Képviselőházi napló, 1939. XII. kötet • 1941. november 26. - 1941. december 22.
Ülésnapok - 1939-226
1<>8 Az, or szag gyűlés képviselőházának 2J2@. ]p^dHz^dt^váBáTlá!er^Q^;lçc8 i applása•biztos^atju csak áz árszínvonal nyugalmát és küszöbölheti ki az áremelkedéseket. Ez alaptétel és erűnek megvalósítása irányában a pénzügyi politika és a pénzügyi kormányzat vajmi keveset tett. De etekintetben legyen szabad arra utalnom és azt felhoznom, hogy a nagy jövedelmekkei szemben a megduazadt vásárlóerő elvonását nem szolgálja az az adópolitika, amelyet a kor-mányzat bevezetett. T. i. a 42-es bizottságban tfolt módunk csak a hadfelszerelési adó kérdését ; tárgyalni, amellyel az államháztartás szükségletének különbözetét a kormányzat előteremtette. Ott is kifejtettük és itt is rámutatok arra, hogy a meglevő adórendszerben és adóztatási módszerekben... azi adóknak közönséges emelése, a kulcsoknak megesavarása által teremtik elő a szükséges összeget, lineárisan alkalmazva az emelést, az egyenesadóik oldalán I0%>. többletet, a forgalmi adóknál 2ö í! 'o tobb'ctét hajtva be, tehát antiszociális úton szerzik meg .azokat a különbözeteket, amelyekre az államháztartásnak szüksége van. Az egyenes adók oldalán, a jövedelmiadó oldalán kell a kérdést megfogni és nem az antiszociális, min den kicsiny embert érintő forgalmi és fogyasztási adók oldalán. Ezzel kapcsolatban legyen szabad megemlítenem, üogy az igen t. pénzügyminiszter ú*figyelmét felhívtuk — de mem a 42-es bizottságban, hanem itt a Házban, pontosan egy év vei, korábban, a költségvetés tárgyalása során hangsúlyoztuk, sőt, ha jól emlékszem, Imréd} Béla ; képviselőtársam velünk együtt még korábban hangsúlyozta — hogy a hadinyereségadót pedig be kell vezetni. T. Házi! Mindenki egy véleményen van ezzel a megállapítással. (vitéz Imrédy Béla: Csak azért sem teszik meg!) Statisztikus módon meg tudták állapítani, hogy komoly hadinyereségek vannak. Nem lehet letagadni, hogy vannak és amikor erről tudomása van a pénzügyminiszter úrnak, nem tudom, mi okból, de egyenesen nem akarja ezt a sürgetést meghallani és a kérdést ilyén értelemben megoldani. (Mokcsay Dezső: Azért sem csinálják meg, mert az ellenzék sürgeti!) Lehet, hogy csak azért se vezetik be, mert ez a kívánság; erről az oldalról, innen hangzott el, holott ha mindenkinek ez a »véleménye, akkor meg kellene valósítani. En nem kívánom dicsérni és főleg nem szorul rá lm rédy Béla, hogy őt dicsérjem, de az ő pénzügyi képességeiben a Háznak egyetlen tagja sem kételkedhetik. Ha ő ezt indítványozta — nem most, hanem körülbelül két évvel ezelőtt r- akkor meg lehetett volna csinálni; és ha az a bizonyos szeszkérdés éppen az ő akciójára ilyen eredményeket hozott, talán lehetne még ezen a téren is valamit az ország számára elérni, (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Azt hiszem tehát, hogy a pénzügyi politikában éppen az a kettősség uralkodik, mint áltálában a magyar politikában. Meghirdetik az új irányt, az új világ felé közeledést, a valóságban, a dolog lényegében pedig a régi vágányokon halad minden és a liberális világ rendszerét alkalmazzák. (Taps a szélsőbaloldalon. — Szász Lajos pénzügyminiszteri államtitkár mosolyodva int.) T. Ház! Nagyon sajnálom, hogy az államtitkár úr ezt így kívánja elintézni. Ez a mi meggyőződésünk, ez a mi véleményünk (Ügy van! a szélsőbaloldalon. — Szász La^os pénzügyminiszteri államtitkár: Az enyém ;. pepiig; ''U.A.:. ellenkezője!) és legfeljebb azon sajnálkozunk, hogy a pénzügyi kormányosé Í0-4-* november 27-én, csütörtökön* zat ezt nem veszi ; tudomásul. -A hadinyereség" niegáójóz tatása val kapcsolatban ugrik ki nagyon elesén a pénzügyi politikának az a teljesen elhibázott vonala, ameiy kölcsönügyletekkel kívánja a problémákat megoldani. Utalok itt az eraeiyi JÜQ milliós nyereménykölcsönre. "Valamennyien tudjuk, hogy Erüeiy újjáépítésére mindent meg keli adnunk, Ez egy magyar ember előtt nem vitás, JUe a t. Húz, amikor óriási plakátok, reklámok, újságcikkek írnak arról, hogy százmillió pengőt kJi\ összenozni nyerem enykölcs un, kötvénykölcsön formájában, ugyanakkor a költségvetés bevételi tétele ÜU82 millió pengőt tesz ki. ±iáloninnlliárd pengős költségvetéssel dolgozunk és százmillió pengőt, tehát az egész költségvetésnek a Ü7o át akarjuk így Összehozni. Megin dut egy óriáfai apparatus, reklám, minden abból a célból, hogy százmilliót 08sZvh.oi.zunk . Ka Teleki Mihály gróf képviselőtársam kimutatásának meglelelöen ezt a százmilliót rávetítcm a cukoriparra, akkor azt találom, hogy játszva sítereznettük volna meg egy ev leioigása alatt azt a százmilliót, amelyet ilyen óriási hecc és reklám utján akarunk megszerezni. {Ügy van! Ügy van! a széLsobalolaaion. — Or. Zichy A'ÓMaor közbeszól.) On ne beszéljen. IJtkOrváili Géza; Éljen Zichy pénzügyminiszter úr! —(Jr. Zichy Nándor közbeszól. — Felkiáltások a szélsőbaloldalion: Rangosabban! — Zaj.) Az a mi felfogásunk, hogy ez a százmilliós nyeremény kölcfeöukötvény egy pénzügyi politikai gyermekjáték, mert sokkai egyszerűbben élő lehetett volna teremteni ezt az összeget azokon a módokon, amelyeket mi ajánlottunk. Nagyobb eredményt értünk volna el a hadinyeitíség megadóztatásával. Itt nincs időm hosszasan időzni ennél a kölcsönnel, de kérdem, milyen a rentaoilitása ennek a százmilliós kölcsönnek? Mert ahogy én ezt a kérdést látóm, — nem tudom, vajjun tudja-e az igen t. Ház .-*• a százmilliós nyeremény kölcsön után 46 millió pengő nyereményt fizetnek ki? (Szász Lajos pénzügyminiszteri államtitkár: Ezt mindenki tudja! Az egész ország -tud. a.!) Ezt azért hangsúlyozom, inert meglepő, hegy egy százmilliós kölcsön után 4/í>-ot rendesen fizetünk ki és még .46 millió pengőt is kifizetünk, mégpedig olymódon, hogy már most az első évben — tehát már 1Ö42. januárjában, most egy hónap mulva v elkezdik visszafizetni — 2*9 millió nyereményt iognak kisorsolni. Ehhez hozzáadva ä 4%-ot, 6-9%-os terhet jelent vz a jövő évi költségvetés számára, (Szász Lajos pénzügynitnazttri áUamtttlár köz„eszól.) Talán valamivel kevesebb. Szóval nem valami kitűnő eredményűnek nevezhető kölcsön ez. De azt is hangsúlyoznom kell, hogy egyenesen helytelen is, mert ezeket a pénzéket :& megduzzadt vásárlóerőből egyszerű iecsapolással kellett volna előteremteni. Mindenki tudja azt, amit Teleki t. képviselőtársam nagyon helyesen ide veti tett a magyar keresztény társadalom teljes megbotránkozása közepette,— bár ezt a cenzúra kihúzza — hogy Pesten zsidók kapnak házépítési, bérpalotaépítési engedélyeket és a zsidók óriási forgalmat bonyolítanak le a házvagyon, az ingatlanvagyon térén akkor» amikor éppen ez az a megduzzadt jövedelem és vásárlóerő, amelyet el kellene vonni. Nem az a megduzzadt vásárlóerő elvonása, amikor a forgalmi és fogyasztási adókkal^ 25%-os emeléssel a legegyszerűbb munkástól h elvonjuk a pénzt, hanem itt van a megduzzadt vásárlóerő elvonására á lehetőség, ezt kellene elvonni. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbalöldáLön.) Kérdem, miért nem csinálják ezt meg, mién-
