Képviselőházi napló, 1939. XII. kötet • 1941. november 26. - 1941. december 22.
Ülésnapok - 1939-226
Az országgyűlés képviselőházának 226. utáni mérséklés 1—2—3 egészen 5 gyermekig és azután 5 gyermeken felül osztódik meg. Megkell azonban jegyeznem* azt, hogy itt gyermekeit alatt nemesaü az édesgyermekeket értik, hanem gyermek számba veszik az egy háztartásban lévő keresetképtelen fivért, szülőt, örökbefogadott vagy törvénytelen gyermeket és ennek megfelelően kevesebb az adó. (Horváth Géza: De szép ez!) Most nézzük meg, hogy ezekben a kategóriákban milyen számok vannak és méltóztassanak megfigyelni azt a nagy különbséget, amely például az első kategória, tehát az agglegények között és a sokgyermekes családok között van. (Zaj.) Az első kategóriában 600 márka az adómentes jövedelem, tehát a nőtlenek, akiknek 6U0 márkán felül van a fizetésük, csak ebben az esetben fizetnek adót. A második csoportban, a hová a házasok tartoznak, ez az adóminimum felemelkedik 750 márkára, de 750 márka után is az adó még csak 13 márka, és nem kell fizetniök a hadipótlékot sem. A harmadik csoportba a létminimum 1000 márka. A negyedik csoportban, aiioi a gyermek-mérséklések vannak, egy gyermek esetében a létminimum 1300 márka, kél gyermeknél 1600 márka, három gyermeknél 2200 márka, négy gyermeknél 2700 márka, öt gyermeknél pedig 4000 márka. Ez az összeg az, amely teljesen adómentes. Ha tehát egy német családnak öt gyermeke vagy öt eltartottja van, akkor évi jövedelme 4000 márka lehet és adót ez után a jövedelem után fizetnie nem kell. T. Ház! Az előbb egyik képviselőtársam közbeszólt, hogy maiunk ugyancsak megvannak ezek a mérséklések. (Egy hang a szélsőbaloldalon: Fordítva!) Méltóztassanak megengedni, hogy egy összehasonlítást tegyek. Én többféle jövedelemre kidolgoztam ezt az összehasonlítást, azonban csak egyet veszek alapul, a 10.000 márka jövedelmet, mert a többi összehasonlítással a Házat nem akarom untatni, de ha az államtitkár úr kíváncsi, a többit is elő fogom adni, mert ebben semmi ravaszság nincsen, mert ahogyan a 10.000 márkát veszem, ép úgy vehetem a 2.000 márkát is alapul. Tehát 10.000 márka esetében a második csoportba tartozó fizet 3348 márka adót, ami megfelel 33" /o-nak (Piukovich József: Rendes dolog!) Ezzel szemben a gyermektelen házas 2600 márkát fizet. Ha most a házasoknak négy gyermekük van, tehát a negyedik csoportba tartoznak, az a 2600 márka, amit az előbb említett nos adófizető fizet, lecsökken 1635 márkára. A csökkentés folytatólagos és már öt gyermeknél az adó 330 márkát tesz ki. Összehasonlítva a gyermektelenek, illetve az agglegények adójával, < az első csoportba tartozó fizet 3348 márkát, viszont az ötgyermekes fizet 330 márkát a 10.000 márka jövedelemből. A magyar adózásnál —és itt előre meg kell mondanom, hogy a legújabb adópótlékok és a nép- és esaládvédeimi különadó nincs benne — 10 000 pengő jövedelem esetén az adó körülbelül 1700 pengő. Ha most megnősül az illető szóval egy családtag esetében ez az adó csökken 60 pengővel. (Zaj jobbfelöl és a szélsőbaloldalon.) Egy gyermeknél további 30 pengővel csökken az adó. 6 gyermeknél pedig összesen 150 pengővel csökken. (Börcs János: Ez a családvédelem! Zaj.) Ezt a két családvédelmet össze lehet hasonlítani. De az államtitkár úr kedvéért mondok még egy példát és ez vonatkozik 1500 márkára. (Szász Lajos: A képviselő úr nem felejtette ei a minimumot levonni belőle? — Zaj.) Ha itt valamivel tévedtem, az csak 10—20 pengőt tehet csak ki, és ez nem változtat a dolgon semKÍ3PVISELÖHAZI NAPLÓ XII. ülése 194-1 november 27-én, csütörtökön, 135 mit, hiszen, ha a német minta szerint .10.000 márka jövedelemnél az ötgyermekes családok csak egytizedét fizetik adóba a 10.000 márkás jövedelemnek, akkor nem változtat a lényegen, ha én ezzel a 10—20 pengővel tévedek, amin a ,mai adózási dzsungel mellett nem lehet csodálkozni. Most még egy példát mondok. Nem magas jövedelmet, csak egy kisebb jövedelmet, 1500 pengőt veszek. A német adózási rendszer szerint a legényember 125 márka adót fizet, a .háromgyermekes család már egyáltalán nem fizet adót és kétgyermekes család pedig 10 márka adót fizet. Sajnos, nincsen kiszámítva, hogy nálunk 1500 pengőnél mi a helyzet, de 1400 pengőre kiszámítottam: az alapadó a nőtleneknél 169 pengő, ha pedig az illető nős, de gyermektelen a család, úgy valamivel, ha egygyermekes, akkor még többel fizet kevesebbet. (KemenyiSchneller Lajos pénzügyminiszter: Egészen rosszul van kiszámítva! Egészen rosszul!) Miért? Pénzügyminiszter úr, ha a minimumot levonom... (Keményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter: De nem vonja le a minimumokat! A minimumokat kell levonni! — Zaj. — Elnök csenget.) ez sem jelenti azt a nagy családvédelmet, amely a németeknél van. Ez, amit előadtam, a jövedelemadóra vonatkozik. Ugyanez a helyzet, körülbelül ugyanilyen az arány, a kereseti adónál, azzal a differenciával, hogy ott 1020 márka a létminimum, illetve az adómentes határ. De t. Ház, nemcsak az adótételekben nyilvánul meg a német adózási rendszernél ez a szociális és családvédelem, hanem megnyilvánul abban is, hogy a német adózási rendszer például az új családalapítást igen nagy védelemben részesíti, amivel szemben a magyar adózási rendszer egyenesen hátrányosabb helyzetbe hozza a fiatal házast. Megmagyarázom, hogyan van ez. A német adózási rendszernél, ha a nem elég keresettel rendelkező gyeimek új családot alapít, akkor az új családtag, az adózó apa háztartásában mint gyermekszaporulat számít, tehát az apa ezzel előnyösebb adókategóriába kerül, mert azt mond u ák, hogy most a családapának eggyel tobtet kell eltartania, mert a fiatalok még nem tudják magukat eltartani. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Érdekes!) Nálunk ezzel szemben homlokegyenest ellenkező a helyzet. Ha egy családból kimegy a fiú vagy leány és új családot alapít, akkor még egy adóalany lesz és most már ez a két adóalany tog adózni. (Maróthy Károly: Tcbbet fizetnek!) Ha az apa támogatja az új családot, az apa adóalapjából levonják ezt az öszszeget, de ugyanezt, a támogatott fiú, illetve új házastárs adóalapjánál megadóztatják. (Reményi-Schneher Lajos pénzügyminiszter: Leesik a m : nimumra! — Zaj a szelsőbaloidalon. — Reményí-Schneller pénzügyminiszter: De nem értitek! — Maróthy Károly: Ez a finánc szíve! — Reményi-SchneUer La,ios pénzügyminiszter: Tanuljátok meg a magyar törvényeket, ha magyar törvényhozók vagytok! —Mozgás. —Elnök csenget.) Ezzel homlokegyenes ellenkező álláspontot követünk és én — mint már egy költségvetés tárgyalásánál megtettem — kérem a miniszter urat, hogy méltóztassék ezzel az állásponttal szemben az elmondottakat megszívlelés tárgyává tenni, mert nem elé^ nekünk csak a nép- és családvédelmi alapot behoznunk, nekünk mindenáron, minden módon a magyar családot és ezzel kapcsolatban a magyar nemzetet kell védenünk. (Zaj.) : / 10