Képviselőházi napló, 1939. XII. kötet • 1941. november 26. - 1941. december 22.
Ülésnapok - 1939-226
Az^^s^ig&yûlêsképviselőházának 226.. nek . • az, r . akadálya ? A pénz ügy miniszter úr tudja, vagy legalább is remélem, hogy ugyanúgy ismeri ezeket a kérdéseket és még sem csinálják meg. . "Nagyon jól emlékszem árrá az.éles kritikára, amelyet az ezermillió pengős győri programm alátámasztásával kapcsolatban gyakoroltam, amely programomnak jórészét, mint az igen t. Ház tudja, kölcsönből fedezték. (Szász Lajos pénzügyminiszteri államtitkár közbeszól.) Akkor indult meg a hadigazdálkodás, a hadikonjunktúra és akkor is azt mondottam, hogy ne kölcsönt tessék felvenni a szükségletekre a Gyosz.tól, a bankoktól és a vállalatoktól, hanem tessék elvenni, mégcsapolni a többletjövedelmeket. (Úgy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon*) De mégis köíesönt vettünk fél és ma már jelentkeznek is az államháztartás kölesönszolgálatábam jelentős tételek, a kölcsönök visszafizetése alakjában. Emelni a forgalmi adót, a fogyasztási adókat és a kisemberek adóját azért, hogy visszafizethessük a konjunkturális jövedelmekből a kölcsönöket (Szász Lajos pénzügyminiszteri államtitkár közbeszól.) — ez az a kölesönpolitika, amelyet én nem tartok helyesnek. (Helyeslés és taps a szélsőbaloldalon. — Szász Lajos pénzügyminiszteri államtitkár: .... vissza kell fizetni!) Az igaz, de nem kölcsönt kellett volna igénybevenni, hanem azt a jövedelmet meg kellett volna csapolni és az államháztartás számára igénybevenni. (Zaj. — Elnök csenget.) Azt mi is tudjuk hogy vissza kell fizetni. (Rapcsányi László: A konzekvenciákat is illenék már egyszer levonná. — Derültség a szélsőbaloldalon.) Az a mi felfogásunk és megítélésünk, különösen, ha a tengelyhatalmak ... (Szász Lajos pénzügyminiszteri államtitkár: Ott is visszafizették!) Ilyet én nem mondtam, hogy nem kell a kölcsönt visszafizetni, ne tessék nekem ilyesmit tulajdonítani (Zaj. — Elnök csenget.), hanem azt mondtam, hogy Németországban is-... (Egy hang a szélsőbaloldalon: Fordítva beszélnek!) Elnök: Kérem a képviselő urakat, szíveskedjenek a rendes vita során előadni nézeteikét, nem pedig közbeszólásokban. (Helyeslés jobbfelől.) Matolcsy Mátyás : Amikor a német pénzügyminiszter úr Pesten járt, hangsúlyozta, hogy a háborús pénzügyi politikában — és ezt nagyon tökéietesent mondotta — a pénznek nem az a szerepe, hogy mindenki annyit vegyen belőle, amennyit akar, mert megvan annak az alaptétele, hogy mennyit kaphat egy ember, a pénz pedig szolgálja a háború céljait, illetőleg Magyarországon a nemzeti újjáépítés nagy problémáinak megoldását. De amikor ezt a helyes alapelvet elfogadjuk, ugyanakkor ezeknek a megduzzadt jövedelmeknek az igénybevételét nem látjuk, á kölcsönpoiitikát pedig teljés mértékben helytelenítjük. . De nemcsak az erdélyi nyereménykölcsönre vonatkozóan vannak észrevételeim, hanem azzal kapcsolatban is, amit Teleki Mihály gróf képviselőtársam is említett, hogy vannak még más jövedelmi források is. f És itt utalnom kell arra, hogy ezek a nagy jövedelmek óriási módon duzzadnak és nem történik semmi sem igénybevételükre. Legyen szabad csupán néhány nevet, illetőleg néhány hivatalos adóbevallási adatot megemlítenem, így legyen szabad megemlítenem Aschner Lipótot, Poppel Andor tollnagykereskedŐt, Poppel György. igazgatót és Budai Göldbergér Leót. Ezeknek az adóbevallási hivatalos kimutatásában a következő adatok állnak:; löás^ST-bem —* tehát még - nem a nagy kon- ! ülése lÛJfl november 2?Ven, csütctrtökoru v lj09 junktúra idején, hauem csak éppen az^ induló gazdasági élet küszöbén — például Aschner Lipót bevallott jövedelme 112.000 pengőről 189.000 pengőre növekedett, vagyona pedig egészen érthetetlen módon 960.000 pengőrö' 1,650.000 pengőre. De végig ugyanez a helyzet, legfeljebb azzal a különbséggel, hogy a tollnagykereskedő vagyona ezalatt a két év'alatt 940.000 pengőről 2,240.000 pengőre ugrott fel. Ha ezeket az adatokat összegezem, akkor az jön ki, hogy ennek a négy embernek a bevallott vagyona 4,456.000 pengőről 8,882.000 pengőre emelkedett ennek a két évnek a leforgása alatt. (Tóth János: Megduplázódott!) Ez a hadikonjunktúra megindulásának első. éveiben volt. Természetesen a jövedelembevallások összege alig emelkedett 572.000 - pengőről 933.000 pengőre. De itt kisült valami. ííét év eltelte után elfelejtették, hogy mit írtak be akkor a bevallásba és ilyen módon hazugságba estek. Ha tudniillik a jövedelmeiket összegezzük, akkor nem jön ki a •vágyonszaporodás értéke, azt még csak meg sem közelíti a kapott összeg, úgyhogy abszurd helyzet van e tekintetben. Ennek oka az adókimunkálás hiányossága, amire Teleki t. képviselőtársam is utalt és végeredményben éhből magyarázhatók azok a nagy jövedelmek, azok a milliók, amelyek megjelennek a tőzsdén, a házvásárlásnál vagy a bérpaloták építésénél. (Rapcsányi László; Majd - erősítik a fekete frontot!) Azt hiszem tehát, hogy itt van a kérdés megoldásának a nyitja, hogy ezeket a megnövekedett jövedelmeket és - vagyonokat kell igény bevenni, nem pedig a kisemberek adóterhét növelni. De ezzel kapcsolatban még néhány egészen rövid megjegyzést kell tennem a tőzsdére is. Az a megítélésünk r ugyanis, hogy az értéktőzsde jelenlegi felépítése, szervezete tel jesen a régi világ maradványa és nem hiszszük, hanem tudjuk biztosan, hogy erre ebben a formában többé nincs szükség. A pénzügyminiszter úr kissé megfenyegette őket,- mire az árfolyamok körülbelül 15—20%-kai leestek, mert féltek, hogy jön valami. Zsindely államtitkár úrnak néhány nappal ezelőtt elhangzott beszéde után, amelyben azt mondotta, hogy a zsidókérdést radikálisan megoldani nem lehet és még a tengelyhatalmak, sem kívánják, két nap óta hossz van a tőzsdén es mennék fel a papírok. A tőzsdének ez a beállítása és szerepe ma teljesen értelmetlen és ennek ma semmiféle célja nincs. Kérdezem, mi akadálya lenne annak, hogy mégcsinálják azt, amit Olaszországban és nálunk a szakkörök állandóan sürgetnek, hogy kötelezően; írják elő azt, hogy a részvények névre szóljanak? Mi akadálya van ennek, miért kell a leglehetetlenebb üzleteket lebonyolítani? Ez a pengő árfolyamcsökkentésének, a pengőrontásnak is egy eszköze, mert annak semmi reális alapja nincs, hogy 1939 szeptember l-e, a háború kitörése óta az árfolyamok 200—300%-kai emelkedtek. Mi értelme van ennek, van e mögött olyan reális termelésnövekedés a vállalatoknál, mint amilyeneket az árfolyamok kimutatnak? Semmi. 1939 őszén tmár majdnem százszázalékos teljesítménnyel dolgoztak a vállalatok az ipari termelés oldalán, mi értelme van akkor az ilyen mértékű elmélkedésnek? Semmi más, mint az, hogy a tőzsde ma nem a reális gazdasági élet metszetét mutatja, hanem közönséges játékterem, ahol a zsidóság játszik meg;'növekedett jövedelmével.; (Ügy- vanl a. szélsői ' baloldalon.) Azt hiszem* > itt velna az- idej e.
