaikon, megrendül a lélek, azoknak nem szabad azt érezniök. hogy róluk egy évig elfeledkezik az az édesanya, akinek az öléhez visszatértek. {Ügy van! Ügy van! — Taps a szélsőbaloldalon és a balközépen.) Legyen szabad itt kitérnem egy másik kérdésre. M ondottam az előbb, a miniszter iVr ne vegye tőlünk szubjektív támadásnak, nem az ő szubjektív jószándékát és képességeit vonjuk kétségbe. De ha ezt tesszük és ezzel a lojalitással élünk vele szemben, akkor ugyanezzel a lojalitással tartozik az igen t. túloldal egy másik vonatkozásban is. Egy másik vonatkozásban, amit nem akarok párhuzamba állítani, csak éppen gondolattársítás folytán vetem fel. Egy átmeneti, nagyon forrongó korban élünk; ilyen korokban mindig vannak esetek, amelyek ütköznek a törvény betűjével s amelyekben a bíróságnak a tényálladékot objektíve megállapító és a paragrafusokat alkalmazó ítéletét tisztelettel kell fogadnunk, de a szubjektív, az erkölcsi értelemben vett bűnösséget megállapítanunk egyáltalában nem, vagy alig lehet. Vannak igenis esetek, amelyek nem keverednek a közönséges bűncselekményekkel, mert ezeknek védelmére egyetlen szót- nem yagvokhajlfí'dó vesztegetni hanem amelyek tisztán a politikai meggyőződésen át. a politikai meggyőződés szavára kerültek összeütközésbe, a fennálló renddel. Ezekben az esetekben tragikus konfliktusok állanak elő, amelyek legalább is megérdemlik azt. hogy az emberi megértés szellemében közeledjünk hozzáiuk. amikor társadalmi megítélés alá vonjuk őket. Olyan férfiaktól, akik nem követtek el közönséges bűncselekményeket, hanem egy meggyőződésből eredő, ismétlem, tragikus konfliktusból kifolyólag váltak áldozataivá annak, hogy törvény elé kellett állaniok, ezektől nem szabad megtagadnunk azt, hogy jóhiszeműségüket, magyarságukat és becsületességüket elismerjük. (Ügy van! Úgy van! taps a szélsőbaloldalon. — Maróthy Károly: Gvorsahban gondolkoztak, mint a kormány, előbb voltak antiszemiták D Ez az erdélyi kongrua-eset rávilágít egy hibára, amelyet itt leplezetlenül fel kell tárni. Az egésznek a baja onnét ered és mindig ide és ide térek vissza, hogy nem látom az egységes szellemiséget, amely hajtana, amely motorképpen dolgozna és vinné előre az egész magyar közigazgatást. Itt nem lehet hivatkozni ebben az esetben földcsuszamlásra, alagútra sem. Ttt egyetlen hiba volt az, hogy e<ry nemzeti szempontból fontos kérdést — nem a miniszter úr talán — de úgy kezeltek, mint egy aktát. Itt van a rendszernek egy újabb hibája, mert nemcsak a rendszertelenség, a szervezetlenség., a lendületnek a hiánya, a lassúság, a felesleges sallangok jellemzik ezt a rendszert, hanem jellemzi mindenek felett az, hogy a fontûsabb és a kevésbbé fontos teendők között nem tud kellőképpen különböztetni. {Ügy van! Ügy van! Taps a szélsőbaloldalon.) Adminisztrálja a magyar nemzeti ügyet pis nem él egészen bennük, nincs meg sok helyen az eleven kontaktusa az élő szenvedő, kisemberekkel, elfajul és eltompul, mert nem érzi felülről egy egvséges szellem, egységes koncepció áradását. Es ismételten kérem, ne tessék ezt a tisztviselői kar elleni támadásnak venni, nem az ö hibájuk. Itt egy metafizikai jelenséggel állunk szemben, azzal, hogy nincs meg a lelki Összekötőkapocs, közöttünk. magyarok kö/ötf, ugyanez az ok érvényesül, amely, minket önök-
